|
A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja. |
Hírek, események |
|
2023. szeptember 14-én délután zenés kerekasztal-beszélgetés keretei között ismerkedhettünk meg a népzeneelmélet oktatását segítő új kötettel, amelynek címe: A magyar népzene elmélete dióhéjban. A könyvbemutatónak a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Bartók terme adott otthont.
Dr. Balogh Balázs, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója és Richter Pál, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatója Halász Péterrel, az igazgatói titkárság munkatársával koszorút helyeztek el Bartók Béla sírján, a zeneszerző halálának 78. évfordulójára emlékezve.
 |
 |
 |
 |
A Jézus Társasága feloszlatásának 250. és Pray György születésének 300. évfordulója alkalmából szeptember 28-án és 29-én kerül sor a Jezsuita – Pray – Kódex tudományos konferencia megrendezésére az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban, valamint az Országos Széchényi Könyvtárban. A tanácskozás második napjának előadói között a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport két tagja, Czagány Zsuzsa és Gilányi Gabriella is szerepel. Czagány Zsuzsa a Pray-kódex szakramentáriumának énektételeivel foglalkozik, különös tekintettel a középkori Magyarország liturgikus-zenei forrásaiban nyomon követhető utóéletükre, Gilányi Gabriella pedig zenei-paleográfiai kutatásainak legújabb eredményeit is belefoglalva tárgyalja a kódex különböző korú hangjegyírásait.
Czagány Zsuzsa
A konferencia részletes programja elérhető a linkre kattintva.
További részletek a rendezvény honlapján találhatók.
|
|
A Ligeti György születésének századik évfordulója tiszteletére rendezett LIGETI-LABIRINTUS című kiállítás záróeseménye HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2023. október 3. kedd, 16 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Program
Ligeti György: Öt Arany-dal (1952)
Köszöntő: Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatója
Ligeti György: Három Weöres-dal (1943/1946–1947)
Közreműködik: Lökösházi Mária (ének) és Holló Mariann (zongora)
Kurátori tárlatvezetés a Zenetörténeti Múzeum 1. és 2. termében: Dalos Anna és Kerékfy Márton
Támogatók
A kiállítás a bázeli Paul Sacher Alapítvány és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet együttműködésében jött létre
A belépés díjtalan
A Magyar Tudományos Akadémia Székházában 2023. szeptember 19-én rendezték meg a Bolyai-napot, amelynek keretében Bolyai-emléklapot vettek át a támogatási időszakról szóló záró kutatói jelentésükre kiemelkedő minősítést kapó ösztöndíjasok, köztük a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet tudományos munkatársa, Kusz Veronika, valamint a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet kutatói közül Martí Tibor tudományos munkatárs, és Mihalik Béla Vilmos tudományos főmunkatárs, tudományos titkár. A Bolyai-emléklapban részesülők között van még Kármán Gábor, a HUN-REN BTK TTI tudományos főmunkatársa is.
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) 54. Vándorgyűlését 2023. július 12-14. között Tatabányán, az Edutus Egyetemen rendezte meg. Az MKE Zenei Könyvtárosok Szervezete július 14-én, a délutáni ülésszak keretében tartotta szekcióülését. A szekcióülésen három előadás hangzott el. Kim Katalin és Vikárius László a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet két kutatási műhelyének képviseletében beszélt, míg Grégász Miklós a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának könyvtárosa élményszerű lelkes beszámolóban ismertette Jan Kubelik (1880—1940) hegedűművész és zeneszerző életével kapcsolatos személyes kutatásait, „Jelenetek Jan Kubelik és családja életéből, varrónőjük vizuális örökségén és a kortárs magyar sajtón keresztül” címmel.
|
|
Magyar isteni szolgálat... – könyvbemutató HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2023. szeptember 28. csütörtök, 16 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet és az Ipolyi Arnold Népfőiskola tisztelettel meghívja a Magyar isteni szolgálat... Alföldi kéziratos kántorkönyvek a 19. századból (Közreadja: Harangozó Imre - Kővári Réka; Ipolyi Arnold Népfőiskola, Újkígyós, 2022.) című kötet könyvbemutatójára.
A vendégeket köszönti Richter Pál zenetörténész, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatója.
Házigazda: Kővári Réka egyházzenész, népzenekutató (HUN-REN BTK ZTI).
A könyv létrejöttéről beszél: Harangozó Imre tanár, néprajzkutató, akadémikus, az MMA levelező tagja (Nemzeti Művelődési Intézet Makoldi Sándor Központ).
A kötetet ismerteti: Papp Ágnes zenetörténész, egyházzenész (HUN-REN BTK ZTI).
Közreműködik: Kővári Réka (ének), Richter Pál (zongora).
A kötet a helyszínen kedvezményesen megvásárolható.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Az esemény nyilvános és ingyenes.
2023. július 31. és augusztus 4. között a Los Angeles-i Colburn School adott otthont az idén ötven éves Nemzetközi Kodály Társaság (International Kodály Society) évfordulós konferenciájának. A rendezvényen a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet két munkatársa, Dalos Anna és Sipos János is részt vett.
A Connecting Humanity Through Music című szimpóziumon, négy párhuzamos ülésszakon közel száz előadó beszélt Kodály Zoltán zenepedagógiai módszeréről és annak korszerű alkalmazási lehetőségeiről a világ minden táján.
Dalos Anna előadása. Fotó: IKS Symposium 2023 Facebook
2023. augusztus 2-án délelőtt meghívott előadóként Dalos Anna, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet tudományos tanácsadója tartott keynote előadást. Zoltán Kodály’s Humanism című referátuma – a nagyrészt az 1920-as és 1930-as években keletkezett Magyar Népzene-sorozat elemzésével – arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen emberi gesztusok, érzések, tragédiák keltették fel a népzenekutató és zeneszerző Kodály érdeklődését és váltottak ki belőle együttérzést a parasztság iránt.
A szimpóziumon Sipos János, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet nyugalmazott tudományos főmunkatársa a László Vikár Forum egyik alapító tagjaként vett részt. Előadásának témája Bartók Béla 1936-os törökországi népzenegyűjtő útja volt, amely során a 8-szótagos parlando, izometrikus török dallamokat lényegében azonosnak találta a megfelelő magyar dallamokkal. Ezek a dallamok beletartoznak a később Dobszay László és Szendrei Janka által kibővített úgynevezett magyar pszalmodizáló dallamstílusba.
László Vikár Forum
Sipos János 1987–1993 közötti törökországi népzenekutató munkája során felfedezte, hogy ennek a kibővített stílusnak szinte minden dallamához állítható török párhuzam. Előadásában a népzenei elemzésben, osztályozásban is hasznos „stílus” fogalmát járta körül. Ezt a magyarhoz igen hasonló török pszalmodizáló dallamstílus 6, 7, 8, 11-szótagos, szabad vagy feszes ritmusban előadott, azonos vagy eltérő szótagszámú sorokból álló, stilárisan mégis egybetartozó dallamaival szemléltette.
Forrás: abtk.hun-ren.hu
|
|
Kerekasztalbeszélgetés a népzeneelmélet közép- és felsőfokú szakoktatásáról egy új oktatási segédkönyv megjelenése alkalmából HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2023. szeptember 14. csütörtök, 17 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
MODERÁTOR
Árendás Péter népzenész, egyetemi docens (LFZE Népzene Tanszék, Hagyományok Háza)
RÉSZTVEVŐK
Erdélyi-Molnár Klára etnomuzikológus (HUN-REN ZTI)
Lipták Dániel etnomuzikológus, doktorandusz (HUN-REN ZTI, LFZE Népzene Tanszék)
Richter Pál egyetemi tanár (HUN-REN ZTI, LFZE Népzene Tanszék)
Szilágyi Boglárka népzeneelmélet-tanár, doktorandusz (LFZE Népzene Tanszék, Ward Mária Zeneművészeti Szakgimnázium)
Minden érdeklődőt szeretettel várunk, az esemény nyilvános és ingyenes.
|
|
Dalos Anna: Kodály Zoltán humanizmusa HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2023. szeptember 14. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
2023. július 24. és 28. között 51. alkalommal került megrendezésre az „International Medieval and Renaissance Music Conference”, vagyis a MedRen. A konferenciának ezúttal a müncheni Bajor Tudományos Akadémia adott otthont.
Az ötnapos rendezvény során az Akadémia öt különböző termében párhuzamosan több, mint kétszáz előadás hangzott el. A konferencia professzionális szervezésének és barátságos légkörének köszönhetően a kezdő előadók is magabiztosan, nehézségek nélkül vehetettek részt a programokon.
A modern kori régizene-játékot meghatározó európai fakultásokon végzett muzsikus barátaimmal, kollégáimmal ebben az évben immár hatodik alkalommal hirdettünk nyári zenei tábort, ezúttal is Esztergomban. A Régizenei Nyári Akadémia tanáraival, akik közül többen ma is külföldön élnek és dolgoznak, a kezdetektől célkitűzéseink közé tartozik, hogy az itthon is oly sokat emlegetett, ennek ellenére vonósok körében szinte egyáltalán nem ismert és hasznosított „Historically Informed Performance Practice” (HIPP) mibenlétét és gyakorlati alkalmazását zenekari és kamarazenei közegben is bemutassuk. Az általam létrehívott kezdeményezés alapkoncepciójának másik fontos eleme, hogy igyekszünk a régizenélés aktuális kihívásaival is szembesíteni hallgatóinkat. Ehhez sikerült olyan, Magyarországon ritkán elérhető oktatókat megnyernem, akik világhírű együttesekben játszanak, részesei a legújabb régizenei kutatásoknak, felhasználják azok eredményeit, s így tapasztalataik megosztásával, gyakorlati tanácsaikkal nagy hasznára voltak a régizene korhű megszólaltatása iránt érdeklődőknek ebben a hazai, kissé beszűkült historikus közegben.
A Nemzetközi Kodály Társaság 26th szimpóziuma 2023 július 31. és augusztus 4. között zajlott le Los Angelesben, a Colburn School of Music-ban. Az esemény egyben az első 1973-as Holy Names College-ben tartott IKS szimpozíum 50. úgynevezett “golden” évfordulója volt. Kitűnő szervezés, elfogadható kollégiumi szállás, saját zsebre történő étkezés és néha öt párhuzamos szekció. Számtalan élvezetes zenei programban is volt részünk, hely hiánya miatt most csak a Takács Kvartettet a Los Angelesi gyermekkórust, és három magyar fiúból és három portugál lányból álló sajt együttesét. Elnézést a kimaradottaktól.
Nemzeti ünnepünk alkalmából, 2023. augusztus 20-án állami kitüntetésben részesült intézetünk két munkatársa, Dalos Anna és Fügedi János.
Dalos Anna
Fügedi János
Dalos Anna tudományos tanácsdó kiemelkedő színvonalú munkája elismeréseként Magyar Érdemrend tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben, míg Fügedi János nyugalmazott tudományos főmunkatárs hosszabb időn át a népművészeti mozgalom szervezése területén végzett tevékenysége elismeréseként Martin György-díjban részesült.
Hír a kitüntetésekről a BTK honlapján, ide kattintva érhető el.
2023. július 24. és 28. között 51. alkalommal került sor Európa egyik legnagyobb zenetudományi konferenciája, a középkor és reneszánsz egy- és többszólamú zenéjével foglalkozó „International Medieval and Renaissance Music Conference”, rövidebben a MedRen megrendezésére.
A 2003-as jenai helyszín után az esemény újra Németországban, ezúttal a müncheni Bajor Tudományos Akadémián zajlott. A MedRen hagyományosan a középkor és kora újkor többszólamú zenéjének specialistáit fogta össze, az elmúlt években azonban a középkori liturgikus egyszólamúság kutatói is egyre nagyobb számban találják meg helyüket a közösségben, és működnek együtt a rokon területeken tevékenykedő kollégáikkal.
A konferencián közel kétszáz előadás hangzott el; volt szó többek között gregorián adatbázisok építéséről és beépítéséről a RISM rendszerébe, a Notre-Dame-repertoárról, zsidó és iszlám kéziratokról, középkori grúz és reneszánsz örmény zenéről, Hildegard von Bingenről, Josquinről, Lassusról és Senflről, késő középkori zeneelméletről, valamint 14. századi itáliai polifóniáról, trópusokról és Benedicamusokról.
A Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoportot a rendezvényen Nagy Torma Julianna képviselte, aki An unknown late medieval notated liturgical manuscript from the Episcopal Library in Székesfehérvár című előadásában egy nemrégiben Székesfehérváron talált késő középkori, feltehetően a lamspringei Szent Adorján monostorban készült és használt kottás kéziratról beszélt.
Nagy Torma Julianna, Czagány Zsuzsa
Forrás: abtk.hu
2023. július 31. és augusztus 4. között a Los Angelesi Colburn School ad otthon az idén ötven éves Nemzetközi Kodály Társaság (International Kodály Society) évfordulós konferenciájának. A Connecting Humanity Through Music című szimpóziumon, négy párhuzamos ülésszakon közel száz előadó beszél Kodály Zoltán zenepedagógiai módszeréről és annak korszerű alkalmazási lehetőségeiről a világ minden táján. Augusztus 2-án délelőtt meghívott előadóként Dalos Anna, a BTK Zenetudományi Intézetének tudományos tanácsadója tart keynote előadást. Zoltán Kodály’s Humanism című referátuma – a nagyrészt az 1920-as és 1930-as években keletkezett Magyar Népzene-sorozat elemzésével – arra a kérdésre keresi a választ, milyen emberi gesztusok, érzések, tragédiák keltették fel a népzenekutató és zeneszerző Kodály érdeklődését és váltottak ki belőle együttérzést a parasztság iránt.
A lisszaboni NOVA egyetemen működő CESEM (Centro de Estudos de Sociologia e Estética Musical / Centre for the Study of the Sociology and Aesthetics of Music) Early Music Studies kutatócsoport nemzetközi kollokviumot tartott 2023. július 19 ̶ 22. között a Lisszabon melletti Cascaisban Lost and Found: Traces of Early Music címmel. A konferenciára a kutatócsoport Texts and Voices Lost and Found: Recovering, Reconstituting, and Recreating Musical Fragments (c.1100-c.1600) 2021 óta futó projektjének részeként került sor, s a projekt két szálának megfelelően az előadások is két tematikus egység köré szerveződtek. Egy részük a középkori liturgikus egyszólamúság töredékesen fennmaradt forrásait, másikuk a 16. századi Portugália polifon zenéjének eddig jobbára ismeretlen, túlnyomórészt a coimbrai Santa Cruz kolostorban fönnmaradt kéziratait, illetve szerzőit és műveit mutatta be.
Harangozó Imre – Kővári Réka (közread.): Magyar isteni szolgálat... – Alföldi kéziratos kántorkönyvek a 19. századból. Ipolyi Arnold Népfőiskola, Újkígyós, 2022. 261 p.
Az elmúlt századokból elő- vagy nyilvánosságra kerülő egy-egy kéziratos énekeskönyv mindig felkelti a vallásos énekek, népénekek iránt fogékony ember érdeklődését. Ha pedig mindehhez még kotta is társul, akkor a kutató már a mennyben érzi magát.
Még a múlt évezredben került az akkor ifjú tanító, hitoktató, a népi kultúra megőrzéséért és megismertetéséért azóta is híven munkálkodó újkígyósi Harangozó Imre tulajdonába három kéziratos énekeskönyv, amelyek a 19. század folyamán íródtak az Alföld különböző pontjain. A most megjelent kötet első, legnagyobb, zenei szempontból legértékesebb (a dél-alföldi Bácska területéről való) adai, valamint az utolsó, legrövidebb (a közép-alföldi Békésben fekvő) újkígyósi énekeskönyv a címlapon közli az utókorral, hogy hol is készült, ill. hol voltak használatban a bennük rögzített énekek, énekszövegek. A második kéziratos keletkezési helyét a közreadás során sikerült megállapítanunk, amikor is néhány (halottas) énekszövegben a helység plébánosának és papjának neveit olvastuk: Jászfényszaru (Észak-Alföld, Jászság).
A kántorkönyvek anyaga ugyan eltér egymástól, azonban – akár e három kéziratost együtt, akár csak a legelsőt tekintjük – jól mutatják a kor egyházzenei és kántori gyakorlatát. A teljes énekanyag túlnyomó többsége szentmisékre való, de emellett Újkígyóson zsolozsma-anyagot is olvashatunk (igaz, átköltött formában). Az adai kántorkönyv a magas zeneművészettől (M. Haydn-szerzemény magyarítása) a népi(es) műzenén (az ún. pásztormisén) keresztül a személyes halottas énekekig új és régi énekanyagot egyaránt tartalmaz, közülük többet kottával, néhányat kísérettel is. A jászfényszarui énekeskönyv főként halottas anyagával mutatja azt a – különben az adai kéziratosban is meglévő – gyakorlatot, hogy a halotti vagy emlékmisére a hozzátartozók mit vártak el a kántortól (az elhunyt nevén kívül pl. foglalkozására vonatkozó adatokat is olvashatunk az énekszövegekben).
A kötetben közreadott kéziratosok a liturgia-, kegyesség-, zene-, irodalom- és helytörténet, valamint a vallási néprajz számára is adalékokkal szolgálnak.
Kővári Réka
A Magyar Tudományos Akadémia 1997-ben alapított, teljesítmény-központú, magas presztízsű, országos ösztöndíja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, amelynek célja a kiemelkedő kutatás-fejlesztési teljesítmény ösztönzése és elismerése a fiatal kutatók körében, valamint az MTA doktora cím elnyerésére való felkészülés elősegítése. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai közül 2023-ban Dóbék Ágnes, Papp Ingrid, Riskó Kata, Somogyi Szilvia, Szakál Anna, Turbucz Dávid és Ulicsni Viktor nyerte el az ösztöndíjat.
A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma 2023. június 8-i ülésén döntött az idén benyújtott pályázatokról. Ebben az évben 834 érvényes pályázat érkezett, amelyek közül a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján 155 részesül a támogatásban.
A nyertes pályázatot benyújtó kutatóknak a Bolyai-ösztöndíj elnyeréséről kiállított okleveleket a szeptemberi Bolyai-napon adják majd át.
Az Erdődy–Hatvany Palotában található BTK Zenetudományi Intézet különleges zenetörténeti kincseket, egyedülálló gyűjteményeket, archívumokat őriz. Intézeteinket bemutató videósorozatunk legújabb epizódjában a zenetudományi kutatásokba tekintünk be.
Kiállítótér egyedülállóan a Zenetudományi Intézethez kapcsolódik a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban. A Zenetörténeti Múzeum az 1969-es alapításától gyűjti a zenetörténet Magyarországon fellelhető tárgyi emlékeit: hangszereket, régi hanghordozókat, fotókat, valamint a zenei élethez kapcsolódó képzőművészeti alkotásokat. Farkas Zoltán, a múzeum vezetője számára a legfőbb kihívás az, hogy a zenetudomány eredményeit emberközelien mutassa be a nagyközönség számára.
Az intézetben található Bartók Archívumot 1961-ben alapították a Bartók-hagyaték megőrzésére. Az alapja a híres zeneszerző magyarországi hagyatéka, amelyet ifj. Bartók Béla helyezett el itt tartós letétbe. Az eredeti kéziratok tekintetében a világ második legnagyobb Bartók-gyűjteményének számít. Az archívum az életmű kutatásának központi intézményének tekinthető és a mai napig nemzetközi érdeklődés övezi. Az archívum munkatársainak egyik legfőbb vállalkozása a Bartók-összkiadás elkészítése, amely Somfai László irányításával indult meg, és jelenleg Vikárius László vezetésével folyik.
Az intézet különleges gyűjteménye a magyar népzenei és néptánchagyományt rögzítő hang- és filmfelvételek. Ezek archiválása, hiteles adatolása, sokoldalú feltárása, hozzáférhetőségük biztosítása fontos feladat. Az archívum a hangzó felvételekből mintegy 18 500 órányi anyagot őriz. Arról, hogy ezek digitalizálása miként zajlik, Buzás Attila hangmérnök mesél a filmben. A Néptánc Archívum Európa egyik legnagyobb néptáncgyűjteményét óvja, amely főként a Kárpát-medence magyarságának táncaira, tánczenéjére és táncéletére vonatkozik. Az archívum filmtára mintegy 400 ezer méter filmen majdnem 700 óra terjedelmű anyagot tartalmaz, a kézirattára pedig több tízezer lap terjedelmű kéziratos anyagot őriz. Emellett a táncfotótára és a táncírástára is szintén fontos része, ez utóbbinak a kétharmadát a lábánkinetográfiai lejegyzések teszik ki. Hogy ez pontosan mit jelent, azt Karácsony Zoltán mondja el az archívum bemutatása mellett.
Fotók: Szilágyi Adrienn projektvezető
Lipták Dániel gyakorló népzenészek sorából érkezett és kezdte el feldolgozni Dincsér Oszkár hagyatékát, aki a magyar népzenekutatás egyik kulcsfigurája volt. Nevét leginkább a Két csíki hangszer című úttörő szemléletű tanulmány, valamint a népzenei gramofonfelvételek kapcsán ismeri a szakma. Hagyatéka 2018 végén bukkant fel, és 2019 májusában került az intézet birtokába.
A 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport elsődleges célja a 20. századi magyar zene dokumentumainak összegyűjtése, archiválása és kutatása. Az archívumban olyan kiemelkedő gyűjtemények találhatók, mint Dohnányi Ernő és Lajtha László hagyatéka. Idén tavasszal nyílt meg a Zenetörténeti Múzeumban a kutatócsoport és a bázeli Paul Sacher Alapítvány által közösen rendezett Ligeti-labirintuscímű kiállítás, amely a száz éve született Ligeti György művészi alkatába, elgondolásaiba és eredményeibe nyújt betekintést. Ligeti egy alkalommal így jellemezte alkotói útkeresését: „műről műre tapogatózom előre, különböző irányokban, mint egy vak a labirintusban”. A labirintusba a kiállítás kurátorai, Dalos Anna és Kerékfy Márton vezeti be a nézőket.
Fotók: Szilágyi Adrienn projektvezető
Forrás: abtk.hu
