Az Archívum munkatársainak kiadványai
|
2024 |
||
 |
James A. Grymes – Veronika Kusz (eds.), The Last Romantic in His Own Words. Ernst von Dohnányi’s Selected Writings and Interviews (New York: Oxford University Press, 2024). ISBN: 9780197769218 |
The Last Romantic in His Own Words combines carefully curated personal and professional letters with reminiscences, pedagogical essays, and statements on public affairs that Hungarian musician Ernst von Dohnányi (1877–1960) wrote throughout his lengthy career. Also included are a selection of interviews he gave in various capacities: as a celebrated and versatile performer, as the composer of beloved masterworks, as an internationally respected pedagogue, and as a leader in Hungary’s leading musical institutions. These texts—many of which have never appeared in English—shed new light on Dohnányi's singular aesthetics, as well as on his career as a charismatic and at times controversial public figure who was one of the most influential musicians of the twentieth century, particularly in Hungary. The result of twenty-five years of archival research in England, Hungary, and the United States, the documents outline the major chapters in Dohnányi’s long and fascinating life, from his joyful childhood in Hungary, through a globetrotting career that witnessed the advent of the radio as well as air travel, and ultimately to his final years in political exile. Along the way, readers will gain valuable insights into not only Dohnányi’s musical influences and personal philosophies as a performer, music educator, and composer, but more broadly musical life and the dissemination of musical knowledge and public taste in the first half of the twentieth century. The documents facilitate a much-needed reevaluation of a public figure and private individual caught up in the web of twentieth-century politics, resulting in a picture that is more complete than ever of one of the most elusive musicians of the twentieth century. |
|
2023 |
||
 |
Kusz Veronika – Laskai Anna (közr.), Franz Schubert - Dohnányi Ernő: f-moll fantázia zenekarra / Fantasy in F minor for orchestra (Budapest: Budapesti Filharmóniai Társaság, HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Zenetudományi Intézet, 2023). ISBN: 9790801682727. |
1928 novemberében Budapesten is megemlékeztek a száz éve elhunyt komponista-géniuszról, Franz Schubertről. A hangversenysorozat záró estjén hangzott el az a különleges kompozíció, melynek autográf hasonmás kiadása elérhetővé vált: Schubert négy kézre írt zongoraművének, az f-moll fantáziának (D. 940) Dohnányi Ernő által készített zenekari hangszerelése. A Dohnányi-életmű 21. századi újrafelfedezése nyomán a közönségnek mind gyakrabban nyílik lehetősége meggyőződni a szerző színes és érzékeny zenekarkezeléséről. E tekintetben különösen izgalmasnak bizonyulnak azok az átdolgozások, amelyeket mások műveiből készített ‒ kiváltképp, amikor olyan közkedvelt mesterműről van szó, mint a Schubert-fantázia. A kétnyelvű, gazdagon illusztrált bevezető tanulmány kíséretében közreadott partitúra-kézirat nem titkolt célja, hogy ráirányítsa a zenekedvelők, muzsikusok, sőt reménybeli előadók figyelmét a méltatlanul elfeledett hangszerelésre. |
|
2022 |
||
 |
Kusz Veronika, „Mesterem emlékének” – Vázsonyi Bálint és az első Dohnányi-monográfia (Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Zenetudományi Intézet, 2022) = Dalos Anna (sorozatszerk.) Musicologia Hungarica 4. ISBN: 9786155167508 |
Vázsonyi Bálint, a tehetséges ifjú zongorista és 56-os menekült, 1959-ben lett Dohnányi Ernő tanítványa Floridában. A nagy muzsikus kisugárzása olyan nagy hatással volt rá, hogy élete jelentős részét „mestere emlékének” szentelte ‒ így szól 1971-es Dohnányi-életrajzának ajánlása is. Nála többet senki nem tett a második világháború után megvádolt és elhallgattatott zeneszerző rehabilitációjáért, monográfiája meghatározóan alakította az utókor Dohnányi-képét. A kötet keletkezése, számos problémája és fogadtatása maga is a Dohnányi-recepció komplikált történetének lapjaira tartozik, de emellett a hazai zenei historiográfiának, valamint az 1960-as évek magyar kulturális politikájának is tanulságos fejezete. |
|
2020 |
||
 |
Veronika Kusz, A Wayfaring Stranger. Ernst von Dohnányi’s American Years, 1949‒1960 (Oakland, CA: University of California Press, 2020). ISBN: 9780520301832 |
A Wayfaring Stranger presents the final period in Ernst von Dohnányi’s exceptional career and uses a range of previously unavailable material to reexamine commonly held beliefs about the musician and his unique oeuvre. Offering insights into his life as a teacher, pianist, and composer, the book also considers the difficulties of émigré life, the political charges made against him, and the compositional and aesthetic dilemmas faced by a conservative artist. To this rich biographical account, Veronika Kusz adds an in-depth examination of Dohnányi’s late works—in most cases the first analyses to appear in musicological literature. This corrective history provides never-before-seen photographs of the musician’s life in the United States and skillfully illustrates Dohnányi’s impact on European and American music and the culture of the time. |
|
|
Kusz Veronika (közr.), Dohnányi Ernő: válogatott írások és nyilatkozatok (közr.) (Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2020). ISBN: 9786155062452 |
Dohnányi Ernő (1877‒1960) Bartók Béla és Kodály Zoltán mellett a 20. századi magyar zenetörténet egyik legjelentősebb alakja volt; zeneszerzői, karmesteri, előadói munkásságáról az elmúlt évtizedek kutatásainak köszönhetően egyre többet tudunk. Kevésbé közismert ugyanakkor, hogy szerteágazó tevékenységének köszönhetően, hosszú élete során Dohnányi számos olyan szöveget is írt, amelyek általános zenetörténeti vagy zeneélet-történeti szempontból jelentősnek mondhatók. Emellett igen tanulságosak a különféle minőségében, azaz zeneszerzőként, előadóként, pedagógusként vagy intézményvezetőként adott nyilatkozatai és interjúi is. Jelen kötet ezekből kínál válogatást abban a reményben, hogy a szövegek elolvasása hozzájárulhat a napjainkban mind népszerűbb zeneszerző személyiségének és konzervatív-eklektikus stílusának jobb megértéséhez, valamint a korszak magyar és nemzetközi zenekultúrájának a megismeréséhez. A különféle hagyatékokból összegyűjtött, illetve sajtókutatások során feltárt dokumentumokat számos magyarázó és kiegészítő jegyzet hozza közel az olvasóhoz |
|
2017 |
||
 |
Kusz Veronika – Ránki András, Dohnányi-tanulmányok 2017 (Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Zenetudományi Intézet, 2017). ISSN: 2560-1202 |
A Dohnányi-tanulmányok sorozatának második kötete a 2017-es Dohnányi-évfordulóhoz, a zeneszerző születésének 140. évfordulójához is kapcsolódik. Ünnepi kiadványról van tehát szó, amely ily módon a szűkebb szakmai közösség és a tágabb zeneszerető nyilvánosság érdeklődését egyaránt felkeltheti, mivel összegzi a Dohnányi Ernőről eddig megszerzett tudásunkat, és rávilágít azokra az irányokra, amelyeket a Dohnányi-kutatásnak a következő évtizedben követnie érdemes. Szerkezetében, tartalmában a jelen kötet folytatja az egykori Dohnányi Archívum reprezentatív sorozata, a Dohnányi Évkönyvek gyakorlatát. Újonnan feltárt dokumentumokat – kritikákat, leveleket, visszaemlékezéseket – közöl, az életrajz egyes rövidebb időszakait veszi górcső alá, vállalja művek elemzését, ismerteti az életműhöz kapcsolódó másodlagos forrásokat, továbbá kritikai visszhangot biztosít a Dohnányiról az utóbbi években megjelent publikációknak és az életművet bemutató hangfelvételeknek. |
|
2016 |
||
 |
Kusz Veronika, Járdányi Pál (2. kiadás, Budapest: BMC, 2016). ISBN: 9789631261899 |
Járdányi Pál (1920–1966) a II. világháborút követő két évtized magyar zenetörténetének egyik legkiemelkedőbb alakja: kiváló komponista, korszakalkotó jelentőségű népzenekutató, nagy formátumú zenekritikus és sokoldalú pedagógus volt. Rövidre szabott alkotói pályája során – művészi és politikai meggyőződéséből következően – mindvégig Bartók és Kodály nyomdokain haladt, zeneszerzői, népzenetudományi és tanári tevékenységében egyaránt. Kompozíciói közül a Vörösmarty-szimfónia, az Előszó oratórium, valamint kórusművei, köztük a Hajnali tánc, az Árva madár, a Gergő nótái a legismertebbek, emellett azonban zenekari-, kamarazenei- és vokális darabjai egyként érdemesek a zenészek, zeneszeretők és a zenetörténészek figyelmére. |
|
2015 |
||
 |
Kusz Veronika – Ránki András, Dohnányi-tanulmányok 2015 (Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Zenetudományi Intézet, 2016). ISBN: 9786155167065 |
Régi-új tanulmánykötet-sorozatot tart kezében az olvasó. Az MTA Zenetudományi Intézetében 2002-ben létrehozott Dohnányi Archívum legjelentősebb eredménye az Archívum megszűnéséig (2009) közreadott Dohnányi Évkönyv volt. Az öt kötet (2002, 2003, 2004, 2005, 2006−2007) – és a bennük megjelent nagyszámú elemző tanulmány, forrásközlés, a hagyaték különféle gyűjteményekben őrzött dokumentumainak szisztematikus ismertetése, továbbá könyv- és hanglemez-recenziók sokasága – meghatározó mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a Dohnányi-kutatás, legalábbis Magyarországon, történetének új szakaszába léphessen. A Dohnányi-tanulmányok sorozat első kötete ezt a hagyományt kívánja folytatni: műelemzéseket, életrajzi részkérdések bemutatását, a kompozíciós források vizsgálatára fókuszáló tanulmányt és két recenziót tartalmaz – öt szerző hat munkáját. Tükrözi azt a sokszínűséget, amely mára az egykor mostohagyerekként kezelt Dohnányikutatást jellemzi. |
 |
Kusz Veronika, Dohnányi amerikai évei (Budapest: Rózsavölgyi, 2015). ISBN: 9786158007108 |
1948. március 10-én a hetvenéves Dohnányi Ernő hajóra szállt Genovában, s végleg maga mögött hagyta Európát. Másfél évet töltött Argentínában, majd reményeiben csalatkozva az Egyesült Államokba költözött. Itt élt 1960-ban bekövetkezett haláláig, a floridai Tallahassee-ben. A magyar zenei élet valaha oly befolyásos alakja egy vidéki, amerikai kisváros egyetemi tanáraként fejezte be pályafutását. Dohnányi különleges életútjának utolsó szakaszát mutatja be Kusz Veronika monográfiája, amely korábban feldolgozatlan források széles körére épít, s számos Dohnányival kapcsolatos sztereotípiát gondol újra. Bepillantást nyerhetünk korábban publikálatlan fotók révén szó szerint is a tanár, a zongoraművész, a zeneszerző és a családfő mindennapjaiba, szó esik az emigráció nehézségeiről, a Dohnányit ért politikai vádakról, az elszigeteltségről, a zeneszerző esztétikai dilemmáiról, s persze a több-kevesebb intenzitással az utolsó pillanatig zajló kompozíciós munkáról. Kusz Veronika a zeneszerző életének érzékletes bemutatásán túl zenetörténeti kontextusba helyezi és részletesen elemzi nem egy esetben a szakirodalomban elsőként az amerikai időszakban keletkezett műveket. A kötet a 20. század egyik legjelentősebb magyar muzsikusa iránt érdeklődő átlagolvasó számára ugyanolyan izgalmakat kínál, mint a Dohnányi zenéje iránt érdeklődő zenésztársadalomnak. |
