32. internationale Studientagung der Internationalen Arbeitsgemeinschaft für Hymnologie – Papp Ágnes beszámolója
Az IAH (iah-hymnologie.de) 2024. július 29. és augusztus 4. között Prágában tartotta kétévente esedékes nemzetközi tudományos konferenciáját mintegy 60 résztvevővel. A munkaközösség a liturgikus, gyülekezeti, templomi és vallásos ének és zene kutatásával és ápolásával foglalkozik a történetitől a kortársi egyházi énekanyagig és énekeskönyvekig, nemzetközi, felekezetközi és interdiszciplináris platformon. Jóllehet az IAH tagságában 31 ország képviselteti magát Izlandtól Taiwanig, Finnországtól Dél-Afrikáig, az Egyesült Államoktól Ausztráliáig, a témákban és az aktivitásban is folyamatosan érzékelhető az európai túlsúly. Érthető tehát, hogy a társaság mindig is szorgalmazta a brit és tengeren túli Hymn Socety-k működését és az azokkal való kapcsolattartást. Az IAH 1959-es alapításának hetvenedik évfordulójához közeledve a prágai konferencián útjára indították az „IAH History” projektet, mely a magyar zenetörténészek számára is tartogat érdekességeket. Az 1970-es és 1980-as években a magyar himnológia ugyanis korszakos egyéniségein (Csomasz Tóth Kálmán, Czeglédy Sándor, Papp Géza, Schulek Tibor és mások) keresztül nagy tekintéllyel volt jelen a testületben; olyannyira, hogy 1983-ra Budapest kapta a 12. nemzetközi tudományos konferencia rendezési jogát.
Az idei prágai tudományos tanácskozásra a vendéglátó városhoz illő tematikát jelöltek meg a szervezők: Több mint 500 éve nyomtatott és élő egyházi énekek. Az 1501-ben megjelent cseh énekeskönyv és hajtásai. A délelőttökön meghívott előadók, különböző tudományterületek (liturgia-, irodalom-, nyelv-, könyv-, zenetörténet) és résztémák specialistáinak a főtémához, a cseh protestáns felekezetek népnyelvű énekeihez kapcsolódó nagyelőadásait hallgatták a résztvevők. A közép-európai történetet a világegyházra tágította ki a Moravian Church Karib-térségi provinciájából érkezett tiszteletes és zeneigazgató, Mikie Roberts prezentációja. Délutánonként párhuzamos szekciókban kötetlen tárgyú előadások hangzottak el. Az egyik német nyelvű szekcióban tartott előadást Papp Ágnes is, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete Magyar Zenetörténeti Osztályának munkatársa olyan magyarországi 16–17. századi, kora protestáns, illetve katolikus énekekről, amelyek forrásaként bizonyítottan a 16. századi utrakvista és a cseh testvérek felekezetéhez tartozó énekeskönyveket lehet megjelölni.
A konferenciának az Univerzita Karlova pedagógiai fakultásának Prága Nové Mĕsto negyedében található épülete adott otthont, a kísérőprogramoknak a környékbeli templomok biztosítottak méltó, inspiráló helyszínt. A tudományos részhez szervesen illeszkedtek az énekeskönyv-bemutatók, a koncert, a Strahovi Könyvtár meglátogatása, a „paper-less singing” workshop, az istentiszteletek és a közös éneklések. A minden szempontból kiemelkedő „Hymn Festival” programján (szerkesztők: Miklós Réka, Tomáš Slavický és Ladislav Moravetz) a közép-európai régió késő középkor és a reformáció óta közös dallamai hangzottak fel szakszerű ismertetésekkel váltakozva. A több mint 500 év távlatában, a latin mellett számos nemzeti nyelven kultivált és ma is élő egyházi énekeket a kézbe adott éneklapok alapján, orgonakísérettel a konferencia résztvevői szólaltatták meg soknyelvűen „rögtönözve” több mint egy órán keresztül. A korai cseh reformáció és a cseh egyházi ének „hőskoráról” alkotott képet mélyítette el a szakemberek vezette két tartalmas kirándulás a huszita mozgalom fellegvárába (Tábor), a Husznak menedéket nyújtó vidékre (Kozí hrádek), a cseh testvérek működtette nyomda és mecénásának emlékhelyeire (Králice, Námĕšť nad Oslavou).
Papp Ágnes
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Konferencia Pejačević Dóra halálának 100. évfordulójára
Zágráb–Nekcse, Horvátország (2023. október 5–7.)
A Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársa, Békéssy Lili Veronika a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia, valamint a Horvát Zenetudományi Társaság szervezésében, Pejačević Dóra horvát–magyar zeneszerző halálának 100. évfordulója alkalmából megrendezett nemzetközi konferencián vett részt.
Az ünnepélyes keretek között megrendezésre kerülő konferencia első napján Zágrábban hangzottak el előadások, ezt követően pedig október 6-án és 7-én a még felújítás alatt lévő Pejačević-kastély közelében, a nekcsei városházán.
Az elhangzott előadás Pejačević Dóra magyar felmenőinek, a Vay-és Teleki családok zenei és kulturális vonatkozásait tárgyalta, különös tekintettel a család tagjainak 19. századi budapesti kötődéseire. Az előadásban szó esett Pejačević Dóra egykori tanárának, Noseda Károlynak hatásáról, aki a szervita téri templom (ma Belvárosi Szent Anna Templom) orgonistájaként kezdte pályáját.
 |
 |
 |
 |
 |
Beszámoló a 2023. szeptember 15–17. között Portugáliában, Queluzban megrendezett Historically Informed Performance – Theory and practice of the 18th Century Musical and Theatrical Repertoire című konferenciáról
A Lisszabon melletti egykori királyi rezindenciájáról híres kisváros műemlékként és múzeumként működő palotaegyüttesében megrendezett konferencia immár a tizedik volt a Centro de Estudos Musicais Setecentistas de Portugal nevű egyesület rendezvényeinek sorában. Az évenként meghirdetett tudományos konferencia egyik legfőbb célkitűzése a régebbi korok zenéjével, színházi gyakorlatával kapcsolatos legújabb kutatási eredmények és ezek gyakorlati felhasználásának együttes bemutatása és értékelése. A háromnapos rendezvénysorozatra Ausztráliából, az Egyesült Államokból, Kanadából és Európa számos országából is érkeztek előadók. Magyarországról Malina János a pozsonyi Erdődy operaházról, Illés Szabolcs a ZTI Magyar Zenetörténeti Osztályának munkatársa pedig ezúttal a historikus előadói gyakorlat mai helyzetéről és lehetőségeiről tartott élénk érdeklődéssel követett és hosszabb szakmai beszélgetéseket inspiráló előadást.
A konferencia tematikus szekciói között angol, olasz és a versailles-i kutaközpontból érkezett francia szakértők előadásai nyomán a barokk színházi előadói gyakorlatról, annak újjáélesztési kísérleteiről, sőt a 18. századi bábszínházak világáról is képet kaphattak a résztvevők. A korabeli hangszerek, játéktechnika és előadói gyakorlat vizsgálata ezúttal a klarinét, az orgona, a csembaló és a gitár kapcsán került terítékre kanadai, olasz, portugál és spanyol kutatók előadásában. A salzburgi Mozarteum professzora Vittorio Guielmi egy napra szintén tiszteletét tette a rendezvénysorozaton. A második nap délelőttjén tartott előadásán a viola da gamba francia repertoárjáról és Marain Marais stílusának továbbéléséről tartott egy általános, főként gyakorlat-központú előadást. Aznap este pedig lisszaboni szólókoncertjén az elmondottak illusztrálásával is megpróbálkozott.
Külön szekció szólt a korabeli táncokból ma levonható tanulságokról, a színpadi énektechnika rekonstrukciós lehetőségeiről és a korabeli librettók tanulmányozásából nyerhető információkról is.
A kifejezetten eredményes vitákat és megbeszéléseket generáló konferencia kiváló lehetőségeket teremtett a hasonló témában, de különböző területeken és országokban kutató művészek és zenetudósok eszmecseréjére és gondolataik ütköztetésére. A beszélgetések során teljes egyetértés született a konferencia céljának tekinthető, a kutatás és forráselemzés fontosságát kiemelő alapelvekről, melyek az egyre tágabban értelmezett és ezáltal nagymértékben kommercializálódó régizenélés mai környezetében a szükségesnél lényegesen kevesebb alkalommal kerülnek az előadások fókuszába.
Illés Szabolcs
Előadások a Zenetudományi Intézet két műhelyéből a Magyar Könyvtárosok Egyesületének 54. Vándorgyűlésén
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) 54. Vándorgyűlését 2023. július 12-14. között Tatabányán, az Edutus Egyetemen rendezte meg. Az MKE Zenei Könyvtárosok Szervezete július 14-én, a délutáni ülésszak keretében tartotta szekcióülését. A szekcióülésen három előadás hangzott el. Kim Katalin és Vikárius László a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet két kutatási műhelyének képviseletében beszélt, míg Grégász Miklós a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának könyvtárosa élményszerű lelkes beszámolóban ismertette Jan Kubelik (1880—1940) hegedűművész és zeneszerző életével kapcsolatos személyes kutatásait, „Jelenetek Jan Kubelik és családja életéből, varrónőjük vizuális örökségén és a kortárs magyar sajtón keresztül” címmel.
Kim Katalin a Magyar Zenetörténeti Osztály 18. százados kutatásairól számolt be „Vokális-hangszeres zenélés a 18. századi Magyarországon” című előadásában, a zeneélet azon szegmensét mutatva be, amely a korszakban a legjelentősebb volt. A Bárdos Kornél által megalapozott várostörténeti kutatások közül az előadás kiemelt példaként foglalkozott Tata zeneéletével, amely a 19, század elején az Esterházy Ferenc gróf (1746–1811) által megszervezett és Menner Bernát (1786–1846) által vezetett együttes működésének köszönhetően lendült fel. Volt munkatársunk, Rennerné Várhidi Klára hagyatékában fennmaradt piarista jegyzetanyag megerősíti Bárdos feltételezését, miszerint Tatán rendelkezésre álltak a rendszeres vokális-hangszeres gyakorlat feltételei már a 18. század második felében is.
Vikárius László a Bartók Archívum legfontosabb hosszútávú projektjébe, a 2016 óta megjelenő Bartók Béla Zeneműveinek Kritikai Összkiadása munkálataiban engedett bepillantást. „Egy sajátos zenei könyvműfaj: zeneművek kritikai összkiadása — Bartók példáján” című előadásában a zenében az összkiadások kivételes jelentőségét hangsúlyozta. Egyetlen példasorból, a Tizenöt magyar parasztdal (1914, rev. 1918), az ahhoz kapcsolódó későbbi Három magyar népdal (1942), valamint első ízben az összkiadásban megjelenő kiadatlan további darabok keletkezéstörténetéből kiindulva ismertette magát a sorozatot, eddig megjelent nyolc kötetét (szeszélyesnek tűnő, ám szigorú műfaji rendet követő kötetszámozását) és a közreadásokhoz felhasznált kéziratos és nyomtatott zenei, illetve népzenei források sokféleségét.
Kim Katalin
Vikárius László
Grégász Miklós
Aranybulla 800 a Magyar Tudomány Ünnepén
2022, az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója számos konferenciát hívott életre, ezek közé tartozott a Bölcsészettudományi Kutatóközpont intézetei részvételével a Magyar Tudományos Akadémián, a Magyar Tudomány Ünnepe sorozat keretében megtartott Aranybulla 800 konferencia is.
A tanácskozás középpontjában nem az Aranybulla, azaz a kiadásához vezető út, a szöveg elemzése állt, hanem az a szellemi és építészeti környezet, amelyben a törvény megszületett, valamint az a hatás, amelyet évszázadok alatt kifejtett. Az előadások jól szemléltették az egyes intézetekben folyó kutatások összetartozását, továbbá a bölcsészettudományok mellett a természettudományok és az informatika kínálta lehetőségeket is felhasználták.
Kim Katalin, a BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, az intézet igazgatóhelyettese „Díszmű” Ferenc József és Erzsébet 1857-es nemzeti színházi látogatása alkalmából. Erkel Ferenc – Franz Doppler – Karl Doppler: Erzsébet című előadása az opera komponálásának és bemutatójának körülményeit, fogadtatását és elfeledését, és mindezek hátterét mutatta be. Ferenc József 1857-es országjárásának látványos előkészületei közül kiemelkedik az a zárt körű pesti nemzeti színházi előadás, amelyen a társulat három zeneszerzőjének ez alkalomra komponált operáját, az Erzsébetet mutatták be. Az igazgató, gróf Ráday Gedeon meglehetősen későn döntötte el az alkalmi üdvözlő zenemű megíratását, innen ered a darab többszerzősége. Az Erzsébet lelkes fogadtatásának ugyanakkor politikai felhangja is volt.
További részletek és videó az eseményről a BTK honlapján!