A Lisszabon melletti egykori királyi rezindenciájáról híres kisváros műemlékként és múzeumként működő palotaegyüttesében megrendezett konferencia immár a tizedik volt a Centro de Estudos Musicais Setecentistas de Portugal nevű egyesület rendezvényeinek sorában. Az évenként meghirdetett tudományos konferencia egyik legfőbb célkitűzése a régebbi korok zenéjével, színházi gyakorlatával kapcsolatos legújabb kutatási eredmények és ezek gyakorlati felhasználásának együttes bemutatása és értékelése. A háromnapos rendezvénysorozatra Ausztráliából, az Egyesült Államokból, Kanadából és Európa számos országából is érkeztek előadók. Magyarországról Malina János a pozsonyi Erdődy operaházról, Illés Szabolcs a ZTI Magyar Zenetörténeti Osztályának munkatársa pedig ezúttal a historikus előadói gyakorlat mai helyzetéről és lehetőségeiről tartott élénk érdeklődéssel követett és hosszabb szakmai beszélgetéseket inspiráló előadást.
A konferencia tematikus szekciói között angol, olasz és a versailles-i kutaközpontból érkezett francia szakértők előadásai nyomán a barokk színházi előadói gyakorlatról, annak újjáélesztési kísérleteiről, sőt a 18. századi bábszínházak világáról is képet kaphattak a résztvevők. A korabeli hangszerek, játéktechnika és előadói gyakorlat vizsgálata ezúttal a klarinét, az orgona, a csembaló és a gitár kapcsán került terítékre kanadai, olasz, portugál és spanyol kutatók előadásában. A salzburgi Mozarteum professzora Vittorio Guielmi egy napra szintén tiszteletét tette a rendezvénysorozaton. A második nap délelőttjén tartott előadásán a viola da gamba francia repertoárjáról és Marain Marais stílusának továbbéléséről tartott egy általános, főként gyakorlat-központú előadást. Aznap este pedig lisszaboni szólókoncertjén az elmondottak illusztrálásával is megpróbálkozott.
Külön szekció szólt a korabeli táncokból ma levonható tanulságokról, a színpadi énektechnika rekonstrukciós lehetőségeiről és a korabeli librettók tanulmányozásából nyerhető információkról is.
A kifejezetten eredményes vitákat és megbeszéléseket generáló konferencia kiváló lehetőségeket teremtett a hasonló témában, de különböző területeken és országokban kutató művészek és zenetudósok eszmecseréjére és gondolataik ütköztetésére. A beszélgetések során teljes egyetértés született a konferencia céljának tekinthető, a kutatás és forráselemzés fontosságát kiemelő alapelvekről, melyek az egyre tágabban értelmezett és ezáltal nagymértékben kommercializálódó régizenélés mai környezetében a szükségesnél lényegesen kevesebb alkalommal kerülnek az előadások fókuszába.
Illés Szabolcs