HUN-REN BTK ZTI - Beszámoló a Magyar isteni szolgálat... című könyv bemutatójáról

Hírek, események

Tudományos fórum >>>

19. századi, alföldi, katolikus kántorkönyvek fakszimile közreadásának bemutatójára került sor a Zenetudományi Intézetben 2023. szeptember 28-án, Szent Mihály arkangyal ünnepének előestéjén. A lelkes hallgatóságot a ház igazgatója, Richter Pál köszöntötte, majd pár szóban utalt a kéziratos énekeskönyvek növekvő jelentőségére a 18–19. századi egyházi ének kutatásában. A kéziratok tulajdonosa és a kötet egyik közreadója, Harangozó Imre – tanár, néprajzkutató, az MMA levelező tagja – röviden ismertette a forrásoknak a Békés megyei Újkígyósra vezető történetét, ízes beszédével és személyes pillanatokkal gazdagítva mondanivalóját. A kötetet szakmai szempontból Papp Ágnes zenetörténész, egyházzenész – a BTK Zenetudományi Intézetének munkatársa – méltatta. Ha a viszonylag késői, nem a régiségek közé tartozó, kántorkönyv jellegű forrásanyag sokáig kívül is esett a magyar zenetörténeti kutatás látókörén, történeti, magyar egyházzene-történeti értéke mára már kétségbevonhatatlan, és a kellő történeti távlatunk is megvan ahhoz, hogy az énekeskönyv-nyomtatványok árnyékában megbúvó kántorkéziratokat értékelhessük, feldolgozhassuk. Jelen kötet is bizonyítja, hogy nem pusztán egy megkövült repertoár rögzítéséről van szó, hanem a tényleges, mindennapos kántori gyakorlat dokumentálásáról, ami számos, a korabeli hivatalos énekeskönyvekben megjelent és meg nem jelent énekhez, valamint orgonaletétjeikhez kapcsolódó kérdés megválaszolására nyújt alkalmat.

A bemutatót keretezte, színesítette, hogy a most megjelentetett kéziratok kottás anyagából ízelítőt adott Richter Pál zongorakíséretével Kővári Réka, a kötet egyházzenész-kántor közreadója. A zenei szempontból széles palettájú anyag szinte minden csoportjából elhangzottak darabok vagy legalább részletek. Így hallhattunk népéneket (a Mennyből az angyal díszített dallamán), kántori szerzeményeket, ún. pásztormise-részletet, valamint Michael Haydn német miséjéből népénekké vált tételt magyarítva. A szemelvények forrása a legnagyobb, legtöbb kottát tartalmazó adai kántorkönyv volt (például a nyitó Rorate introitus műzenei megfogalmazása), de felhangzott a második, Jászfényszarun összeállított kántorkönyv egyetlen kottás, orgonakíséretes halottasa is. A csupán énekszövegeket tartalmazó harmadik, újkígyósi énekeskönyvből kivetítve olvashattak a jelenlévők egy olyan éneket, amelyben a kígyósiak a Hétfájdalmú Szűzanyához fordultak türelmet kérve kínjaik elviseléséhez az A keresztfához megyek népének dallamán.

magyaristeniszolgalat harangozoimre