Harangozó Imre – Kővári Réka (közread.): Magyar isteni szolgálat... – Alföldi kéziratos kántorkönyvek a 19. századból. Ipolyi Arnold Népfőiskola, Újkígyós, 2022. 261 p.
Az elmúlt századokból elő- vagy nyilvánosságra kerülő egy-egy kéziratos énekeskönyv mindig felkelti a vallásos énekek, népénekek iránt fogékony ember érdeklődését. Ha pedig mindehhez még kotta is társul, akkor a kutató már a mennyben érzi magát.
Még a múlt évezredben került az akkor ifjú tanító, hitoktató, a népi kultúra megőrzéséért és megismertetéséért azóta is híven munkálkodó újkígyósi Harangozó Imre tulajdonába három kéziratos énekeskönyv, amelyek a 19. század folyamán íródtak az Alföld különböző pontjain. A most megjelent kötet első, legnagyobb, zenei szempontból legértékesebb (a dél-alföldi Bácska területéről való) adai, valamint az utolsó, legrövidebb (a közép-alföldi Békésben fekvő) újkígyósi énekeskönyv a címlapon közli az utókorral, hogy hol is készült, ill. hol voltak használatban a bennük rögzített énekek, énekszövegek. A második kéziratos keletkezési helyét a közreadás során sikerült megállapítanunk, amikor is néhány (halottas) énekszövegben a helység plébánosának és papjának neveit olvastuk: Jászfényszaru (Észak-Alföld, Jászság).
A kántorkönyvek anyaga ugyan eltér egymástól, azonban – akár e három kéziratost együtt, akár csak a legelsőt tekintjük – jól mutatják a kor egyházzenei és kántori gyakorlatát. A teljes énekanyag túlnyomó többsége szentmisékre való, de emellett Újkígyóson zsolozsma-anyagot is olvashatunk (igaz, átköltött formában). Az adai kántorkönyv a magas zeneművészettől (M. Haydn-szerzemény magyarítása) a népi(es) műzenén (az ún. pásztormisén) keresztül a személyes halottas énekekig új és régi énekanyagot egyaránt tartalmaz, közülük többet kottával, néhányat kísérettel is. A jászfényszarui énekeskönyv főként halottas anyagával mutatja azt a – különben az adai kéziratosban is meglévő – gyakorlatot, hogy a halotti vagy emlékmisére a hozzátartozók mit vártak el a kántortól (az elhunyt nevén kívül pl. foglalkozására vonatkozó adatokat is olvashatunk az énekszövegekben).
A kötetben közreadott kéziratosok a liturgia-, kegyesség-, zene-, irodalom- és helytörténet, valamint a vallási néprajz számára is adalékokkal szolgálnak.
Kővári Réka