A 2. év (2020.X.1. – 2021.IX.30.) hírei, eseményei
|
|
A Lendület-Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport látogatása Šibenikben
Munkatársunk, Szoliva Gábriel OFM közbenjárására kutatócsoportunk két tagja, Gilányi Gabriella és Czagány Zsuzsa 2021. szeptember 20-án látogatást tehetett a horvátországi Šibenik ferences (minorita) kolostorában (Samostan Sv. Frane), ahol az ott őrzött 15. századi ún. Laskó Demeter-kódexet tanulmányozhatta a kolostor könyvtárosa, Fra Ivan szíves engedélyével. A kézirat, amelynek egységeit – az egyes traktátusokat – feltehetően a pécsváradi bencés kolostori iskolában jegyezték le az 1430-as évek első felében s fűzték össze könyvvé, a múlt század 80-as éveitől kezdve jól ismert a magyar művelődéstörténeti, könyv- és irodalomtörténeti kutatás előtt, hiszen 16. lapján egy ötsoros magyar nyelvű verses imádság olvasható. Azt már kevesebben tudják, hogy a kódex első és hátsó borítójához, feltehetően azok megerősítéseként egy-egy 12. századi pergamenlapot kötöttek, s hogy e pergamenlapokon a középkori magyar (esztergomi) kottaírás egyik legkorábbi emléke maradt fönn. A Lendület-Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport terepmunkáját Kemecsei Zsolt segítette nagyszerűen, aki a helyszínen nemcsak a teljes kéziratot digitalizálta, hanem különleges műszaki-fénytechnikai eszközök alkalmazásával, ultraibolya- és súrlófény használatával eddig olvashatatlannak s végleg elveszettnek hitt sorokat, szöveges és kottás bejegyzéseket is láthatóvá tett a főszövegben és a töredékes oldalakon egyaránt. A mind paleográfiailag, mind liturgikus-zenei tartalmát tekintve egyedülálló két kottás kódextöredék teljes anyagának megismerése új megvilágításba helyezheti, de legalábbis jelentősen árnyalhatja a magyarországi zenei íráskultúra legkorábbi korszakáról kialakult kutatói véleményt.
A hangjegyes fragmentumok elemző leírása hamarosan elérhető lesz a kutatócsoport http://fragmenta.zti.hu/ weboldalán.
|
|
Cantus Planus Research Forum ’2021
Czagány Zsuzsa beszámolója a konferenciáról
Különleges konferenciára került sor 2021. július 27-én. Nemcsak azért volt különleges, mert a virtuális térben zajlott – az elmúlt másfél évben ezt már megszokhattuk –, hanem azért, mert programjából hiányoztak a hagyományos előadások. A „20 perc előadás, 10 perc diszkusszió” szokványos egymásutánját egyetlen hétórás (délután 3-tól este 10-ig tartó) prezentáció-maraton helyettesítette, melyben nem kevesebb mint 50 előadó léphetett föl és mutathatta be aktuális kutatási eredményeit fejenként 5 percben, legföljebb 3 diából álló prezentáció kíséretében.
Az időkereteket kétségkívül bosszantóan szűkre szabták. Ennek következtében az előadásokban máskor kötelező kutatástörténeti bevezetők, szakirodalmi összefoglalások és véleményütköztetések áttekintésének előadói tiszteletkörei föláldoztattak a gyorsaság és gördülékenység oltárán. Bár voltak kijelölt chair-ek, szerepük az „előadók” szűkszavú bejelentésére szorítkozott. A bemutatók között nem hangzottak el kérdések. Nem voltak párhuzamos szekciók és kávészünetek.
Mindezek ellenére az eseménynek határozott előnyei is voltak. Bármilyen furcsán hangzik, az 5 perc végső soron nem bizonyult kevésnek. Rákényszerítette az előadókat, hogy az általuk kiválasztott egyetlen tudományos eredményről valóban sallangmentesen, a lényegre összpontosítva beszéljenek. Persze nemcsak nekik kellett gyorsnak lenniük, de a reagálóknak is. Bár nem volt kijelölt vitaidő, a Zoom-rendszer chat-funkcióját maximálisan kihasználva aktív háttérbeszélgetést lehetett folytatni. A résztvevők ezt meg is tették: a csoportos és privát véleménycserék, az olykor „egymás szavába vágva” lejegyzett hozzászólások és szakmai kiegészítések már-már családias-vitatkozós légkört teremtettek a virtuális porondon.
A Nemzetközi Zenetudományi Társaság (International Musicological Society) Cantus planus munkacsoportja a zenei medievistákat, szűkebb értelemben a gregoriánkutatókat, tágabban a középkor nyugati és keleti egy- és többszólamú magaskultúráival, valamint azok későbbi utóéletével foglalkozó zenetörténészeket fogja össze. Konferenciáira két-háromévente kerül sor. A most lezajlott Cantus Planus Research Forum valójában a csehországi Telč városában tavaly nyárra tervezett tudományos találkozót szerette volna valamelyest pótolni, áthidalva azt az időt, amely az IMS 2022-ben sorra kerülő athéni kongresszusáig, illetve a Cantus Planus Study Group következő, 2024-re előirányzott gödöllői konferenciájáig tart.
A magyar zenei medievisztikát a fórumon kutatócsoportunk három tagja, Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella és Szoliva Gábriel képviselte. Előadásaik a fórum Databases and Catalogues szekcióján belül összefüggő tematikus vonulatot alkottak, külön-külön egységekként mutatva be a Lendület-projekt keretében 2019 ősze óta folyó zenei szempontú töredékkutatás három központi fejezetét: a középkori magyarországi kottás kódextöredékek Fragmenta Manuscriptorum Musicalium Hungariae Mediaevalis weboldalát-adatbázisát és ennek összekapcsolását a Melodiarium Hungariae Medii Aevi Digitale online gregorián dallamkatalógussal (Czagány Zsuzsa), a 13. századi hangjelzett esztergomi breviárium (Breviarium Notatum Strigoniense) második kötetének rekonstrukcióját a zágrábi Érseki Könyvtárban megtalált 258 töredéke alapján (Szoliva Gábriel) és a középkori Magyarország kottás kódexeinek, kódextöredékeinek zenei írásjeleit rendszerező, összehasonlíthatóvá és kereshetővé tevő neuma.zti.hu weboldalt (Gilányi Gabriella).
A fórum teljes programja itt érhető el >>>
A prezentációink az előadás címekre kattintva letölthetőek:
|
|
2021. július 28. 15:00
A Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjai az IMS ‘Cantus Planus’ Research Forum konferencián
Kedves Kollégák,
szeretettel hívunk mindenkit a Nemzetközi Zenetudományi Társaság Cantus Planus gregorián munkacsoportja nemzetközi konferenciájára, amelyet az idén, a 2020 nyarán elmaradt csehországi találkozó helyett online rendeznek a ZOOM keretei között július 28-án 15.00 órától. A konferencia nemcsak formájában, de tartalmában is rendhagyó, sőt „kísérleti”: a résztvevők ötperces villámelőadásokban foglalhatják össze aktuális kutatási témáik, projektjeik legfontosabb eredményeit, és mutathatják be publikációikat, nem több mint két diából álló prezentációk kíséretében. A fórumon a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport három tagja – Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella és Szoliva Gábriel – vesz részt, a középkori magyarországi kottás kódextöredékeket feldolgozó Fragmenta Manuscriptorum Musicalium Hungariae Mediaevalis, a magyarországi teljes zenei kódexek dallamkészletét műfajonként rendszerező Melodiarium Hungariae Medii Aevi Digitale és a Magyar Neumakatalógus projekteket és a hozzájuk tartozó weboldalakat, valamint a 13. századi Breviarium Notatum Strigoniense 258 töredék alapján készülő rekonstrukcióját mutatva be.
A Cantus Planus Research Forum regisztrációs linkje a következő:
https://forms.gle/jWweMMEmsNGJecZj9
|
|
2021. június 23.
Czagány Zsuzsa angol nyelvű online előadása a Pray-kódexről mint zenetörténeti forrásról
A "Lendület" Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport szeretettel hív minden érdeklődőt Czagány Zsuzsa angol nyelvű online előadására, melyre az Early Music in Central Europe: Local Elements – Transregional Connections – International Research nemzetközi online fórum eseményeként kerül sor 2021. június 23-án délután 17.00 órakor.
A részvétel regisztrációhoz kötött, ennek részletei a meghívóban olvashatók.
|
|
2021. május 19.
Paweł Gancarczyk (Varsó) előadása a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport online fórumán
A „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport részvételével 2020-ban alakult Early Music in Central Europe: Local Elements – Transregional Connections – International Research nemzetközi online fórum következő eseményére kerül sor 2021. május 19-én 17.00 órakor. Az előadó ezúttal Paweł Gancarczyk, a Lengyel Tudományos Akadémia Művészeti Intézete zenetudományi részlegének igazgatója, a késő középkori és kora újkori többszólamúság nemzetközileg elismert kutatója, a Muzyka folyóirat főszerkesztője.
Az előadás a ZOOM rendszerén keresztül követhető, mely előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a meghívóban megadott linken lehet május 17-én 17.00 óráig.
|
|
2021. május 7.
Gilányi Gabriella előadása a RefoRC konferenciáján
Kutatócsoportunk tagja, Gilányi Gabriella tartja az egyik plenáris előadást a BTK Irodalomtudományi Intézetében működő „Lendület” Hosszú reformáció Kelet-Európában 1500–1800 kutatócsoport és a Reformation Research Consortium (ReFoRC) által rendezett nemzetközi konferencia második napján, 2021. május 7-én. Előadásában az erdélyi gyűjteményekben őrzött, túlnyomórészt protestáns hordozókönyvek borítójaként fönnmaradt középkori hangjelzett kódextöredékeket és kottaírásaikat tekinti át.
A konferencia teljes programjaitt érhető el >>>
|
|
2021. január 21.
Disiecta membra musicae – Studies in Musical Fragmentology tanulmánykötet
Disiecta membra musicae – Studies in Musical Fragmentology címmel a De Gruyter kiadó Studies in Manuscript Cultures sorozatának 21. köteteként jelent meg a 2018. márciusában az oxfordi Magdalene College-ban rendezett nemzetközi szimpózium előadásainak átdolgozott, bővített változata. A Giovanni Varelli által szerkesztett tanulmánykötet írásai közt szerepel Czagány Zsuzsa Fragmenta Manuscriptorum Musicalium Hungariae Mediaevalis: From Traditional Methodologies Towards a Digital Corpus c. tanulmánya, melyben a szerző a nemzetközi tudományosság előtt első ízben foglalja össze a Lendület-Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport legfrissebb eredményeit.
A tanulmány itt olvasható >>>
A teljes kötet pedig itt érhető el >>>
|
|
2020. december 6.
Újonnan föltárt kottás kódextöredékek az Evangélikus Országos Gyűjtemény könyvtárában
A kutatócsoport vezetője, Czagány Zsuzsa engedélyt kapott arra, hogy az Evangélikus Országos Gyűjtemény könyvtárában őrzött középkori kottás kódextöredékeket a helyszínen tanulmányozhassa. A könyvtár vezetője, Hubert Gabriella segítségének köszönhetően a kutatás során négy hangjelzett fragmentum került elő. Egyikük egy 14. századi cseh kódexből származó kettévágott pergamenlap-torzó , mely a cseh rombikus hangjegyírás egy viszonylag korai emlékét őrizte meg. A hordozókönyvről lefejtve a két darab csaknem pontosan összeilleszthető. A másik újonnan azonosított töredék egy 15. századi, feltehetőleg németországi zsolozsmakódexből (antifonáléból) származik, amely jellegzetes német-gót „patkószög” hangjegyírással készült. Különösen érdekes egy 12. századi, még vonalrendszer nélküli neumaírással lejegyzett kottás breviáriumtöredék, amely Temesvári Pelbárt szermóinak 1501-es augsburgi kiadását erősítette: a két csaknem teljes kódexlapot a hordozókönyv elülső és hátsó kötéstáblájához ragasztották, így egyelőre csak egyik oldaluk hozzáférhető. A kötet első lapján az Augsburgtól nem messze fekvő diesseni ágostonos kolostor tulajdonosi bejegyzése olvasható, amiből arra következtethetünk, hogy az egykori kottás kódex is a délnémet-bajor térség valamely egyházi intézményének liturgikus könyvállományához tartozott. Bizonyosan a középkori Magyarországról származott azonban az utolsó föltárt fragmentum, amelybe Lippay János Posoni kert c. 1664-ben nyomtatott kertészeti könyvét kötötték. A 15. századi antifonále talán az északi peremvidék valamelyik egyházának kódexe volt. Teljes leírása és paleográfiai-tartalmi elemzése a kutatócsoport oldalán, az alábi linken érhető el >>>
|
|
Kutatócsoportunk tagja, a középkori gregorián kottaírások szakértője, Gilányi Gabriella, az elmúlt időszakban Bolyai-ösztöndíjasként végzett kiemelkedő kutatómunkájáért az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumától elismerő oklevelet kapott.
A díjazott bővebb méltatását lásd itt >>>
|
|
2020. november 12.
Mi a rész és mi az egész? Középkori kottás kódextöredékek és rekonstrukciójuk
A Lendület-Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tudományos ülése a Magyar Tudomány Ünnepén
Az ülés előadásai:
- Czagány Zsuzsa: A zenei szempontú töredékkutatás a medievisztika szolgálatában
- Gilányi Gabriella: Fragmentumok és kottaírások. Erdély a legújabb gregorián paleográfiai kutatások tükrében
- Szoliva Gábriel: A 13. századi esztergomi hangjelzett breviárium földarabolt második kötete
Az előadások az MTA YouTube-csatornáján élőben követhetők.
A rész és az egész viszonya a kódextöredékek esetében látszólag egyértelmű. Minden fragmentum egy teljes kódexhez tartozott egykor, s mi más volna a fragmentológiai kutatás legfőbb célja, mint ezen egész minél teljesebb helyreállítása? Ez valóban így van, ugyanakkor számolnunk kell egy másik szemponttal is: a középkori kódextöredékek fragmentumai a legtöbbször nem elszigetelten maradtak fönn. Arra is van persze példa, hogy egy-egy kódex lapjai, laptöredékei önmagukban, különálló egységként kerülnek elő, ez azonban a ritkább eset. Sokkal gyakrabban találjuk őket másodlagos funkciójukban: könyvet, iratot fedő kötésként, kötéstáblát, gerincet védő és erősítő borítóként, előzéklapként, kisebb-nagyobb darabokra vágva és méretre szabva, csíkokra hasítva, keresztbe és hosszába ragasztva, a bekötendő könyv formájának/méretének s a mindenkori könyvkötőműhely gyakorlatának, munkamódszerének megfelelően. Az eredeti környezetéből, anyakódexéből kiszakított fragmentum a történelem egy későbbi pontján tehát egy másik objektummal lép kapcsolatba, s alkot vele új egységet. Az új egység – egy új, másféle egész – tudományos vizsgálatában ismét más kutatási szempontok érvényesülnek és más tudományterületek jutnak szóhoz. Céljuk immár nem kizárólag és nem elsősorban az eredeti fragmentum helyreállítása (helyére állítása), hanem – legalább olyan hangsúlyosan – a töredéket hordozó könyv vagy kézirat keletkezéstörténetének megismerése, az új egésznek a komplex földolgozása.
Az egy éve alakult Kutatócsoport három előadója ezen elméleti alapvetésből kiindulva beszél az első év eredményeiről, kutatási tapasztalatairól és legközelebbi terveiről.
Az ülés és előadásainak bővebb leírása elérhető az alábbi linken >>>
|
|
2020. október 21.
Új közép-európai kezdeményezés a zenei medievisztikai kutatásban
2020. szeptemberében a prágai, pozsonyi és budapesti zenei középkorász-műhelyek, valamint aktuálisan futó tudományos projektek vezetői (Eva Veselovská/Pozsony, Hana Vlhová-Wörner/Prága, Czagány Zsuzsa/Budapest) új virtuális szakmai fórumot hoztak létre Early Music in Central Europe: Local Elements – Transregional Connections – International Research címmel. A cseh-szlovák-magyar fórum évente három előadásból álló online előadássorozat szervezését vállalja, emellett teret biztosít a zenei középkorkutatás mindhárom országban művelt és tárgyalt, részben egymást átfedő és kiegészítő irányai, kérdései megvitatásához. A ciklus nyitóelőadását Barbara Haggh-Huglo, a University of Maryland, College Park professzora tartja 2020. október 21-én 17.00 órakor.
|
|
2020. október 12.
Új azonosított fragmentulum a Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtárából
Kutatócsoportunk 2020 augusztusában látogatott el a Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtárába, ahol Bán Magdolna könyvtárvezető szíves szakértő közreműködésével három középkori kottás kódextöredéket tárt föl. Kettő közülük egész apró, feltehetően a hordozókönyvek gerincét erősítő, abból kifejtett fragmentulum volt, nem egészen szokványos módon, több más töredékcsíkkal együtt egy genotherm tasakban tárolva. Ezek azonosítása, liturgikus-zenei tartalmuk megállapítása a helyszínen lehetetlennek tűnt, hiszen túl kevés szöveget és kottát őriztek meg ahhoz, hogy virtuálisan behelyezhetők legyenek a hajdani anyakódex szövegi és zenei környezetébe. Az egyik fragmentulum esetében ez most mégis sikerült: a mintegy 8 cm széles és alig 2 és fél cm magas, egyetlen csonka szöveg- és kottasorból álló „töredékecske” szerencsés módon olyan zenei anyagot tartott fönn, amely alapján nemcsak az eredeti énektételek, hanem az anyakódex hagyománybeli hovatartozása is meghatározhatóvá vált. Az azonosított két ének Szent István első vértanú decemberi zsolozsmájának része volt; az első tétel puszta előfordulásával, a második pedig különleges dallamával ad hírt arról, hogy az egykori kódex a ciszterci szerzetesek zsolozsmakódexe, antifonáléja volt.
A fragmentum tudományos-elemző leírása elérhető a Kutatócsoport weboldalán az alábbi linken >>>
|
|
2020. október 9.
THE IMAGE OF PIETY – NEMZETKÖZI KONFERENCIA POZSONYBAN
A kutatócsoport két tagja, Czagány Zsuzsa és Gilányi Gabriella részt vesznek a Szlovák Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a pozsonyi Egyetemi Könyvtár által Pozsonyban rendezett, The Image of Piety in Medieval Manuscripts in Slovakia and in Europe c. nemzetközi interdiszciplináris konferencián. Czagány Zsuzsa egy, a Központi Papnevelő Intézet Pálos Könyvtárában a közelmúltban azonosított töredékcsoportról, Gilányi Gabriella pedig egy erdélyi antifonále 2018-ban Turócszentmártonban feltárt töredékeiről beszél.
Mindkét előadás online követhető az alábbi linken >>>
A konferencia műsorfüzete az előadások absztraktjaival elérhető a plakátra kattintva:
