Új Kodály-kötet bemutatója a Magyar Tudományos Akadémián
2026. október 21-én, szerdán 15 órakor mutatják be a Tallián Tibor és Pintér Csilla közreadásában megjelent Tudós, tanár, tanú. Kodály Zoltán hátrahagyott fogalmazványai, feljegyzései című kötetet a Magyar Tudományos Akadémia Nagytermében.
Részletes program itt.
Tudományos Fórum – Hlavacsek Tihamér
|
|
Hlavacsek Tihamér: Goldmark Károly zongorazenéje ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2026. október 22. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Kroó György-díjat kapott Dalos Anna
2026. október 10-én immár kilencedik alkalommal adták át a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság szakmai elismeréseit a Zenetudományi Intézet dísztermében. A Kroó György-díjat Dalos Anna zenetörténész, az ELTE HTK Zenetudományi Intézet tudományos tanácsadója, a 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum vezetője kapta, a Kroó György-plakettet Bukáné Kaskötő Marietta zenetörténész, a Miskolci Egyetem Zeneelméleti Intézetének igazgatója, főiskolai docense vehette át.
Mindkét díjat zenei tárgyú kutatói, kritikusi, oktatói, illetve ismeretterjesztő tevékenység elismerésére alapította a Társaság 2018-ban. Az elismeréseket a Társaság elnöksége évente két kategóriában ítéli oda: a Kroó György-díj a 40. életévüket már betöltött személyeknek, a Kroó György-plakett a 40 év alattiaknak adományozható.
A díjátadóra a Kroó György (1926–1997) zenetudós születésének centenáriuma alkalmából tartott három napos konferencia tudományos ülésszakai után került sor. Az eseményt záró ünnepi hangversenyen – Kroó széles körű zenei érdeklődését felidézve – Ludwig van Beethoven, Johannes Brahms, Liszt Ferenc, Bartók Béla és ráadásként Kurtág György művei szólaltak meg Balog József zongoraművész előadásában.
Tudományos Fórum – Ignácz Ádám
|
|
Ignácz Ádám: Populáris zenei cserekapcsolatok a Keleti Blokkban (1945–1990) ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2026. október 15. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Interjú Dalos Annával az Innotékában
2026. október 7-én az Innotéka közölt interjút Dalos Annával, az ELTE HTK Zenetudományi Intézet tudományos tanácsadójával, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum vezetőjével.
A beszélgetést Ötvös Zoltán készítette.
Dalos Anna felidézte zenetörténészi pályájának meghatározó állomásait, Kodály-kutatásait és az általa alapított archívum létrejöttét. Kutatásai új megvilágításba helyezték Kodály Zoltán zeneszerzői életművét, amelyet sokáig háttérbe szorított zenepedagógusi és népzenekutatói tevékenységének ismertsége.
Az interjúban szó esik a 20. századi magyar zeneszerzés jelentőségéről, a kortárs zenéről és a mesterséges intelligencia lehetséges szerepéről is.
KROÓ 100: A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenetudományi Tanszéke és a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság tudományos konfereciája
|
|
– |
|
|
KROÓ 100 2026. október 8–9., csütörtök–péntek: Zeneakadémia, I. terem (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) 2026. október 10., szombat: Zenetudományi Intézet, Bartók terem (1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.) |
2026. október 8. és 10. között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenetudományi Tanszéke és a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság Kroó György születésének 100. évfordulója alkalmából konferenciát szervez.
A konferenciát hangverseny zárja, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Előadó:
Balog József – zongora
Műsor:
Ludwig van Beethoven: Hat bagatell, op.126.
Johannes Brahms: Három intermezzo, op.117
Liszt Ferenc: 104. Petrarca-szonett
Bartók Béla: Improvizációk magyar parasztdalokra, op.20.
További információk a meghívóban és a plakáton.
Cantus Planus: Gregorián konferencia Portugáliában
A gregoriánkutatás legnagyobb múltú és volumenű nemzetközi munkacsoportja, a Nemzetközi Zenetudományi Társaság (International Musicological Society) szervezetében működő Study Group Cantus Planus konferenciája 2026. szeptember 3–7. között zajlott a portugáliai Évorában, az egyetem Colégio do Espírito Santo kollégiumának falai között. Az ötnapos esemény közel 80 előadásnak, workshopoknak, poszterbemutatónak, valamint egy egésznapos kirándulásnak engedett teret. A hazai kutatást az ELTE HTK Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályának négy kutatója képviselte előadóként és szekcióvezetőként: Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella, Kőnig Julianna és Varga László Dávid.
Ösvények a népzenéhez – Paksa Katalin válogatott tanulmánykötetének bemutatója
2026. szeptember 17-én, csütörtök délután megtelt az ELTE HTK Zenetudományi Intézet Bartók terme kollégákkal, ismerősökkel, diákokkal és érdeklődőkkel Paksa Katalin posztumusz válogatott tanulmánykötetének bemutatója alkalmából. Az ünnepi eseményt jelenlétével megtisztelte Paksa Katalin lánya, Bálint Sándor vallási néprajzkutató unokája, Bálint Orsolya és az ő egyik leánygyermeke.
Koszorúzás Bartók Béla halálának 81. évfordulóján
Richter Pál, az ELTE HTK Zenetudományi Intézet igazgatója, Kim Katalin, az intézet igazgatóhelyettese, valamint Pintér Csilla, a Bartók Archívum tudományos munkatársa koszorú elhelyezésével emlékeztek meg Bartók Béláról halálának 81. évfordulóján a zeneszerző sírjánál.
 |
 |
 |
Tudományos Fórum – Agócs Gergely
|
|
Agócs Gergely: A kipcsak türk népek körében végzett zenefolklorisztikai terepmunka legújabb eredményei ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2026. szeptember 24. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.
|
Zenetörténészek elismerése a Bolyai-napon
A Magyar Tudományos Akadémia 2026. szeptember 16-án megrendezett Bolyai-napján Szabó Ferenc János, a Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, korábbi Bolyai-ösztöndíjas kiváló kutatási eredményével elnyerte a Bolyai-plakettet, továbbá előadást is tartott kutatási témájáról, a historikus hangfelvételek metaadatainak kezeléséről. Szabó Ferenc János 2026-tól 2029-ig további három évre elnyerte a támogatást.
Biró Viola, a ZTI Bartók Archívum tudományos munkatársa pedig átvehette a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj elnyeréséről szóló oklevelet.
 |
 |
 |
Medieval Books in the Early Modern Period: Comparative Perspectives – Nemzetközi konferencia Kolozsváron
Tanítványaival együtt nagyszerű konferenciát rendezett szeptember 8. és 11. között Kolozsváron Adrian Papahagi, a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetem professzora, irodalom- és könyvtörténész, az egyetem bölcsészkarán működő CODEX könyvtörténeti kutatóközpont vezetője. A Medieval Books in the Early Modern Period: Comparative Perspectives címet viselő esemény hangsúlyosan interdiszciplináris volt, egybegyűjtve a középkori kéziratossággal és korai nyomtatványokkal foglalkozó európai műhelyek képviselőit – paleográfusokat, kodikológusokat, irodalom-, liturgia- és zenetörténészeket – s azokat is, akik a középkor kéziratainak kora újkori továbbélését, a transzmisszió különböző megjelenésformáit, eszközeit, regionális változatait kutatják. Magyarországot Monok István (MTA Könyvtár és Információs Központ), Hende Fanni és Korondi Ágnes (OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport), Szovák Márton (OSZK Régi Nyomtatványok Tára), Földváry Miklós István és Kiss-Pető Apor (ELTE BTK Vallástudományi Tanszék, Lendület Liturgiatörténeti Kutatócsoport), valamint Czagány Zsuzsa (ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport) képviselte.
Berlász Melinda kapta a Weiner Leó-emlékdíjat
Berlász Melinda, Széchenyi-díjas zenetörténész, a Zenetudományi Intézet nyugalmazott főmunkatársa nyerte le idén a Zeneakadémia Weiner Leó-emlékdíját. A 2004-ben alapított emlékdíjjal korábban olyan előadóművészeket jutalmaztak, akik a hazai és nemzetközi hangversenyéletben végzett, évtizedeken átívelő munkájukkal szolgálták a kamarazenei kultúrát. 2026-ban pedig egy olyan zenetörténészt tüntettek ki, aki a 20. századi magyar zeneszerzés kutatójaként végez évtizedek óta kiemelkedő munkát, és aki Weiner mellett Lajtha László, Veress Sándor, Kodály Zoltán és Járdányi Pál életművével is foglalkozott. Kötetei közül kiemelendő a Weiner Leó és tanítványai című kiadvány, amelyben több mint 50 egykori tanítvány emlékezik meg az egyik legjelentősebb 20. századi magyar zeneszerzőről, a Zeneakadémián fél évszázadon át tanító Weiner Leóról (1885–1960), és amely idén jelent meg harmadik, bővített kiadásban.
Fotó: Zeneakadémia / Posztós János
A Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetségének közgyűlése a ZTI-ben
A Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége Magyar Nemzeti Csoport 2026. szeptember 11-én az ELTE HTK Zenetudományi Intézet Zenetudományi Szakkönyvtárában tartotta rendkívüli közgyűlését. A közgyűlést követően Szabó Ferenc János, a Magyar Nemzeti Csoport elnöke, Gulyásné Somogyi Klára, az MKE Zenei Könyvtárosok Szervezetének elnöke, valamint Pluhár Emese, az ELTE HTK könyvtárvezetője felköszöntötte 80. születésnapja alkalmából Szepesi Zsuzsannát, a Zenetudományi Intézet és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont könyvtárának korábbi vezetőjét.
Paksa Katalin: Ösvények a népzenéhez. Válogatott tanulmányok – könyvbemutató
|
|
Paksa Katalin: Ösvények a népzenéhez. Válogatott tanulmányok – könyvbemutató ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2026. szeptember 17. csütörtök, 16 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Tisztelettel hívunk mindenkit az MTA doktora, a Széchenyi-díjas Paksa Katalin (1944–2021) válogatott tanulmánykötetének bemutatójára a Zenetudományi Intézet Bartók termébe 2026. szeptember 17-én 16 órára.
A vendégeket köszönti Richter Pál, az ELTE HTK Zenetudományi Intézet igazgatója.
Házigazda: Kővári Réka, az Intézet tudományos főmunkatársa, a kötet szerkesztője.
A kötetet bemutatja: Domokos Mária, az Intézet nyugalmazott tudományos főmunkatársa.
Közreműködnek a LFZE Bartók Konzervatóriumának népzene szakos diákjai. Felkészítő tanárok: Tatainé Konkoly Csenge és Sturcz Noémi.
Paksa Katalin: Ösvények a népzenéhez. Válogatott tanulmányok.
Szerk. Kővári Réka, Erdélyi-Molnár Klára, a szerk. munkatársa Pásku Veronika, Riskó Kata.
ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Budapest, 2026. 584 p.
A kötet megjelenését a Magyar Tudományos Akadémia támogatta.
A kötetről bővebben itt olvashatnak.
Az eseményre szeretettel várunk mindenkit!
Konferencia a Horthy-korszak zeneéletéről
|
|
Zene és zeneélet a két világháború közötti Magyarországon – Konferencia a Horthy-korszak zeneéletéről ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2026. szeptember 10. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Zene és zeneélet a két világháború közötti Magyarországon címmel konferenciát rendez szeptember 10-én a 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum. A konferencia az NKFIH 142.100-as számú pályázat záróeseménye, amelyen a projekt munkatársai nemcsak kutatásaikból nyújtanak ízelítőt, de bemutatják az NKFIH és az MMA támogatásával 2021 és 2026 között megjelent köteteiket is.
Megjelent a Zenetörténeti Múzeum Kurtág-kiállításának katalógusa
Megjelent a Jelek, játékok, üzenetek című kiállítás kétnyelvű katalógusa. A kötet a százéves Kurtág György előtt tiszteleg, és a kiállításon látható dokumentumokra támaszkodva mutatja be a komponista gazdag életművét. A kiadvány szerzője Dalos Anna, a kiállítás kurátora.
Zenész szemmel a IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszusról
Az önismeret forrásai ‒ a magyarságkép változásai címet viselő IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson, 2026. augusztus 24‒28. között a Zenetudományi Intézetet Kővári Réka képviselte. A Dráma- és színháztudományi szimpóziummunkájában vett részt előadással. A Régi Magyar Drámai Emlékek XVIII. század sorozat 6. Ferences iskoladrámákköteteit vette számba a magyarság, székelység szemszögéből, annak is írott nyomait kutatva, továbbá ízelítőt adott e hatalmas szöveganyag énekelhető részéből. Más szimpóziumokat hallgatva még a Magyarságkép, nemzeti identitás a 16‒18. századi lelkiség tükrében előadásaihoz tudott érdemben hozzászólni, mivel azok egy része szorosan kapcsolódott kutatási területéhez, a népénekekhez.
Megjelent a Magyar zeneszerzők szóban és írásban sorozat negyedik kötete
Megjelent a Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Archívumának Magyar zeneszerzők szóban és írásban. Dokumentumok a 20. századi magyar zene történetéhez című sorozatában a 4. kötet, amely Jemnitz Sándor írásaiból tartalmaz egy válogatást Szabó Ferenc János közreadásában. A sorozat szerkesztője Dalos Anna.
Jemnitz Sándor (1890–1963) zeneszerző és zenekritikus kivételesen nagy zenei szakírói életművet hagyott hátra. Az e kötetben közreadott 172 közleményéből egy holisztikus szemléletű, minden iránt érdeklődő zeneszerző-szakíró gondolatai rajzolódnak ki: gondolatait egyaránt megfogalmazta a zenetörténet, a zeneélet, a zenepolitika, a munkásmozgalom jelenségeiről és eseményeiről, az előadó-művészetről, a zenekritikáról, a gépzenéről, a jazzről és a populáris zenéről, a mindenkori új zenéről és a zenetudomány eredményeiről, de filmekről vagy kiállításokról is. A kötetet Jemnitz szépirodalmi munkáinak és táncjáték-librettóinak válogatása teszi teljessé.
Szabó Ferenc János
