Hírek, események |
|
A Régi Magyar Drámai Emlékek XVIII. század 6. Ferences iskoladrámák második és harmadik kötetében az 1740 és 1762 között a csíksomlyói ferences diákok által előadott misztériumjátékokat olvashatjuk. Az irodalom-, színház-, művelődés- és lelkiségtörténet ezen egyedülálló forráscsoportját a 20. században szó szerinti értelemben is megóvta a csíksomlyói Szűzanya, hiszen a kegyszobor lába alatt teljes épségében fennmaradt a kézirategyüttes. A 2021 őszére megjelent két kötetnek a járványhelyzet miatt 2022. március 29-én megtartott könyvbemutatója kapcsán Kővári Réka, a BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a kötetek egyik sajtó alá rendezője ismertetőjét olvashatjuk.
|
|
Régi Magyar Drámai Emlékek XVIII. század 6. Ferences iskoladrámák 2. Csíksomlyói passiójátékok 1740–1750 és 3. Csíksomlyói passiójátékok 1751–1762 – Könyvbemutató BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2022. március 29. kedd, 16:00 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A vendégeket köszönti Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatója.
Házigazda Kővári Réka, a Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa.
A kötetek keletkezéstörténetéről Pintér Márta Zsuzsanna, Demeter Júlia, Kővári Réka és Medgyesy S. Norbert beszélget.
A beszélgetést Soóky Andrea, a Balassi Kiadó igazgatója vezeti.
Közreműködik a Boldog Özséb Színtársulat (PPKE BTK) Medgyesy S. Norbert vezetésével.
A könyvbemutatót személyes részvétellel tartjuk.
|
|
Bukáné Kaskötő Marietta: Reform magyar módra: pillanatképek a budavári Nagyboldogasszony-templom (Mátyás templom) zenei életéből Bogisich Mihály működése idején (1882–1898) BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2022. március 24. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.
|
Az Andrássy úti Ybl-palota öt évadon át tartó felújítás után Erkel Ferenc Hunyadi László című operájával nyitotta meg újra kapuit 2022. március 13-án, Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának rendezésében. A bemutató alapjául szolgáló partitúra a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete Magyar Zenetörténeti Osztályán készülő Erkel Ferenc Operák kritikai közreadás keretében készült. Tallián Tibor, a Zenetudományi Intézet professor emeritusa és volt igazgatója 1998-ban indította el az Erkel Ferenc Operák kritikai közreadás-sorozatot, amelynek részeként a 2006-ban megjelent háromkötetes partitúrát Szacsvai Kim Katalin, a Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője adta közre.
A Hunyadi Lászlót annak 1844-es pesti Nemzeti Színházbeli bemutatóját követően Erkel Ferenc egy nyitánnyal és további számokkal bővítette az általa vezetett előadások során. Számos előadási utasítás, apróbb kiegészítés, húzás, transzponálás, áthangszerelés is módosította időlegesen vagy akár véglegesen a premieren elhangzott műalakot. A Hunyadi László kritikai közreadása a szerzői kézirat és ennek korai másolata mellett az Erkel keze alatt használt és kisebb hiányokkal fennmaradt nemzeti színházi szólamanyagegyüttes (összesen mintegy 6000 kottaoldal) minden eltérését feldolgozva kísérelte meg beazonosítani és rögzíteni a Fassung letzter Handnak tekinthető szerzői változatot. A közreadott opera tehát egy olyan, 1862 táján kialakult műalakot rögzít, amelyben már minden utólagos betét szerepel, ugyanakkor mellőzi a későbbi idegenkezű (nem szerzői), ám mindmáig meggyökeresedett beavatkozásokat.
A Zenetudományi Intézet által rendelkezésre bocsátott kritikai kiadás partitúrája alapján a közreadott változatot a debreceni Csokonai Színház operatársulata mutatta be 2010-ben, Kocsár Balázs karmester vezetésével, majd 2012-ben Héja Domonkos irányításával a Magyar Állami Operaház együttese készített ebből CD felvételt (MÁO Opera Trezor sorozat, 2017). 2022. március 13-án ugyanez a közreadott verzió szólalt meg – a Magyar Állami Operaház színpadán rendezett változatban első alkalommal – az Andrássy úti palota ünnepélyes megnyitásakor.
|
|
Amerre én járok. Tanulmányok a 70 éves Pávai István tiszteletére – Könyvbemutató BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2022. március 17. csütörtök, 16:00. 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Házigazda
Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatója
A kötetet ismerteti
Bíró Viola zenetörténész
Riskó Kata zenetörténész-népzenekutató
Németh László etnomuzikológus
Közreműködnek
Lipták Dániel, Németh László,
Salamon Soma, Szabó Dániel
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársaihoz
Kedves Kollégák!
Ukrajna megtámadása és az ebből fakadó orosz–ukrán fegyveres konfliktus, alig negyedszázad békés időszak után, ismét elhozta a háborút az európai kontinensre. Akárcsak a délszláv háború, ez a pusztító eseménysorozat is határaink mellett zajlik, magyarok által lakott területeket is érint, ismét ráirányítva a figyelmet Magyarország határhelyzetére, az ebből adódó veszélyekre és felelősségre.
Mint minden hasonló szükséghelyzetben, most is felmerül az intézmények és az egyének lehetősége és kötelessége a bajba jutott embertársaink megsegítésében. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat a Magyar Tudományos Akadémiával együttműködésben összehangoltan koordinálja a kutatóhelyek részéről a kutatóhelyvezetőkön keresztül érkező támogatásokat. A Bölcsészettudományi Kutatóközpontnak – ahogy a magyar tudományosság teljességének – hagyományosan szoros, szakmai és baráti kapcsolatai vannak az ukrajnai magyar és ukrán tudósokkal, számos bilaterális és európai együttműködés formálódott az elmúlt évtizedekben. Éppen emiatt több kollégánk keresett meg minket az elmúlt napokban, akik ukrajnai munkatársaik és barátjaik sorsáért aggódtak, és a segítség lehetőségét tudakolták.
1. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont lehetőségeihez mérten segíteni szeretné az ukrajnai tudományos élet képviselőit. A konkrét segítségkérést és/vagy támogatási formákat kérjük jelezzék a főigazgatói titkárságon: .
2. Azokat a felajánlásokat vagy segítségre szoruló eseteket, amelyek túlnőnek a BTK keretein, jelezzük az ELKH-nak, illetve az MTA-nak, amelynek elszállásolási lehetőségek is a rendelkezésére állnak.
3. A Magyar Tudományos Akadémia vezetése segítségét felajánló levelet küldött az MTA Ukrajnában élő köztestületi tagjainak. Ennek első lépéseként információs pontot létesített, ahol elsősorban köztestületi tagjainak megkereséseit fogadja: . Részletek az MTA honlapján olvashatók.
4. A BTK vezetése támogatja a TDDSz adománygyűjtő kezdeményezését. A pénzadomány és az egyéb támogatási formák mellett tehát lehetőség van a HTK-ban is leadni a felajánlásokat. A gyűjtés első határideje e hét péntek (március 4.) délután; helyszíne: HTK K épület földszint, portaszolgálattal szembeni folyosó.
Amire a segélyszervezetek visszajelzése szerint szükség lehet: tisztálkodási szerek; gyermekpelenka, elemek, alufólia; készétel, ásványvíz, gyümölcslé; takarók, hálózsákok, takarók, matracok, párnák.
5. Jogi akadályok miatt a BTK nem tud pénzadományokat befogadni. Ezért akik a pénzbeli támogatást részesítenék előnyben, azok számára a TDDSz számláján történő utalást ajánljuk. Innen az összegyűlt összeget egyben lehet majd a kiválasztott segélyszervezet (feltehetően a Magyar Vöröskereszt) számlájára továbbítani, valamint egy összesítést követően tudható lesz, hogy a BTK dolgozói milyen nagyságrendben járultak hozzá az egyre szélesedő összefogáshoz.
Fontos technikai feltétel, hogy a TDDSz számlájára úgy történjen az utalás, hogy abból egyértelműen kiderüljön a rendeltetése. Ezért a következőket kérjük a felajánlott összeg mellé feltüntetni:
támogatás_Ukrajna_BTK
számlaszám: 11705008-20109943
számlatulajdonos: Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ)
6. Természetesen bárki dönthet úgy, hogy közvetlenül utal valamelyik segélyszervezetnek. A legfontosabb, hogy segítsünk a bajbajutottaknak. További lehetőségek a támogatásra:
https://voroskereszt.hu/hirek/a-magyar-voroskereszt-is-reszt-vesz-a-karitativ-szervezetek-kozotti-osszefogasban/
7. Végül munkáltatói jogomnál fogva engedélyezem, hogy akik önkéntes munkát szeretnének vállalni, azok erre a célra – intézetigazgatójával történő egyeztetést követően – három fizetett munkanapot fordíthatnak. Jelentkezni itt lehet: ; https://segelyszervezet.hu/onkentesseg/
A béke reményében:
Balogh Balázs főigazgató
2022. február 24-én a Magyar Tudományos Akadémia Zenetermében letéti megállapodást írt alá Freund Tamás, az MTA elnöke, Tóth László, a Budapesti Filharmóniai Társaság elnöke és Balogh Balázs a BTK főigazgatója, amelynek nyomán a Filharmóniai Társaság levéltári gyűjteménye a Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumában kerül elhelyezésre. Az eseményről az mta.hu közölt hírt, mely itt olvasható.
Fénykép: mta.hu/Szigeti Tamás
A BTK Zenetudományi Intézet tisztelettel meghívja Önt és családját a Zenetörténeti Múzeum vezetője,
Baranyi Anna 70. születésnapi köszöntésére
2022. február 17. csütörtök 18.00 órára
a BTK Zenetudományi Intézet Bartók termébe (Bp. I. ker. Táncsics M. u. 7.).
Az ünnepeltet és a vendégeket Richter Pál igazgató köszönti.
Közreműködik az Accord Kvartett (Mező Péter és Veér Csongor – hegedű, Kondor Péter – brácsa, Ölveti Mátyás - cselló).
Felhívjuk figyelmét, hogy az Intézet rendezvényei csak oltási/védettségi igazolvánnyal látogathatók! Az épületben a szájat és orrot elfedő maszk viselése kötelező!
2022. február 8-án különleges kiállítás nyílt Kolozsváron, a Román Akadémia Könyvtárának dísztermében. A címe FRAGMED. Un Puzzle Translivan, s mint ebből némi képzelőerővel kitalálható, középkori fragmentumok, azaz kódextöredékek álltak a tárlat középpontjában.
|
|
Czagány Zsuzsa: A töredékkutatás fő- és mellékágai. A Laskói Demeter-kódex boszniai kapcsolata Bartók terem, 2022. február 24. csütörtök, 10 óra
|
|
|
Riskó Kata: „Mi lenne ebből a fölséges cserjéből […], ha sugár, lombos fává nevelnék!” A magyar zene összegyűjtésének eszméje (1889–1896) Bartók terem, 2022. január 27. csütörtök, 10 óra
|
2021. december 16-án, szerdán került sor a Magyar Zenetörténeti Osztály egykori vezetője, Bárdos Kornél zenetörténész születése centenáriumának megünneplésére a Zenetudományi Intézet Bartók termében. A Magyar Zenetörténeti Osztály által szervezett esemény részeként az ebből az alkalomból készült kamarakiállítás bemutatása mellett elhangoztak Bárdos Kornél egykori tanítványainak és munkatársainak emlékbeszédei. Ezen az ünnepélyes alkalmon került sor továbbá a BTK Zenetudományi Intézet és a Haydneum – Magyar Régizenei Központ közötti együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírására is.
A Bárdos Kornél születésének 100. évfordulója alkalmából megrendezett emlékdélután keretében Vashegyi György karmester, a Haydneum – Magyar Régizenei Központ két rezidens együttese, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus művészeti vezetője és Richter Pál, a BTK Zenetudományi Intézet igazgatója mondott nyitóbeszédet. A két intézmény közötti megállapodási szerződést Káptalan István, a Haydneum – Magyar Régizenei Központ főigazgatója és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont részéről Richter Pál írta alá.
Az ünnepségen Kim Katalin, a Zenetudományi Intézet igazgatóhelyettese, a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője ismertette Bárdos Kornél életművét és bemutatta a Magyar Zenetörténeti Osztály által készített kamarakiállítást Bárdos Kornél hagyatékának részleteiből.
Ezt követően került sor Bárdos Kornél életművének méltatására. Bárdos egykori tanítványai és munkatársai osztották meg személyes és szakmai élményeiket. Beszédet mondott Csányi Tamás, a budapesti Villányi úti Ciszterci Szent Imre-templom karnagya, Farkas Zoltán zenetörténész, a Bartók Emlékház igazgatója és a ZTI Magyar Zenetörténeti Osztály volt tudományos munkatársa, Gupcsó Ágnes zenetörténész, a ZTI Magyar Zenetörténeti Osztály nyugalmazott szakalkalmazottja, Bárdos Kornél Székesfehérvár-monográfiájának társszerzője, Király Péter, Németországban működő zenetörténész, Szőnyiné Szerző Katalin zenetörténész, az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának nyugalmazott vezetője, az MMA rendes tagja, a ZTI Magyar Zenetörténeti Osztály volt tudományos munkatársa, és Vavrinecz Veronika zenetörténész, az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának nyugalmazott vezetője, Bárdos Kornél várostörténeti köteteinek társszerzője.
A program részeként a Quartetto Speranza Joseph Haydn Op. 17 No. 4 c-moll vonósnégyesének 1. és 2. tételét, továbbá az esemény zárásaként az Op. 76 No. 1 G-dúr vonósnégyes 2. és 4. tételét adta elő.
Az esemény keretében emlékhonlap is készül a Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársainak szerkesztésében. A honlapon az emléknapon elhangzott beszédek írásos változatai, a jelenlegi kamarakiállítás virtuális változata, Bárdos Kornél zenetörténész életrajza és bibliográfiája mellett elérhetők lesznek a Papp Ágnes zenetörténész, a Zenetudományi Intézet tudományos titkára és a Magyar Zenetörténeti Osztály tudományos munkatársa által az emléknapra készített interjúk és megemlékezések is.
A program itt érhető el.
Szeretettel invitálunk minden érdeklődőt Az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ, a PPKE BTK Klasszika Filológia Tanszéke és a BTK Moravcsik Gyula Intézet által 2021. december 16‒17-én megrendezésre kerülő, kéziratosságról szóló IV. Scriptorium konferenciára, amelyen a Zenetudományi Intézet „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia kutatócsoportjának két tagja, Czagány Zsuzsa és Gilányi Gabriella vesznek részt (17-én 11 órától…) – ezúttal a zenetudomány komfortzónáján kissé kívül eső, irodalom-, könyv- és könyvtártörténeti szempontból fontos előadásokkal.
A járványhelyzetre való tekintettel a konferencia előadásainak egy része on-line, másik része személyes részvétellel, Bölcsészettudományi Kutatóközpontban hangzik el. A konferencia összes előadása követhető az alábbi zoom-linken:
A program és meghívó itt érhető el.
|
|
Magyar Zenetörténeti Osztály egykori vezetője, Bárdos Kornél születésének centenáriuma Bartók terem, 2021. december 15. szerda, 15 óra |
A Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztálya ezúton tisztelettel meghívja a Magyar Zenetörténeti Osztály egykori vezetője, Bárdos Kornél születésének centenáriuma alkalmából rendezett ünnepélyes megemlékezésre.
Az eseményhez kapcsolódva kerül sor a Zenetudományi Intézet és a Haydneum – Magyar Régizenei Központ közötti együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírására.
ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Bartók-terem (1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 7.)
2021. december 15. szerda, 15 óra
Az eseményt személyes részvétellel tartjuk, de Zoom-alkalmazáson is követhető. Személyes részvétel esetén a maszkviselés és az oltási igazolvány bemutatása a hatályos előírásoknak megfelelően kötelező.
A meghívó itt érhető el.
|
|
Göbölösné Gaál Eszter: Contra pestem. Misepropriumok járványos időkben Bartók terem, 2021. december 16. csütörtök, 10 óra
|
A 70 éves Pávai István tiszteletére tudományos konferenciát szervez 2021. december 9- és 10-én a BTK Zenetudományi Intézet, a Hagyományok Háza és a Zeneakadémia a Zenetudományi Intézet Bartók termében (Budapest, I. ker., Táncsics M. u. 7.).
A meghívó és program itt érhető el.
A konferencia Zoom-on is követhető.
A Zenetudományi Intézet rendezvényein részt venni csak védettségi igazolással lehet, amelyet belépésnél kérünk bemutatni. Az épületen belül szájat és orrot elfedő maszk viselése kötelező!
|
|
Tabányi Mihály, a magyar harmonikakirály – kiállításmegnyitó BTK Zenetudományi Intézet székháza, 2021. november 18. csütörtök, 15 óra |
A BTK Zenetudományi Intézet tisztelettel meghívja Önt és családját a Zenetörténeti Múzeum és a Harmonikások Országos Társasága szervezésében Tabányi Mihály születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett
Tabányi Mihály, a magyar harmonikakirály
című kiállítás megnyitójára
2021. november 18-án, csütörtökön 15 órára.
A vendégeket köszönti Baranyi Anna, a Zenetörténeti Múzeum vezetője
A kiállítást megnyitja Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatója
Harmonikán közreműködik:
Babicsek Bernát, Bódi Gyula, Karkus Tamás, Mezei Gábor, Szász Szabolcs és Szokolai Lóránt
A kiállítást a múzeum 7. termében bemutatja Brauer-Benke József, a kiállítás kurátora
Helyszín:
BTK Zenetudományi Intézet székháza
Budapest, I. Táncsics Mihály utca 7.
|
|
Ketty Nez: Hearing Different Spaces: Compositions Inspired by Bartók’s Fieldwork Bartók terem, 2021. november 11. csütörtök, 10 óra
|
Bukáné Kaskötő Marietta 2012-ben diplomázott kitüntetéssel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi szakán, majd 2012 és 2015 között ugyanazon egyetem Doktori Iskolájában a Zenetudományi PhD-program hallgatója volt. 2011 és 2014 között részt vett a Zenetudományi Intézetben a budapesti hangversenyeket 1900-tól napjainkig rögzítő koncertadatbázis munkálataiban. 2012–2013-ban fél évig a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont külső munkatársaként tevékenykedett.
2013 októberében megkapta a Katholischer Akademischer Ausländer-Dienst (KAAD) „Osteuropa” programjának kutatói ösztöndíját, amellyel öt hónapon keresztül későbbi disszertációjához kapcsolódó kutatásokat folytatott Münchenben, Regensburgban és Liechtensteinben. Kodály Zoltán Zenei Alkotói Ösztöndíjban részesült három alkalommal: 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban. 2014 óta a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Kar Zeneelméleti Intézetének oktatója, 2019 őszétől a győri Brenner János Hittudományi Főiskola kántorképző szakán is tanít. 2021 áprilisában a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen megvédte „Musia Sacra Hungariae: A cecilianizmus magyarországi története 1897-től 1950-ig” című PhD értekezését.
2014 óta folytat rendszeres publikációs tevékenységet magyar és német nyelven. Szakmai tevékenysége a szűkebb értelemben vett tudományos munkásságon túl kiterjed a zenepedagógia és zenei ismeretterjesztés területére is. Hazai és nemzetközi zenetudományi konferenciákon tartott nagy számú előadása és megjelent tanulmányai 19. és 20. századi magyar zenetörténeti témákkal foglalkoznak. Társszerzője a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából az Országos Széchenyi Könyvtár gondozásában idén megjelent „Eritis mihi testes: Az 1938-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hangfelvételei” című kötetnek. A Zenetudományi Intézet fiatal kutatójaként újabban alkalma nyílik tágítani érdeklődését és zenetörténészi tapasztalatait korábban művelt egyházzene-történeti és himnológiai témái felől indulva kapcsolódó területek – így Magyarország kora újkori zenetörténetének, továbbá 19. századi zenei intézményrendszerének és repertoárjának – kutatása felé.
A díjazott pályaműve 2021 tavaszán megvédett PhD értekezése volt. A vizsgált, 1897 és 1950 közé eső periódusban mindenekelőtt a katolikus egyházzene megreformálására irányuló magyarországi törekvések történeti hátterének megvilágítására vállalkozott a bajorországi Cecília-mozgalommal történő párhuzamba állításon keresztül. Kutatásai során világossá vált, hogy a Cecília-mozgalom meglehetősen komplex módon fejtette ki hatását Magyarország zenei életére. A liturgikus szertartás terén kimutatható impulzusokon túl az (egyház)zeneoktatás és az általános zenei közélet, így például a hangversenyélet platformjain is meghatározó nyomot hagytak a mozgalom magyarországi képviselői. Tanulságokat lehetett levonni a ceciliánus ideológia hatására megfogant új egyházzenei repertoár stiláris és esztétikai vonatkozásában is. E kompozíciók és az azokat összefoglaló korabeli gyűjteményes kiadványok főbb jellemvonásainak bemutatására vállalkozott az értékezés második, fő része elemző kottapéldák segítségével. Az elérhető sajtóforrások birtokában esetenként fény vetülhetett a művek recepciótörténeti értelmezésére.
A téma kidolgozása során adódott, hogy a Cecília-mozgalom történetét négy főbb időszakra tagolva érdemes vizsgálni a magyar egyházzenei élet horizontján: a prececiliánus időszakban és az azt követő három hullámban különböző zeneszerzői és esztétikai irányzatok különíthetők el attól függően, hogy mennyiben kapcsolódtak azok képviselői a bajor mozgalom gyökereihez. A cecilianizmus magyarországi történetének feldolgozása tehát olyan, a szűkebb értelemben vett egyházzenei mozzanatok feltárásán túlmutató hozadékokkal járt, amelyek által a kor zeneszerzői irányzatainak stiláris, esztétikai koncepciójáról, az általános zenei közélet nemzetközi és magyarországi kölcsönhatásairól, egyház- és sajtótörténeti viszonyairól, a mindennapi politikától függő diskurzusokról és a mindezek nyomán kialakult zenetörténeti kánonról is kép alkotható. A disszertáció ily módon újabb nézőpontból láttatja a múlt század első felének magyarországi zenetörténetét.
2021. november 12-én az MTA Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódva Kusz Veronika előadás tart az MTA Dísztermében megrendezett, középiskolásoknak szóló, „Miért jó kutatónak lenni?” című programon. Az eseményt élőben közvetítik és később is elérhető lesz; a szervezők ajánlák mindenkinek, akiknek középiskolás tanítványai vannak.
Részletes program és linkek: Diákok az Akadémián 2.: Miért jó kutatónak lenni? | Eseménynaptár MTÜ | MTA.
