HUN-REN BTK ZTI - Töredékek, anyakódexek, hordozók A Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport konferenciája, könyvbemutatója, poszterkiállítása és koncertje

Mióta 2019-ben a Magyar Tudományos Akadémia Lendület-programja támogatásával a Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályán megszületett a Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport, minden évben ősszel, a Magyar Tudomány Ünnepe novemberi rendezvénysorozata keretében kamarakonferenciára kerül sor a Zenetudományi Intézetben. E konferenciákon a csoport tagjai beszámolnak a szakmán belüli és kívüli érdeklődőknek az aktuális évben elért eredményeikről, a leglátványosabbakat posztereken is szemléltetve. 2021 óta, hála a kutatócsoport növekvő létszámának és egyházzenész tagjainak, a tudományos előadások közé énekes produkciók is ékelődnek, amelyek ugyancsak kapcsolódnak az eltelt időszak szakmai eredményeihez. A néhány év alatt inkább spontán kialakuló, mint tudatosan megtervezett dramaturgia mostanra beért: az eredetileg 2022 novemberére tervezett, ám az intézet öthónapos bezárása miatt elhalasztott, végül 2023. május 4-én a Zenetudományi Intézet Bartók-termében lezajlott esemény öt előadása között a kutatócsoport „kamarakórusa” kétszer lépett színre középkori magyarországi kódexekből vett gregorián tételekkel és reneszánsz polifóniával, a hat poszter pedig látványosan mutatta be a csapat 2022-ig megvalósult belföldi és külföldi kutatóútjait, a föltárt középkori kottás kódextöredékeket, rekonstruált forrásokat, az elkészült adatbázisokat.

Sokszínűsége mellett a mostani esemény két további szempontból is különleges volt. A kutatócsoport hagyományosan fellépő „szenior” tagjai (Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella, Szoliva Gábriel) mellett ugyanis első ízben mutatkozhattak be előadásaikkal a „juniorok” is: Göbölösné Gaál Eszter, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyházzene szakos doktorandusza és Nagy Torma Julianna, ugyanazon egyetem végzős zenetudomány-mesterszakos hallgatója. A délután második felét pedig egy, a Magyar Pálos Rend és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete közös kiadásában tavaly megjelent könyv bemutatója töltötte ki. A Cantuale Paulinorum s. XVI. Zene- és nyelvtörténeti tanulmányok a Częstochowai pálos kantuáléról a kutatócsoport által 2019-ben elindított Resonemus pariter. Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez sorozat harmadik köteteként jelent meg Czagány Zsuzsa, a kutatócsoport vezetője és Sarbak Gábor, az ELKH–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport első embere szerkesztésében. A hat írást magába foglaló tanulmánykötet egy, a 16. század elején feltehetően egy észak-magyarországi pálos kolostor szkriptóriumában készült, később a lengyelországi Jasna Góra, a częstochowai Mons Clarus kolostorába vándorolt énekeskönyvet állít a vizsgálat középpontjába. A mindennapos liturgikus használat során többször kiegészített, végigkottázott Częstochowai pálos kantuále mind a késő középkori és kora újkori Magyarország zenetörténetének, mind – a benne lejegyzett magyar nyelvű imádság révén – a nyelvtörténeti kutatásnak fontos és nélkülözhetetlen forrása.

A könyvbemutató kerekasztal-beszélgetés formájában zajlott, melyen Földváry Miklós István, az ELTE Vallástudományi Tanszéke és a Lendület Liturgiatörténeti Kutatócsoport vezetője folytatott eszmecserét a kötet szerzőivel és szerkesztőivel. A diskurzusban a bemutató díszvendége, Puskás Róbert Antal OSPPE, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke is részt vett.

A nap záróeseményeként a Budafoki William Byrd Énekegyüttes lépett színre Winnington-Ingram Johanna vezényletével; a műsort a bemutatott Częstochowai pálos kantuáléban lejegyzett gregorián énekek és az 1623-ban készült Újhelyi pálos graduále többszólamú motettái alkották.