A 2023. december 13-án a Zenetudományi Intézet Bartók-termében „Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában” címmel rendeztek ünnepi konferenciát a 80. születésnapját ünneplő Eckhardt Mária tiszteletére. A konferencia előadásainak anyagából tanulmánykötet is készült Kim Katalin és Horváth Pál szerkesztésében, amely a 19. századi Budapest zenetörténeti és kulturális életének sokszínűségét tárja az olvasók elé. A kötet elérhető a Magyarország Zenetörténete Online honlapján.
Eckhardt Mária karvezetőként végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, majd tudományos munkatársként dolgozott az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában és az MTA Zenetudományi Intézetben. 1986-tól 2009-ig vezette a Liszt Ferenc Emlékmúzeumot és Kutatóközpontot. Munkásságát számos díjjal ismerték el, és 2023-ban a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjává választották.
A Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában című kötet a 19. századi Budapest zenei és kulturális életének sokszínűségét tárja fel. Az ünnepi kötet köszöntőjét Richter Pál, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatója, a kötet bevezetőjét pedig az igazgatóhelyettes Kim Katalin írta, kitérve az ünnepelt, Eckhardt Mária életútjának ismertetésére és méltatására.
A kötet tanulmányai részletesen bemutatják, hogyan alakították a kor zeneszerzői, előadói és zenei intézményei a főváros mindennapjait. Kaczmarczyk Adrienne Liszt műsorválasztását elemezte Pest-Buda számára, beleértve a weimari szimfonikus szerzők műveit és Liszt Ferenc, Erkel Ferenc és Erkel Sándor kapcsolódását a Filharmóniai Társasághoz és a kétzongorás átiratokhoz. Illyés Boglárka tanulmányában Léo Delibes, Liszt és a budapesti társasélet kapcsolatát vizsgálta, kiemelve az Írók és Művészek Társaságának szerepét. Watzatka Ágnes Liszt Ferenc responzóriumairól készített elemzést, amelyek Gustav-Adolf von Hohenlohe-Schillingsfürst megrendeléséből készült matutinum-harmonizációként értelmezhetők. Cselényi Máté Liszt Ferenc Esztergomi mise bemutatójának előzményeit tárgyalta, beleértve Augusz Antal, Festetics Leó és Scitovszky János szerepét.
B. Kaskötő Marietta Isoz Kálmán munkásságán keresztül értelmezte a pest-budai egyházzenei életet az 1800–1850 közötti időszakban. Kim Katalin az Erkel-operák kanonizációját vizsgálta a 19. századi lexikonok és zenei sajtó alapján, míg Horváth Pál a pesti Nemzeti Színház zenekarát és zenészeit mutatta be, különös tekintettel az operajátszásra.
Bokor Lilla Dóra Reményi Ede koncertsorozatát elemezte, amelyet az 1860-as években a pesti Nemzeti Színházban adott. Békéssy Lili Veronika az Auróra-kör Lloyd-palotában rendezett zeneestélyeiről írt, kiemelve a koncertélet és a sajtó szerepét a 19. századi Pest-Buda nyilvános terein. Szőnyiné Szerző Katalin az 1880-as évek Budapestjének zenei életét jellemezte elemzésében, beleértve Liszt, Mihalovich, Volkmann és Koessler dalait, valamint az angol diplomáciai és kulturális hatásokat.
Gusztin Rudolf a fővárosi dalegyletek körüli vitákat járta körül, különös tekintettel a nemzeti identitás és a magyaros repertoár szerepére. Vizinger Zsolt a magyar zeneszerző-társaságok történetét a polgári egyesületek, koncertszervezés és kottakiadás jelentősége szempontjánól tárgyalta. Simény Beáta az erdélyi születésű polihisztor, Brassai Sámuel zenekritikusi munkásságát mutatta be a Szépirodalmi Lapok hasábjain keresztül. Tóth Emese Jankó János karikatúrái által hozott új szempontokat Pest-Buda nevezetességei és közterei recepciójához.
Illés Szabolcs a régizenei repertoár jelentőségét vizsgálta az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia oktatásában az intézmény első évtizedeiben. Grosz Sára Aksza Ponori Thewrewk Emil munkásságát és Liszt Ferenc magyar nyelvtanulásával kapcsolatos epigrammáit tárgyalta. Kelemen Éva pedig Eckhardt Mária és az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára közötti kapcsolatot mutatta be abból a szempontból, hogy az ünnepelt, Eckhardt Mária milyen jelentős eredményeket ért el a forráskutatás és forrásfeldolgozás terén.
Az online elérhető kötethez egy Vizinger Zsolt által készített, kereshető és szűrhető cosmograph is tartozik, amely a Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában kötet tizenhét tanulmányában felbukkanó személyek, intézmények, helyszínek és művek szövevényes kapcsolati hálójának vizualizációja.
A Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában Eckhardt Mária tiszteletére című kötet gazdag tartalmával kíván tisztelegni Eckhardt Mária munkássága előtt, egyúttal pedig újabb kiindulópontul szolgál a 19. századi magyar zenetörténeti kutatások számára.