Hírek, események |
|
Meghívó A magyar kultúra napja alkalmából Végvári Rezső: Dunapataji népdalgyűjtemény című művének bemutatójára.
Rendezők: Pataji Múzeum, Dunapataj Nagyközség Önkormányzata
Helyszín: Pataji Múzeum (Dunapataj, Ordasi u. 7.)
Időpont: 2025. január 22., 17.00
A kötetet bemutatják a könyv szerkesztői Dr. Kővári Réka és Erdélyi-Molnár Klára a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet munkatársai
A műsorban közreműködnek:
a Dunapataji Népdalkör és Hagyományőrző Egyesület énekkara és furulya régizene együttese (művészeti vezető: Szűcsné Török llona; Wolfárt László és népzenész barátai),
a Fényes Csillag Citerazenekar (művészeti vezető: Havasi Zoltán; Szűcs Hanna - felkészítő tanára: Szabó LászIó),
a Kodály Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola gyermek néptánccsoportja (felkészítő tanár: Kővágó Zsolt),
valamint a Kalocsai Hagyományőrző Egyesület táncosai.
|
|
V. Szűcs Imola: A reformkori kéziratos kottás énekeskönyvek népzenei és műzenei kapcsolatai. Színház és folklorizáció HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2025. január 23. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
2024 decemberében, Szamosi Elza és Giacomo Puccini halálának centenáriuma alkalmából megjelent Szabó Ferenc János „Carissima Pillangó” – Szamosi Elza művészete című kötete. A Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumának tudományos munkatársa kötetének első fejezetében az énekesnő életútját dolgozza fel, a második fejezetben pedig a korabeli operakritika mellett korai hangfelvételek és fénykép-, valamint némafilm-felvételek segítségével elemzi az énekesnő előadói stílusát. A kötet függelékében az énekesnő életére és pályájára vonatkozó dokumentumok, statisztikák és jegyzékek, köztük diszkográfia és képjegyzék, valamint Giacomo Puccini Szamosi Elzához írott leveleinek szövegei kaptak helyet.
A kötet a Gramofon Könyvek kiadásában jelent meg.
Dalos Anna, Viták a cigányzenéről a Horthy-korszakban (1920–1944) (Budapest: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet , 2024)
Bartók Béla Cigányzene? Magyar zene? című 1931-es előadása jelentős fordulatot hozott Magyarországon a cigányzene és a magyar népzene megítélésében. E kötet arra tesz kísérletet, hogy megvilágítsa a Bartók-előadás létrejöttének kontextusát, s ezzel együtt azt, milyen ismeretátadási stratégiák és sajtóviták övezték a magyar népzene elfogadottságának általánossá válását. A kötet bemutatja a vitákban részt vevő szereplőket, azokat a társadalmi változásokat és közpolitikai adottságokat, amelyek a közbeszéd alakulását befolyásolták, valamint a városi és a falusi cigányzene kutatásának kezdeti lépéseit. Az a Horthy-korszakbeli diskurzus, amely a cigányzenének a magyar zene történetében betöltött szerepét tisztázta, elválaszthatatlan a magyar népzenetudomány harmincas évekbeli sikertörténetétől: a magyar etnomuzikológia ugyanis – a népművelést az indoktrinációval sikeresen ötvözve, a kutatási eredmények közkinccsé tétele, az oktatás, a sajtó és a zenei ismeretterjesztés révén – kevesebb mint két évtized alatt tudta látványosan megváltoztatni a közgondolkodást a magyar népzenéről és a cigányzenéről.
A kötet megrendelhető a Penna könyvesboltból.
Dohnányi Ernő (1877–1960) életművéről jelent meg könyv az Oxford University Press kiadásában James A. Grymes, a University of North Carolina professzora és Kusz Veronika, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa közreadásában. A nemzetközi kooperációban készült, The Last Romantic in His Own Words című kötet a nagy magyar zeneszerző, zongoraművész és karmester írásaiból, leveleiből, nyilatkozataiból ad válogatást, s a dokumentumokat részletes kísérőtanulmányokkal és gazdag jegyzetapparátussal közli. A könyv minden eddiginél teljesebb képet ad a méltatlan politikai okokból sokáig elfeledett muzsikusról, és összefoglalja az immár közel huszonöt éves, nemzetközi Dohnányi-kutatás eredményeit.
A kiadó honlapján: https://global.oup.com/academic/product/the-last-romantic-in-his-own-words-9780197769218?cc=us&lang=en&#
Grymes - Kusz (eds.), The Last Romantic in His Own Words. Ernst von Dohnányi's Selected Writings and Interviews (New York: Oxford University Press, 2024)
Eredményes - Kiváló minősítést kapott a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályán 2019 októberében Czagány Zsuzsa vezetésével megalakult Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport záróbeszámolója az MTA Lendület Zsűrijétől.
A kutatócsoport változatlan összetételben a Töredékek, dallamok, kottaírások. A zenei fragmentológia ökoszisztémája című, az NKFIH támogatását élvező projekt keretében folytatja a magyarországi és határon túli könyvtárakban, levéltárakban, muzeális gyűjteményekben őrzött középkori hangjelzett fragmentumok helyszíni feltárását, a töredékek és hordozóik, dallamaik és kottaírásaik elemzését, az összetartozó töredékek, töredékcsaládok, sőt teljes források rekonstrukcióját.
2024. december 10-én a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Bartók termében került sor a Budapesti zenei hálózatok című ünnepi konferenciára Szőnyiné Szerző Katalin tiszteletére. A résztvevőket és az ünnepeltet Kim Katalin (a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatóhelyettese, a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője), Boronkay Antal (Editio Musica Budapest Zeneműkiadó művészeti vezetője) és Laskai Anna (MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtár csoportvezetője) köszöntötte. A nap folyamán a résztvevők több szekcióban hallgathattak meg előadásokat, amelyek – Liszt Ferenc és Erkel Ferenc munkássága mellett – a korszak zenei életének különböző aspektusait világították meg.
2024 novemberében jelent meg a Bartók Béla Zeneművei Kritikai Összkiadásának 10. kötete, amely a zeneszerző valamennyi énekhangra és zongorára írt népdalfeldolgozását tartalmazza. A kötet azáltal, hogy a műfaj minden darabját egybegyűjtve közli, egyedülálló áttekintés ad e különleges, Bartók műhelyében oly fontos szerepet játszó műfajról, és ennek stiláris változásairól. Sokatmondó a kötet műveinek kivételesen tág időkerete is: a kötet legkorábbi darabja egyidős Bartók első, meghatározó népdal-élményével (Székely népdal, 1904), a legkésőbbi a halálának évére datálható (Három ukrán népdal, 1945). A kötet különlegessége ugyanakkor, hogy számos Bartók életében kiadatlan, illetve korábban nem ismert műalakot tesz közzé, ezáltal minden eddiginél árnyaltabb képet nyújt Bartóknak e műfajhoz való viszonyáról.
A Lampert Vera közreadásában, Biró Viola közreműködésével készült kötet kotta főrésze hét kompozíciót tartalmaz, köztük olyan jól ismert műveket, mint a Nyolc magyar népdal, a szlovák népdalokra komponált Falun, a Húsz magyar népdal, vagy a Bartók és Kodály által 1906-ban közösen kiadott Magyar népdalok Bartók-dalai (ez utóbbiakat két verzióban közli, az első kiadás, illetve az utolsó revideált kiadás szövege szerint). A kottarész Függelék-anyaga ellenben jelentős részben újdonság: a mintegy nyolc, kéziratban maradt mű (végigírt de nem véglegesített sorozatok – köztük egy kilenc darabból álló, eddig jószerivel ismeretlen román népdalciklus –, alkalmi összeállítások, és befejezetlen vagy töredékes művek), illetve néhány műverzió egy része most került először kiadásra. Miközben e kiadatlan, többnyire a népdalgyűjtések időszakából származó művek Bartók kompozíciós és népzenekutatói munkájának szoros összefüggéseiről árulkodnak, a műverziók a népdalfeldolgozás módjának és céljának sokféleségéről adnak képet. Ez utóbbira különleges példa a Bartók–Kodály kiadvány néhány darabjának háromféle feldolgozása: a kiadásban megjelent, műkedvelőknek szánt eredeti változat (Magyar népdalok, BB 42, 1906), az ezzel egykorú, Bartók saját használatára szánt koncertverzió (Négy magyar népdal, 1906), végül a mintegy húsz évvel későbbi, lemezfelvételen rögzített, merész harmonizálású koncertverzió (Öt magyar népdal, BB 97, 1928).
A kötet anyagát gazdag szövegapparátus egészíti ki. A kottaközreadást a művek keletkezés-, előadás- és fogadtatástörténetéről tájékozató háromnyelvű előszó vezeti be, amelyet az előadóknak szánt, Bartók kottaírási sajátságait és előadási kérdéseket tárgyaló fejezet követ. A Függelék második részében a dalszövegek szószerinti angol fordítása kap helyet. Végül kritikai megjegyzések zárják a kötetet, amelyek a művek kompozíciós forrásait mutatják be, olykor keletkezéstörténeti kérdések részletes tárgyalásával, illetve kottakéziratok – mindenekelőtt a Húsz magyar népdal teljes fogalmazványának – átírásával.
Biró Viola
 |
 |
Szabó Ferenc János, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumának tudományos munkatársa hangfelvétel- és interpretációtörténeti kutatásainak, valamint nemzetközi tudományos tevékenységének elismeréséül elnyerte a HUN-REN Bárány Róbert Díját. A díjjal a HUN-REN a 40 év alatti fiatal kutatók kiemelkedő tudományos munkáját ismeri el, az odaítélésekor az elért eredmények mellett figyelembe veszik a tudományos munka innovatív megközelítését, valamint a benne rejlő potenciált és továbblépési lehetőségeket. Szabó Ferenc János a díjat a HUN-REN 2024. december 5-i gáláján, a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében vette át Gulyás Balázstól, a HUN-REN elnökétől, valamint Robert Baranytól, a Nobel-díjas Bárány Róbert dédunokájától. A díjazottakkal készült kisfilmek megtekinthetők a HUN-REN honlapján.
|
|
Budapesti zenei hálózatok Erkel és Liszt körül – Ünnepi konferencia Szőnyiné Szerző Katalin tiszteletére és Magyar Ábránd. Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában kiállításmegnyitó HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. december 10. kedd, 9:30 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának ünnepi konferenciája Szőnyiné Szerző Katalin tiszteletére
A konferencia meghívója és programfüzete letölthető az alábbi linkekre kattintva:
A konferencia személyesen és online részvétellel is látogatható.
Program
9:30
Az ünnepeltet köszönti Kim Katalin (a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatóhelyettese, a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője), Boronkay Antal (Editio Musica Budapest Zeneműkiadó, művészeti vezető) és Laskai Anna (MNMKK Országos Széchényi Könyvtár, Zeneműtár csoportvezető)
9:45
Elnök: Domokos Zsuzsanna
Eckhardt Mária, Kaczmarczyk Adrienne, Watzatka Ágnes
Szünet
11:00
Elnök: Eckhardt Mária
Kelemen Éva, Illés Szabolcs, Illyés Boglárka, Vizinger Zsolt
12:20
Ebédszünet
14:00
Elnök: Kaczmarczyk Adrienne
Kim Katalin, Tóth Emese, Simény Beáta, Horváth Pál
Szünet
15:35
Elnök: Kim Katalin
Grosz Sára Aksza, Gusztin Rudolf, Békéssy Lili Veronika
17:00
Magyar Ábránd. Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában
A megjelenteket üdvözli Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatója és Kim Katalin a kiállítás főkurátora, a Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának vezetője.
A kiállítást a Zenetörténeti Múzeum 2. termében bemutatják a Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársai: Békéssy Lili Veronika, Grosz Sára Aksza, Gusztin Rudolf, Horváth Pál, Illés Szabolcs, Kaczmarczyk Adrienne, Kim Katalin, Simény Beáta, Tóth Emese, Vizinger Zsolt.
A kiállításmegnyitó meghívója innen tölthető le.
A konferenciát és a kiállítást a Nemzeti Kulturális Tanács és a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.
A konferenciát a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben a Magyar Zenetörténeti Osztály honlapján is elérhetővé teszi. A valós idejű közvetítéshez a Zoom-alkalmazásban az alábbi adatokkal tud csatlakozni:
Meeting ID: 769 044 1289 Passcode: HUNRENBTK
|
|
Szabó Bálint: Kutatási adatok kezelése a nyílt tudományban. A HUN-REN Adatrepozitórium Platform (ARP) gyakorlati bemutatása HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. december 5. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Kép – Zene – Színház. Pillanatképek a 19. század magyarországi zenetörténetéből címmel tartott vendégelőadást a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának három munkatársa a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Karán, 2024. november 16-án. Horváth Pál (Magyar nyelvű zenés színjátszás a 19. században) korabeli forrásokon, valamint a különböző társulati formációk és zenés betéteket felváltó daljátékokon keresztül villantotta fel a magyar nyelvű operajátszás intézményesülésének pillanatképeit. A zenei kéziratok összehasonlítása és a zeneszerzői műhelyek bemutatása mellett jó alkalom volt ez arra, hogy a zenetudós felhívja hallgatói figyelmét egy kotta kézbevétele során felmerülő kérdések forráskritikai jelentőségére, amely egy előadó számára minden korban fontos.
|
|
Tatjana Marković: Pluricultural musical life along the Austrian-Ottoman border in the 19th century HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. november 28. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.
|
2018. január 11-én vehette át Juhász Zoltán, Nagykálló polgármestere és Harsányi Gézáné, a település díszpolgára a 2017. évi „Tiszta forrás település” címet Richter Páltól, a Zenetudományi Intézet igazgatójától, Kemecsi Lajostól, a Néprajzi Múzeum és Kelemen Lászlótól, a Hagyományok Háza főigazgatójától. A Zenetudományi Intézet kezdeményezésére a Néprajzi Múzeummal és a Hagyományok Házával együttműködésben 2014-ben indult el a „Tiszta forrás település” program a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Néprajzi Tagozata támogatásával. A program keretében „Tiszta forrás település” címet adományoznak azoknak a Kárpát-medencei településeknek, amelyeken az elmúlt évtizedekben a magyar népművészeti, néprajzi gyűjtők legnevesebbjei a népi kultúra felbecsülhetetlen kincseinek gyűjtésén és feltárásán munkálkodtak. Ezen települések lakói így nagymértékben hozzájárultak a magyarság népi örökségének megőrzéséhez és továbbadásához. A program célja: jelet hagyni azokon a helyeken, ahol az elmúlt több mint száz esztendőben neves zeneszerzők, népzene- és néprajzkutatók tiszta forrásból merítettek zenei és más folklór kincset, a jövő nemzedékeire, hagyományápolóira is gondolva. A tábla 2018. március 6-án a régi református parókia épületére került, ahol Kodály Zoltán háromszor gyűjtötte a kállói dalokat az 1920-as években. A díjazottak nem csak a táblát, hanem a településen készült és a Zenetudományi Intézetben, valamint a Néprajzi Múzeumban őrzött népzenei, néprajzi források másolatát is magukkal vihették. Ez felbecsülhetetlen érték a város számára, hiszen segítségével a helyi Daloskör gyakran énekel egy-egy csokrot a régi, elfeledett, de újratanult dalokból. Harsányi Gézáné önként vállalta azt az értékes, de nehéz feladatot, hogy a kapott kéziratos forrásokat átírja és modern formában használhatóvá teszi egy számítógépes programmal.
2024. november 26-án délután és 27-én délelőtt kerül sor a Visegrádi Alap által támogatott Early Music in Central Europe: Collaborated Research, Migrating Sources, Transregional Connections pályázat résztvevőinek második nemzetközi műhelykonferenciájára a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézetének Régi Zenetörténeti Osztálya és a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport szervezésében.
A konferencia keretében november 26-án 18 órakor a Trio Passacaglia ad hangversenyt a Zenetudományi Intézet Bartók-termében. Az együttes műsorán középkori, reneszánsz és korabarokk művek, valamint kortárs magyar szerzők kompozíciói szerepelnek. Mind a tanácskozás kerekasztal-beszélgetéseire, mind a hangversenyre szeretettel várjuk az érdeklődőket.
További részletek a csatolt programban olvashatók.
November 15-én 16 órakor a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében ünnepi hangversennyel emlékeznek meg a pedálcimbalom feltalálásának 150. évfordulójáról, illetve a feltalálóról, Schunda Vencel Józsefről. A hangversenyen fellép Balogh Kálmán Martin György-díjas, Magyar Örökség és Prima Primissima díjas cimbalomművész, valamint Farkas Rózsa Liszt-díjas cimbalomművész.
Az École nationale des Chartes, a párizsi Sciences et Lettres tudományegyetem (Université PSL) nagymúltú intézete adott otthont 2024. november 6-án és 7-én a Fragmenta Liturgica című kollokviumnak, amelyen a rendezők, Laura Albiero és Francesco Siri meghívására 12 ország 21 kutatója vett részt. Az előadások csaknem kivétel nélkül középkori liturgikus, ezen belül leginkább liturgikus kottás kódextöredékekkel foglalkoztak, hiszen az előadók nagyrészt a gregoriánkutatás területéről érkeztek. A tanácskozáson a (zenei) fragmentológia valamennyi vezető európai műhelye képviseltette magát Norvégiától Portugáliáig, Franciaországtól Magyarországig. Az egyetlen Európán kívüli előadó a Tokiói Egyetem Párizsban tanult docense, Shin Nishimagi volt.
2024. október 17-én konferencia zajlott a pécsi Magtár Látogatóközpontban, a Pécsi Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont részeként működő Klimo Könyvtár fennállásának 250. évfordulója alkalmából. A könyvtár Klimo György pécsi püspök (1710–1777) monumentális gyűjteménye: sokfélesége jól tükrözi tulajdonosának sokirányú, kora tudományosságának szinte valamennyi területére kiterjedő érdeklődését, nyitottságát és gyűjtőszenvedélyét. Ennek a sokféleségnek a keresztmetszetét kínálta a 250 éves a Klimo Könyvtár című, Dezső Krisztina és Méreg Martin Zsolt által rendezett jubileumi konferencia is, melynek előadói, köztük a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport két tagja, Czagány Zsuzsa és Gilányi Gabriella, a bölcsészettudományok megannyi ágáról érkezve mutatták be a Klimo Könyvtár, illetve a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjteményeinek Osztálya valamely fondjában folytatott kutatásaik részeredményeit.
|
|
Németh Zsombor: A Waldbauer–Kerpely-kvartett és a kortárs zene HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. október 17. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Bartók termében tartotta meg október 11–12-én a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság 21. tudományos konferenciáját Stílusok, korszakok, átmenetek címmel. A konferencián elhangzott 15 tudományos előadás közül tízben a Zenetudományi Intézet kutatói ismertették a témába vágó aktuális kutatási eredményeiket a gregoriántól a 19. századi magyar zenetörténeten át Bartókig és a 20. századi zene más kérdéseiig.
A konferencia végén hetedik alkalommal osztották ki a Társaság díjait, és 40 évnél fiatalabb kutatóknak adható Kroó György-plakettet Biró Viola, a Bartók Archívum tudományos munkatársa vehette át. A díjátadót követő hangverseny műsorát Szabó Ferenc János, a ZTI tudományos munkatársa állította össze és adta elő zongoristaként, illetve Tatai Nóra énekművész zongorakísérőjeként.
Biró Viola átveszi a Kroó György-plakettet Kerékfy Mártontól, a Társaság elnökétől; baloldalt a Társaság idén kilencvenéves tiszteleti tagjai, Somfai László és Földes Imre
Fotó: Illés Szabolcs
