Zene és rendszerváltás online konferencia ELMARAD
A Zene és rendszerváltás című konferencia elmarad.
Patriarch visited the Hungarian Institute for Musicology
On December 13, 2018, His Holiness Patriarch Mor Ignatius Aphrem II visited the Hungarian Institute for Musicology. |
Official link
Hungarian violin makers - The Legacy of the Reményi Family
Hungarian violin makers - The Legacy of the Reményi Family
Exhibition in the 5th room of the Museum of Music History
Curator: Anna BARANYI
The exhibition is open: From 19 April 2018 to 4 March 2019
The exhibition presents the life’s work of three generations of the violin-making Reményi family: Mihály Reményi (1867 Pest – 1939 Budapest) violin maker and expert, his sons László Reményi (1895 Budapest – 1964 Budapest) and Zoltán Reményi (1900 Budapest – 1973 Toronto), and his grandson Michael Reményi. Mihály Reményi set up his workshop and business in 1890; it operated from the beginning of the 20th century at 58–60 Király Street. His son Zoltán opened the Reményi House of Music in Queen Street of Toronto in 1959, which Michael Reményi moved to Bloor Street and developed further.
Among the craftsmen who worked at the Reményi workshop, there were Dezső Bárány, András Bergmann, Kálmán Cseri, Miksa Frirsz, János Michelberger, István Muntyán, Sándor Papp, József Mirth, Pál Damm, Pál Sáránszky and Ernő Szép, whose works also can be seen at the exhibition. Most of the 24 master crafted instruments on display are property of Michael Reményi of Toronto, while others come from the collections of the Museum of Music History, Róbert Baki, Bence Holló and Semmelweis Tibor. Additionally, thanks to the Szentes family, we can present a range of books and documents connected with violin making.
Pictures of the opening ceremony:
Ligeti György emléktáblájának felavatása
Budapest Főváros Önkormányzata és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete tisztelettel meghívja Önt Ligeti György emléktáblájának felavatására a zeneszerző születésének századik évfordulóján.
IDŐPONT: 2023. május 26., péntek 11.00
HELYSZÍN: Budapest V. kerület, Alkotmány u. 4.
Az ünnepségen beszédet mond dr. Richter Pál, a BTK ZTI igazgatója és Karácsony Gergely főpolgármester.
Az avatás alkalmából elhangzik Ligeti György: Baladă şi joc, két hegedűre (1950) című darabja.
Elhunyt Ladislav Kačic pozsonyi zenetörténész
2024. augusztus 19-én életének 74. évében, hosszan tartó betegség után Pozsonyban elhunyt Ladislav Kačic zenetörténész, Közép-Európa és benne a történelmi Felvidék régi zenéjének hatalmas tudású, elhivatott és elfogulatlan kutatója, a vele közös témákat művelő magyar zenetörténészek felejthetetlen kollégája és barátja.
1951. május 27-én született Vágújhelyen (Nové Mesto nad Váhom). A pozsonyi Előadóművészeti Egyetemen (VŠMU v Bratislave) folytatott zeneelméleti tanulmányokat; ugyanebben az intézményben oktatott pályája utolsó évtizedeiben (2000–2018) zenetörténeti tárgyakat. 1997–2020 között a Szlovák Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetének (Slavistický ústav Jána Stanislava SAV) volt tudományos munkatársa, korábban (1983–1996) a Zenetudományi Intézetben (Ústav hudobnej vedy SAV) dolgozott. Pályája elején első munkahelye az OPUS kiadó kotta- és könyvkiadó részlege volt (1973–1982).
Ladislav Kačic a szlovákiai zenetörténet-írásnak azt a csapását követte, amelyen Richard Rybarič (1930–1989) indult el, és amely nem állt messze Bárdos Kornél munkamódszerétől sem. Kačic alapkutatásokat folytatott, hogy minél teljesebben összegyűjtse a mai Szlovákia területéről származó, 17–18. századi zeneéletre vonatkozó forrásanyagot. Érdeklődésének homlokterében mindvégig a zenetörténet barokk korszaka állt, és különösen foglalkoztatta őt a régióban működő szerzetesrendek (ferencesek, jezsuiták, piaristák) zenéje, amely tárgya volt 1998-as PhD-értekezésének is. „Missa franciscana der Marianischen Provinz im 17. und 18. Jahrhundert” című, a forrásközlés szempontjából mérföldkőnek számító, terjedelmes közleményét 1991-ben Budapesten jelentette meg a Studia Musicologica folyóiratban. Tekintélyes életművében fő helyet foglalnak el monográfiái és forráskiadásai, amelyek számos, a 18. században alkotó szerzetes-muzsikust emeltek ki az ismeretlenségből (Gaudentius Dettelbach OFM, Georgius Zrunek OFM, Pantaleon Roškovský OFM, Paulín Bajan OFM, Petrus Peťko SchP, Ferdinandus Pankiewicz SchP, František Budinský SJ), de éppily figyelemre méltóak más pozsonyi – vagy Pozsonyban is aktív – zenészekkel (Paul Charles Durand, Franz Paul Rigler, Anton Zimmermann, Joseph Umstatt) foglalkozó munkái. Kritikai kottakiadásai közül a magyar zenetörténészek számára különösen kedves a lőcsei tabulatúrás könyv közreadása (Pestrý zborník / Tabulatura miscellanea, 2005). Utolsó nagy horderejű levéltári kutatásával az Esterházy Imre érsek pozsonyi udvartartásában patronált zenei együttes adatait tárta fel.
Nyitottsága arra predesztinálta őt, hogy évtizedeken keresztül nemzetközi konferenciák egész sorát szervezze meg a szívéhez közel álló témakörökben, és ilyenkor rendszerint együttműködött más szakterületek – szlavisztika, nyelvészet, irodalom- és történettudomány, művészet- és egyháztörténet – képviselőivel. E konferenciák anyagát többnyire meg is jelentette kötetté szerkesztve. Az általa rendezett tudományos ülésszakokat rendszeresen látogatták elsősorban a Szlovákiával szomszédos országok zenetörténészei – de Szlovéniából, Német- és Horvátországból is –, akik rendre úgy érezhették, hogy valódi regionális partnerség szerveződik Pozsonyban Kačic szárnyai alatt. Ha ezt szóba hozták, ő maga nagyvonalúan és szerényen kitért a méltatás elől.
Életművéért hálásak vagyunk, emlékét megőrizzük! Lux perpetua luceat ei!
Papp Ágnes