Egy hosszú távú és immár évek óta rendszeres együttműködés keretében az új- zélandi Baroque Music Community and Educational Trust meghívására Illés Szabolcs a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának munkatársa augusztus 16-24-ig első alkalommal tartott előadásokkal egybekötött egyhetes barokk hangszeres workshopot vállalkozó szellemű vonós hallgatók számára Christchurchben. A dinamikusan fejlődő egyesület, melynek munkájában Illés Szabolcs Edita Keglerova cseh csembalóművésszel együtt 2015 óta vesz részt, a barokk és klasszikus művek korhű megszólaltatásának megismertetését és népszerűsítését tűzte ki célul. A hagyományosan évenként februárban szervezett előadásaik és az Új-Zéland Déli Szigetet körbeutazó hangversenysorozataik eredményeképpen idén augusztusban egy kisebb kamaraegyüttes létrehozására is elegendő számú érdeklődő jelentkezett és vállalta a vonósok részéről Európában sem túl gyakori korhű hangszerkezelés elsajátításának embert próbáló kihívásait. A workshop során a hallgatók egy Johann Sebastian Bach, François Couperin és Jean-Baptiste Barrière műveiből összeállított tanári szólókoncerten is részt vehettek, az egyhetes kurzust záró nyilvános növendékhangversenyen pedig Michael Praetorius, Artemio Motta, Antonio Vivaldi és Francesco Geminiani műveinek előadásában bélhúros vonós hangszereken közreműködve, az újonnan elsajátított korhű hangszerkezeléssel is megbirkózva mutathatták be nagy sikerrel az együtt töltött szorgos gyakorlással telt napok eredményeit.

Illés Szabolcs

Fotók: Vass Gábor és Illés Szabolcs

Ez év augusztusában hetedik alkalommal, ezúttal a Somogy megyei Bodrogon kerülhetett sor a Régizenei Nyári Akadémia megrendezésére, melyen immár hagyományosan a Zenetudományi Intézet több munkatársa is részt vett. A Csodaforrás Alternatív Régizenei Egyesület által szervezett kurzus vezetője, Illés Szabolcs mellett a Magyar Zenetörténeti Osztály másik kiváló kutatója, Tóth Emese régizenész, énekes, cimbalomművész és Németh Zsombor a Bartók Archívum régi hangszeres előadásmódban is érdekelt és jártas munkatársa (utóbbi bokros teendői miatt ugyan csak néhány nap erejéig) szintén hozzájárult a bő egyhetes, igen intenzív kurzus magas szakmai színvonalának fenntartásához, emeléséhez. A külföldön, világhírű intézményekben végzett, s részben ma is külföldön élő és munkálkodó tanárok a hihetetlenül lelkes és aktív, kísérletezőkedvvel is megáldott hallgatókkal együtt végül a Szentendrei Teátrum szervezésében megvalósult Barokk Udvarlás rendezvénysorozat keretén belül, nagy tetszést aratott produkcióikban, telt ház előtt mutathatták be a közösen töltött idő alatt elsajátított barokk és reneszánsz műveket.

Illés Szabolcs

Fotók: Weszelits András és Illés Szabolcs

Laughing your staves off: irony, satire, and parody in visual representations and narratives of music címmel, Bécsben került megrendezésre az Association Répertoire International d’Iconographie Musicale (RIdIM) 23. konferenciája (2024. augusztus 29–31.). A nemzetközi zenei ikonográfiai szervezet tudományos összejövetelének idén otthont adó Universität für Musik und Darstellende Kunst épületében az európai, amerikai, ázsiai és ausztrál művészeti és kutatóintézetek előadói között a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának két munkatársa is részt vett.

Grosz Sára Aksza „Caricatures from an Italian Leap Year Baby” című előadásában Rossini zenei karaktergyűjteményét, inspirációinak és utóéletének zenetörténeti ívét foglalta össze képzőművészeti kitekintéssel. Tóth Emese „Painter? Caricaturist? János Jankó’s musical iconography” címmel az eredetileg festőnek készülő karikaturista zenei vonatkozású gúnyrajzait és azok közéleti viszonyokat is tükröző hangszerábrázolásait mutatta be.  

Tóth Emese

2024. augusztus 19-én életének 74. évében, hosszan tartó betegség után Pozsonyban elhunyt Ladislav Kačic zenetörténész, Közép-Európa és benne a történelmi Felvidék régi zenéjének hatalmas tudású, elhivatott és elfogulatlan kutatója, a vele közös témákat művelő magyar zenetörténészek felejthetetlen kollégája és barátja.

1951. május 27-én született Vágújhelyen (Nové Mesto nad Váhom). A pozsonyi Előadóművészeti Egyetemen (VŠMU v Bratislave) folytatott zeneelméleti tanulmányokat; ugyanebben az intézményben oktatott pályája utolsó évtizedeiben (2000–2018) zenetörténeti tárgyakat. 1997–2020 között a Szlovák Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetének (Slavistický ústav Jána Stanislava SAV) volt tudományos munkatársa, korábban (1983–1996) a Zenetudományi Intézetben (Ústav hudobnej vedy SAV) dolgozott. Pályája elején első munkahelye az OPUS kiadó kotta- és könyvkiadó részlege volt (1973–1982).

Ladislav Kačic a szlovákiai zenetörténet-írásnak azt a csapását követte, amelyen Richard Rybarič (1930–1989) indult el, és amely nem állt messze Bárdos Kornél munkamódszerétől sem. Kačic alapkutatásokat folytatott, hogy minél teljesebben összegyűjtse a mai Szlovákia területéről származó, 17–18. századi zeneéletre vonatkozó forrásanyagot. Érdeklődésének homlokterében mindvégig a zenetörténet barokk korszaka állt, és különösen foglalkoztatta őt a régióban működő szerzetesrendek (ferencesek, jezsuiták, piaristák) zenéje, amely tárgya volt 1998-as PhD-értekezésének is. „Missa franciscana der Marianischen Provinz im 17. und 18. Jahrhundert” című, a forrásközlés szempontjából mérföldkőnek számító, terjedelmes közleményét 1991-ben Budapesten jelentette meg a Studia Musicologica folyóiratban. Tekintélyes életművében fő helyet foglalnak el monográfiái és forráskiadásai, amelyek számos, a 18. században alkotó szerzetes-muzsikust emeltek ki az ismeretlenségből (Gaudentius Dettelbach OFM, Georgius Zrunek OFM, Pantaleon Roškovský OFM, Paulín Bajan OFM, Petrus Peťko SchP, Ferdinandus Pankiewicz SchP, František Budinský SJ), de éppily figyelemre méltóak más pozsonyi – vagy Pozsonyban is aktív – zenészekkel (Paul Charles Durand, Franz Paul Rigler, Anton Zimmermann, Joseph Umstatt) foglalkozó munkái. Kritikai kottakiadásai közül a magyar zenetörténészek számára különösen kedves a lőcsei tabulatúrás könyv közreadása (Pestrý zborník / Tabulatura miscellanea, 2005). Utolsó nagy horderejű levéltári kutatásával az Esterházy Imre érsek pozsonyi udvartartásában patronált zenei együttes adatait tárta fel.

Nyitottsága arra predesztinálta őt, hogy évtizedeken keresztül nemzetközi konferenciák egész sorát szervezze meg a szívéhez közel álló témakörökben, és ilyenkor rendszerint együttműködött más szakterületek – szlavisztika, nyelvészet, irodalom- és történettudomány, művészet- és egyháztörténet – képviselőivel. E konferenciák anyagát többnyire meg is jelentette kötetté szerkesztve. Az általa rendezett tudományos ülésszakokat rendszeresen látogatták elsősorban a Szlovákiával szomszédos országok zenetörténészei – de Szlovéniából, Német- és Horvátországból is –, akik rendre úgy érezhették, hogy valódi regionális partnerség szerveződik Pozsonyban Kačic szárnyai alatt. Ha ezt szóba hozták, ő maga nagyvonalúan és szerényen kitért a méltatás elől.

Életművéért hálásak vagyunk, emlékét megőrizzük! Lux perpetua luceat ei!

Papp Ágnes

A gyászjelentés letöltése.

Az IAH (iah-hymnologie.de) 2024. július 29. és augusztus 4. között Prágában tartotta kétévente esedékes nemzetközi tudományos konferenciáját mintegy 60 résztvevővel. A munkaközösség a liturgikus, gyülekezeti, templomi és vallásos ének és zene kutatásával és ápolásával foglalkozik a történetitől a kortársi egyházi énekanyagig és énekeskönyvekig, nemzetközi, felekezetközi és interdiszciplináris platformon. Jóllehet az IAH tagságában 31 ország képviselteti magát Izlandtól Taiwanig, Finnországtól Dél-Afrikáig, az Egyesült Államoktól Ausztráliáig, a témákban és az aktivitásban is folyamatosan érzékelhető az európai túlsúly. Érthető tehát, hogy a társaság mindig is szorgalmazta a brit és tengeren túli Hymn Socety-k működését és az azokkal való kapcsolattartást. Az IAH 1959-es alapításának hetvenedik évfordulójához közeledve a prágai konferencián útjára indították az „IAH History” projektet, mely a magyar zenetörténészek számára is tartogat érdekességeket. Az 1970-es és 1980-as években a magyar himnológia ugyanis korszakos egyéniségein (Csomasz Tóth Kálmán, Czeglédy Sándor, Papp Géza, Schulek Tibor és mások) keresztül nagy tekintéllyel volt jelen a testületben; olyannyira, hogy 1983-ra Budapest kapta a 12. nemzetközi tudományos konferencia rendezési jogát.

Az idei prágai tudományos tanácskozásra a vendéglátó városhoz illő tematikát jelöltek meg a szervezők: Több mint 500 éve nyomtatott és élő egyházi énekek. Az 1501-ben megjelent cseh énekeskönyv és hajtásai. A délelőttökön meghívott előadók, különböző tudományterületek (liturgia-, irodalom-, nyelv-, könyv-, zenetörténet) és résztémák specialistáinak a főtémához, a cseh protestáns felekezetek népnyelvű énekeihez kapcsolódó nagyelőadásait hallgatták a résztvevők. A közép-európai történetet a világegyházra tágította ki a Moravian Church Karib-térségi provinciájából érkezett tiszteletes és zeneigazgató, Mikie Roberts prezentációja. Délutánonként párhuzamos szekciókban kötetlen tárgyú előadások hangzottak el. Az egyik német nyelvű szekcióban tartott előadást Papp Ágnes is, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete Magyar Zenetörténeti Osztályának munkatársa olyan magyarországi 16–17. századi, kora protestáns, illetve katolikus énekekről, amelyek forrásaként bizonyítottan a 16. századi utrakvista és a cseh testvérek felekezetéhez tartozó énekeskönyveket lehet megjelölni.

A konferenciának az Univerzita Karlova pedagógiai fakultásának Prága Nové Mĕsto negyedében található épülete adott otthont, a kísérőprogramoknak a környékbeli templomok biztosítottak méltó, inspiráló helyszínt. A tudományos részhez szervesen illeszkedtek az énekeskönyv-bemutatók, a koncert, a Strahovi Könyvtár meglátogatása, a „paper-less singing” workshop, az istentiszteletek és a közös éneklések. A minden szempontból kiemelkedő „Hymn Festival” programján (szerkesztők: Miklós Réka, Tomáš Slavický és Ladislav Moravetz) a közép-európai régió késő középkor és a reformáció óta közös dallamai hangzottak fel szakszerű ismertetésekkel váltakozva. A több mint 500 év távlatában, a latin mellett számos nemzeti nyelven kultivált és ma is élő egyházi énekeket a kézbe adott éneklapok alapján, orgonakísérettel a konferencia résztvevői szólaltatták meg soknyelvűen „rögtönözve” több mint egy órán keresztül. A korai cseh reformáció és a cseh egyházi ének „hőskoráról” alkotott képet mélyítette el a szakemberek vezette két tartalmas kirándulás a huszita mozgalom fellegvárába (Tábor), a Husznak menedéket nyújtó vidékre (Kozí hrádek), a cseh testvérek működtette nyomda és mecénásának emlékhelyeire (Králice, Námĕšť nad Oslavou). 

Papp Ágnes

2024. június 7-én a Szegedi Tudományegyetem és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bajza József születésének 220. évfordulója alkalmából rendezett konferenciát A Nemzeti Színház műsorkínálata az induló évtizedben (1837–1848) címmel. A Bajor Gizi Színészmúzeumban tartott eseményen a Magyar Zenetörténeti Osztály két munkatársa is szerepelt. Kim Katalin, a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője Erkel Ferenc Bátori Mária című operájának előadásai a Nemzeti Színházban, valamint Horváth Pál, az osztály tudományos segédmunkatársa Magyar operarepertoár a Nemzeti Színház első évtizedében címmel tartottak előadást.

Horváth Pál

• konferencia
• beszámoló
• 2024

2024. július 17–18-án Bécsben Kim Katalin és Gusztin Rudolf részt vett a Tatjana Marković zenetörténész által vezetett „Discourses on music at the margins of the Habsburg Empire, c. 1750–1914” című projekt Musical life of the Austro-Hungarian southern border area and local centres elnevezésű műhelybeszélgetésén (workshop), melynek az Osztrák Tudományos Akadémia adott otthont. Kim Katalin Über die Rezeption der Huldigungsoper ‚Erzsébet‘ /‘Elisabeth‘ von Ferenc Erkel aus dem Jahr 1857 c. előadásában Erkel Ferenc operáinak recepciójába adott betekintést az Erzsébet c. opera példáján keresztül, továbbá elemezte id. Ábrányi Kornél, a 19. századi zeneélet és zenei publicisztika, valamint zenetörténetírás meghatározó alakjának Erkel-recepcióját, amelyet a zeneíró Erkel-életrajzában és a 19. század magyar zeneéletéről írt nagyhatású monográfiájában fogalmazott meg. Gusztin Rudolf National Identity on the Austria-Hungary Border. The Dalfüzér/Liederkranz of Sopron/Ödenburg c. előadásában a soproni Dalfüzér példáját keresztül rávilágított arra, hogy a nemzet/nemzetiség értelmezése sokszínű és változó volt a 19. század Magyarországában, így oka van, hogy a németajkú, többségében német repertoárral rendelkező dalárda miért tartotta magát magyarnak, s miért tekintettek így rá az osztrák dalegyletek is.

A ZTI MZO két munkatársa mellett Tatjana Marković Reconstruction of musical life along the Habsburg southern military border – Carl Remay‘s theatre troupe címmel és Pál-Ádány Rebeka ‘The Ministry of Compassion has Begun’: Charity Concerts after the Great Flood of Szeged címmel mutatta be kutatásait. A második napon került sor egy hasznos megbeszélésre a jövőbeni közös munkát illetően, melynek ereményei reményeink szerint bő egy éven belül további műhelymegbeszélések, publikációk, valamint egy konferencia formájában öltenek testet.

(Kép forrása: Amselino, CC BY-SA 4.0 <https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0>, via Wikimedia Commons, https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Campus_Akademie_B%C3%A4ckerstrasse_13.jpg)

Gusztin Rudolf

• konferencia
• beszámoló
• 2024

A 2023. december 13-án a Zenetudományi Intézet Bartók-termében „Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában” címmel rendeztek ünnepi konferenciát a 80. születésnapját ünneplő Eckhardt Mária tiszteletére. A konferencia előadásainak anyagából tanulmánykötet is készült Kim Katalin és Horváth Pál szerkesztésében, amely a 19. századi Budapest zenetörténeti és kulturális életének sokszínűségét tárja az olvasók elé. A kötet elérhető a Magyarország Zenetörténete Online honlapján.

Eckhardt Mária karvezetőként végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, majd tudományos munkatársként dolgozott az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában és az MTA Zenetudományi Intézetben. 1986-tól 2009-ig vezette a Liszt Ferenc Emlékmúzeumot és Kutatóközpontot. Munkásságát számos díjjal ismerték el, és 2023-ban a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjává választották.

A Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában című kötet a 19. századi Budapest zenei és kulturális életének sokszínűségét tárja fel. Az ünnepi kötet köszöntőjét Richter Pál, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatója, a kötet bevezetőjét pedig az igazgatóhelyettes Kim Katalin írta, kitérve az ünnepelt, Eckhardt Mária életútjának ismertetésére és méltatására. 

A kötet tanulmányai részletesen bemutatják, hogyan alakították a kor zeneszerzői, előadói és zenei intézményei a főváros mindennapjait. Kaczmarczyk Adrienne Liszt műsorválasztását elemezte Pest-Buda számára, beleértve a weimari szimfonikus szerzők műveit és Liszt Ferenc, Erkel Ferenc és Erkel Sándor kapcsolódását a Filharmóniai Társasághoz és a kétzongorás átiratokhoz. Illyés Boglárka tanulmányában Léo Delibes, Liszt és a budapesti társasélet kapcsolatát vizsgálta, kiemelve az Írók és Művészek Társaságának szerepét. Watzatka Ágnes Liszt Ferenc responzóriumairól készített elemzést, amelyek Gustav-Adolf von Hohenlohe-Schillingsfürst megrendeléséből készült matutinum-harmonizációként értelmezhetők. Cselényi Máté Liszt Ferenc Esztergomi mise bemutatójának előzményeit tárgyalta, beleértve Augusz Antal, Festetics Leó és Scitovszky János szerepét.

B. Kaskötő Marietta Isoz Kálmán munkásságán keresztül értelmezte a pest-budai egyházzenei életet az 1800–1850 közötti időszakban. Kim Katalin az Erkel-operák kanonizációját vizsgálta a 19. századi lexikonok és zenei sajtó alapján, míg Horváth Pál a pesti Nemzeti Színház zenekarát és zenészeit mutatta be, különös tekintettel az operajátszásra. 

Bokor Lilla Dóra Reményi Ede koncertsorozatát elemezte, amelyet az 1860-as években a pesti Nemzeti Színházban adott. Békéssy Lili Veronika az Auróra-kör Lloyd-palotában rendezett zeneestélyeiről írt, kiemelve a koncertélet és a sajtó szerepét a 19. századi Pest-Buda nyilvános terein. Szőnyiné Szerző Katalin az 1880-as évek Budapestjének zenei életét jellemezte elemzésében, beleértve Liszt, Mihalovich, Volkmann és Koessler dalait, valamint az angol diplomáciai és kulturális hatásokat.

Gusztin Rudolf a fővárosi dalegyletek körüli vitákat járta körül, különös tekintettel a nemzeti identitás és a magyaros repertoár szerepére. Vizinger Zsolt a magyar zeneszerző-társaságok történetét a polgári egyesületek, koncertszervezés és kottakiadás jelentősége szempontjánól tárgyalta. Simény Beáta az erdélyi születésű polihisztor, Brassai Sámuel zenekritikusi munkásságát mutatta be a Szépirodalmi Lapok hasábjain keresztül. Tóth Emese Jankó János karikatúrái által hozott új szempontokat Pest-Buda nevezetességei és közterei recepciójához.

Illés Szabolcs a régizenei repertoár jelentőségét vizsgálta az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia oktatásában az intézmény első évtizedeiben. Grosz Sára Aksza Ponori Thewrewk Emil munkásságát és Liszt Ferenc magyar nyelvtanulásával kapcsolatos epigrammáit tárgyalta. Kelemen Éva pedig Eckhardt Mária és az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára közötti kapcsolatot mutatta be abból a szempontból, hogy az ünnepelt, Eckhardt Mária milyen jelentős eredményeket ért el a forráskutatás és forrásfeldolgozás terén.

Az online elérhető kötethez egy Vizinger Zsolt által készített, kereshető és szűrhető cosmograph is tartozik, amely a Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában kötet tizenhét tanulmányában felbukkanó személyek, intézmények, helyszínek és művek szövevényes kapcsolati hálójának vizualizációja. 

A Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában Eckhardt Mária tiszteletére című kötet gazdag tartalmával kíván tisztelegni Eckhardt Mária munkássága előtt, egyúttal pedig újabb kiindulópontul szolgál a 19. századi magyar zenetörténeti kutatások számára.

„Musical Practice in the long nineteenth century. Unknown Ego documents from Central Europe” alcímmel jelent meg a Studien zur Musikwissenschaft 62. kötete. A Guido Adler által alapított tekintélyes zenetudományi periodika különszáma a 2022-ben azonos címmel, Bécsben megrendezett tudományos workshop előadásainak tanulmánnyá átdolgozott változatait közli. A bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetemen (MDW) lezajlott szakmai találkozó a személyes források, ego-dokumentumok (naplók, levelek) kutatásának újabb eredményeire, egyben a forrástípus vizsgálatának módszertani lehetőségeire összpontosított. A megbeszélések tanulságait is magukba foglaló esettanulmányok a hosszú 19. század eddig ismeretlen és kiadatlan ego-dokumentumain keresztül arra mutatnak rá, hogy a levelekből és visszaemlékezésekből milyen zenetörténeti tanulságok rajzolódhatnak ki. A Martin Eybl, Gesa Finke és Békéssy Lili Veronika által szerkesztett kötet szerzői között a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézetének több munkatársa is szerepel. 

A Magyar Zenetörténeti Osztály két tudományos segédmunkatársa elsősorban az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának 19. századi levelezéséből merített. Békéssy Lili Veronika („»… a son of our country asks for patronage of your esteemed journal.«”) id. Ábrányi Kornél kapcsolati hálózatát ismerteti a fellelhető források alapján. Ábrányi levelezésének elemzése rámutatott a zeneíró jelentős befolyására, amelyet a korabeli magyarországi zenei repertoár és zenei diskurzus alakulására gyakorolt. 

Tóth Emese („Between Rotterdam and Pest”) a Rotterdamból Pestre való visszatérését fontolgató, a pesti Nemzeti Színház társulatában is elismert operaénekes, Ellinger József Erkel Ferenchez írt, csekély számban fennmaradt leveleit összegzi. A tenorista csupán töredékesen rekonstruálható személyes reflexiói finoman árnyalják az őt nem egyszer élesen bíráló zenei kritikákat, egyúttal rámutatnak az énektechnikai tanulmányainak, külföldi útjainak és szerepléseinek súlyára. 

A Bartók Archívum tudományos segédmunkatársa, Németh Zsombor („The Violinist Imre Waldbauer’s Acquaintance with Béla Bartók”) Waldbauer Imre visszaemlékezéséből vázolja fel a hegedűművész Bartók Bélával való legelső találkozásának történetét. Az ego-dokumentum – és így a tanulmány – kitér arra, hogy Waldbauer szerint milyen benyomást gyakorolt az ifjú Bartók a századforduló pesti, többnyire német nyelvű és orientációjú szalonvilágára.

Békéssy Lili Veronika, Németh Zsombor, Tóth Emese

Az 1970-ben megindult Új Liszt Összkiadás számára Gárdonyi Zoltán tíz sorozatra bontotta Liszt zeneszerzői életművét. Az életmű közel felét kitevő kétkezes zongoraművek kiadása az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó támogatásával folyt 1970–2021 között, és 58 kötet után immár a végéhez közeledik. Miután 2021 szeptemberében az összkiadás új otthont kapott a BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályán, az osztály frissen megalakult Liszt-kutatócsoportja megkezdte két további sorozat kiadásának előkészítését. A kétzongorás és négykezes művek sorozatában 2023 januárjában jelent meg az első kötet (III/1. Grand duo, Franz Schuberts Grosse Fantasie symphonisch bearbeitet, közr. Sas Ágnes, Kaczmarczyk Adrienne), a zongorára és zenekarra írt műveket tartalmazó VII. sorozat első kiadványa (VII/2. De profundis) pedig ez év januárjában látott napvilágot. 

A III. és a VII. sorozat közreadási elveit az összkiadás főszerkesztője, Kaczmarczyk Adrienne dolgozta ki és foglalta össze a kötetekben is olvasható sorozatelőszókban. Ezek az elvek összhangban állnak a kétkezes zongoraművek pótkötet-sorozata számára 2005-ben szintén általa kidolgozott közreadási elvekkel. A 2005-ben kialakított koncepció értelmében Liszt teljes művei mellett az összkiadásban helyet kapnak a kéziratban maradt kompozíciók és a nagyobb töredékek is: a hiányosan fennmaradt, illetve befejezetlen művek. Ez utóbbiak közé tartozik a Mendelssohn-motívumokra írt Grand duo, valamint a De profundis. 

A De profundist Liszt hangszeres zsoltárként határozta meg, mivel a mű a hagyományos akkordikus kísérettel (faux-bourdon) ellátott „A mélységből kiáltok Hozzád, Uram” kezdetű 129. (130.) zsoltárra épül. A mű ajánlása a liberális katolicizmus kiemelkedő képviselőjének, Félicité de Lamennais abbénak szól, aki amellett, hogy a huszonéves Liszt lelkiatyja volt, egy prózaversében (Les Morts / A holtak ) maga is idézte e zsoltár kezdő sorait. A hangszeres zsoltár – Jay Rosenblatt, az összkiadáskötet közreadója előszava szerint – vízválasztó Liszt életművében. Egyrészt azért, mert Liszt Lamennais útmutatásait követve kötelezte el magát végleg a muzsikus pálya mellett (korábban a papi hivatást is fontolgatta), másrészt azért, mert a De profundisban olyan meghatározó stílusjegyei jelentek meg, amelyek – mint a szonátaciklus tételeit egyesítő nagyforma és a tételek összefogását megalapozó tematikus transzformációs technika – a weimari alkotókorszak (1848–1861) szimfonikus műveit jellemzik. Jay Rosenblatt 1990-ben adta először közre a művet, amelynek végén csupán néhány ütem hiányzik. Ezek pótlására, a kompozíció párhuzamos szakasza alapján Rosenblatt tett javaslatot, s így a De profundis előadhatóvá vált. Az 1990. május 5-én megtartott ősbemutatón Steven Mayer zongoraművész és a hágai Residentie Orkest adta elő Jacek Kaspszyk vezényletével. Mayer 1991-ben felvételt is készített a Vásáry Tamás által vezényelt Londoni Szimfonikus Zenekarral (ASV, CD DCA 778, 1991). Az összkiadáskötetet a mű keletkezéstörténetét és jelentőségét tárgyaló angol, német és magyar nyelvű előszók, számos kézirat-fakszimile és angol nyelvű kritikai jegyzetapparátus teszi teljessé.

További részletek kötetről a Lisztiana holnapján érhetők el.

Kaczmarczyk Adrienne

• Liszt Ferenc
• 2024

2023 december 13-án, szerdán került megrendezésre a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának ünnepi tudományos konferenciája Eckhardt Mária tiszteletére a Zenetudományi Intézet Bartók termében. A „Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában” konferencia a személyes jelenlét melett online is látogatható volt.

A rendezvényt Richter Pál, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatója és Kim Katalin igazgatóhelyettes, a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője nyitotta meg. Az ünnepi konferencia előadásai a legfrissebb tudományos eredményekről számoltak be középpontban a 19. századi Pest-Buda (1873-tól Budapest) zenetörténeti és kulturális életének történéseivel.

A délelőtti szekciót Domokos Zsuzsanna, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont igazgatója vezette, ahol Kelemen Éva az ünnepelt, Eckhardt Mária és az OSZK Zeneműtára kapcsolatáról tartott előadást, Kaczmarczyk Adrienne Liszt Pest-Buda számára választott műsorairól, Watzatka Ágnes Liszt responzóriumainak rejtélyeiről, Kim Katalin pedig az Erkel-operák kanonizációjáról végzett kutatásainak eredményeit mutatta be. 

A konferencia második szekciójának elnöke Richter Pál intézetigazgató volt. Ezen az ülésszakon Grosz Sára Aksza Liszt barátjáról, Ponori Thewrewk Emilről, valamint Cselényi Máté Liszt Esztergomi mise bemutatójának előzményeiről beszélt. B. Kaskötő Marietta a pest-budai római katolikus egyházzenei életet ismertette, míg Illyés Boglárka Liszt és a budapesti társasélet kapcsolatát elemezte.

A délutáni szekció Kaczmarczyk Adrienne, a Liszt-összkiadás vezetőjének elnökletével folytatódott, ahol Tóth Emese Jankó János Pest-Budáját mutatta be, Szőnyiné Szerző Katalin pedig az 1880-as évek Budapestjéről tartott előadást. Simény Beáta Brassai Sámuel zenekritikáit és álneveinek eredetét elemezte, míg Békéssy Lili Veronika az Auróra-kör zeneestélyeinek működését járta körül, Bokor Lilla Dóra pedig Reményi Ede hegedűművész 1861 előtti repertoárját elemezte.

A második szünet után Kim Katalin igazgatóhelyettes elnökletével folytatódtak az előadások. Gusztin Rudolf a fővárosi dalegyletek polémiáiról, Horváth Pál a pesti Nemzeti Színház zenekarának tagjairól, Vizinger Zsolt az első magyar zeneszerző-társaságokról, végül Illés Szabolcs a Zeneakadémia intézményének régizenei repertoár-oktatásáról beszélt.

A napot Balog József Liszt Ferenc-díjas zongoraművész hangversenye zárta, amelyen Liszt és Bartók művei csendültek fel. 

Az eseményt a Nemzeti Kulturális Tanács és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. 

A Musicologica Olomucensia 2023-ban kiadott két számában a Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársainak publikációi is helyet kaptak. A Palacký Egyetem 1993-ban alapított – korábban Acta Universitatis Palackianae Olomucensis címen megjelenő – periodikájának fókuszában a cseh zenetörténet sajátos aspektusai valamint nemzetközi zenetudományi (zeneelméleti, zenetörténeti és zenei analízisre épülő) eredmények állnak. Jelen két folyóiratszám a HUN-REN BTK ZTI Magyar Zenetörténeti Osztály, a Jagelló Egyetem, a Szlovák Tudományos Akadémia és Palacký Egyetem zenetörténészeinek kutatásaira, és a Towards a common regional history of our nation building strategies. Traveling directors, musicians című közös Visegrad Grants projekt budapesti nemzetközi konferenciája anyagára épül (a konferencia weboldala itt érhető el: https://zti.hu/files/mzt/v4_conference/).

A színház- és előadótörténeti tematikájú számban „A National Opera Abroad – Ferenc Erkel’s Opera Hunyadi László Performed Outside of Hungary” címmel megjelent tanulmányában Kim Katalin Erkel Hunyadi László-operájának külföldi előadási lehetőségeivel foglalkozik. Az 1998-ban induló Erkel-operák kritikai összekiadásával kapcsolatos, jelenleg is zajló forráskutatások eredményeként, immár a fennmaradt autográf és előadói példányokat (köztük a Havi-Szabó Társaság Aradon fennmaradt kottáinak bejegyzéseit) is figyelembe véve láttatja a szerző a Nemzeti Színház zenei igazgatójának ezirányú lehetőségeit, szándékait. Liszt Ferenc korábbi kutatásokból ismert, támogató lépései mellett az 1840-es-1860-as évek sajtó- és levélirodalma is új perspektívát nyit arra vonatkozóan, hogy a Hunyadi László Havi-Szabó Társaság európai turnéállomásain illetve bécsi és párizsi körökben elhangzott részleteihez milyen  fogadtatás és ebből adódóan milyen remények fűződtek. A tanulmány egyben Erkel korábban passzívként jellemzett személyiségét más megvilágításba helyezi azzal, hogy a külföldi sikerek által ösztönzött, a műve némely részeinek átdolgozására hajlandó zeneszerző arcélét is láttatni engedi.

A nemzeti identitás fogalmát egy többnemzetiségű város – Sopron – dalárdájának példáján keresztül járja körbe Gusztin Rudolf „The Question of National Identity in the Multiethnical Sopron Through the Activity of the Dalfüzér/Liederkranz (1847–1867)” című tanulmánya. A nemzetközi példákra épülő, spontán szerveződő helyi Dalfüzér „választásait” a földrajzi, társadalmi okokra is visszavezethető és „eszközként” használt nyelv valamint a  nemzetiségi önazonosságot is érintő repertoárépítés vizsgálatával elemzi. Az 1847–1867 közötti, többszörösen is terhelt történelmi időszak fordulatait ismerve különleges fénytörést kap ez az áttekintés, amelynek közéleti-ízlésbeli hátterét a korabeli sajtó példáin keresztül is jellemzi a szerző.

Ugyancsak korabeli sajtógyűjtésre és annak néhol enigmatikus elemeit is beemelő recepció- és műfajtörténeti témában olvasható Vizinger Zsolt tanulmánya („The Inter-nationality of Late Nineteenth-Century Budapest Quartets and Their not Entirely Prejudice-free Reception in the Press”). A szerző a Krančević és Hubay-Popper kvartettek bemutatása mellett arra az izgalmas kérdésre is ráirányítja a figyelmet, hogy a frissen alakult hazai vonósnégyeseit milyen szempontrendszer alapján ítélte meg a korabeli magyarnyelvű sajtó. E kritikatörténeti szempontból is érdekes sajtóelemzésben a bécsi Hellmesberger és a firenzei Becker Kvartett előadásait jellemző beszámolók kettős kategorizálása és az abból mintaként átemelt, magyarországi művészekre szintén alkalmazott előadásmód-archetípusok is megismerhetők.

A mikrohistóriai szempontok zenetörténeti jelentőségét bizonyítja Békéssy Lili Veronika tanulmánya (The Pest-Ofner Localblatt und Landbote as Source of Music History: Guest Performers in Context of Pest-Buda, 1857). A korabeli sajtó szisztematikusan áttekintett rövidhíreiből és hirdetéseiből Pest-Buda zenei mindennapjainak különleges kapcsolati hálózata rajzolódik ki, amelyen a fővárosba látogató társulatok, vendégművészek és fellépőhelyek mellett a sokszínű repertoár is rekonstruálható. Az 1857. év zenei hétköznapjainak eddig feltáratlan térképét a napi- és hetilapok – különösen a Pesth-Ofner Localblatt und Landbote – valamint a pesti Nemzeti Színház fennmaradt archív anyagai és a Német Színház zsebkönyveinek felhasználásával összegzi a szerző.

Tóth Emese

A tanulmánykötetek online-elérhetőségei:

Musicologica Olomucensia, 2023, vol. 35(1) (upol.cz)

Musicologica Olomucensia, 2023, vol. 35(2) (upol.cz)

A Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont kezdeményezésére és szervezésében életre hívott, a 2021-es Liszt Ünnep keretében létrejött konferencián a Kutatóközpont, valamint a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet munkatársai tartottak előadásokat. A 2021. október 18-án és 19-én megrendezett, Liszt és magyar kortársainak kapcsolata Magyarország kultúrtörténetének tükrében című konferencia előadásai tanulmány formájában 2023 decemberében jelentek meg.

Az Intézet munkatársai közül Békéssy Lili Veronika, Borz Zsófia, Brauer-Benke József, Bukáné Kaskötő Marietta, Gombos László, Gusztin Rudolf, Horváth Pál, Kim Katalin, valamint Vizinger Zsolt tartottak előadást, tanulmányaik a következő linken érhetők el: https://lisztmuseum.hu/kiadvanyok/liszt-es-magyar-kortarsainak-kapcsolata-magyarorszag-muvelodestortenetenek-tukreben-125640

2023. október 5–6-a között megrendezésre került a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság éves szakmai konferenciája „Zenetörténetek Budapestről. Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulója alkalmából” címmel a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Bartók-termében.

A konferencia bevezető előadását Fónagy Zoltán (HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, Újkori Osztály) tartotta „Budapest világváros születése, a modernizációs sikertörténet” címmel, ezzel egyúttal kijelölve a tematikát, hiszen a két nap során minden előadás valamilyen módon kapcsolódott a fővároshoz, így tisztelegve Budapest 150 éves születésnapja alkalmából. Az előadások a város legkülönfélébb zenei tereinek történetét a zenei mindennapok és ünnepek oldalát tárták fel, közelképbe hozva a főváros zenei életét formáló „ikonikus” zeneszerzők és előadóművészek (hazaiak és külföldiek, rezidensek és vendégek) mellett a város zenei helyszíneit és intézményeit benépesítő és használó városlakókat is:
zenészeket és közönséget egyaránt.

A konferencia programfüzete, benne a programmal és az előadások absztraktjaival elérhető itt.

Zágráb–Nekcse, Horvátország (2023. október 5–7.)

A Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársa, Békéssy Lili Veronika a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia, valamint a Horvát Zenetudományi Társaság szervezésében, Pejačević Dóra horvát–magyar zeneszerző halálának 100. évfordulója alkalmából megrendezett nemzetközi konferencián vett részt.

Az ünnepélyes keretek között megrendezésre kerülő konferencia első napján Zágrábban hangzottak el előadások, ezt követően pedig október 6-án és 7-én a még felújítás alatt lévő Pejačević-kastély közelében, a nekcsei városházán.

Az elhangzott előadás Pejačević Dóra magyar felmenőinek, a Vay-és Teleki családok zenei és kulturális vonatkozásait tárgyalta, különös tekintettel a család tagjainak 19. századi budapesti kötődéseire. Az előadásban szó esett Pejačević Dóra egykori tanárának, Noseda Károlynak hatásáról, aki a szervita téri templom (ma Belvárosi Szent Anna Templom) orgonistájaként kezdte pályáját.

• konferencia
• 2023
• beszámoló

A Lisszabon melletti egykori királyi rezindenciájáról híres kisváros műemlékként és múzeumként működő palotaegyüttesében megrendezett konferencia immár a tizedik volt a Centro de Estudos Musicais Setecentistas de Portugal nevű egyesület rendezvényeinek sorában. Az évenként meghirdetett tudományos konferencia egyik legfőbb célkitűzése a régebbi korok zenéjével, színházi gyakorlatával kapcsolatos legújabb kutatási eredmények és ezek gyakorlati felhasználásának együttes bemutatása és értékelése. A háromnapos rendezvénysorozatra Ausztráliából, az Egyesült Államokból, Kanadából és Európa számos országából is érkeztek előadók. Magyarországról Malina János a pozsonyi Erdődy operaházról, Illés Szabolcs a ZTI Magyar Zenetörténeti Osztályának munkatársa pedig ezúttal a historikus előadói gyakorlat mai helyzetéről és lehetőségeiről tartott élénk érdeklődéssel követett és hosszabb szakmai beszélgetéseket inspiráló előadást.

A konferencia tematikus szekciói között angol, olasz és a versailles-i kutaközpontból érkezett francia szakértők előadásai nyomán a barokk színházi előadói gyakorlatról, annak újjáélesztési kísérleteiről, sőt a 18. századi bábszínházak világáról is képet kaphattak a résztvevők. A korabeli hangszerek, játéktechnika és előadói gyakorlat vizsgálata ezúttal a klarinét, az orgona, a csembaló és a gitár kapcsán került terítékre kanadai, olasz, portugál és spanyol kutatók előadásában. A salzburgi Mozarteum professzora Vittorio Guielmi egy napra szintén tiszteletét tette a rendezvénysorozaton. A második nap délelőttjén tartott előadásán a viola da gamba francia repertoárjáról és Marain Marais stílusának továbbéléséről tartott egy általános, főként gyakorlat-központú előadást. Aznap este pedig lisszaboni szólókoncertjén az elmondottak illusztrálásával is megpróbálkozott.

Külön szekció szólt a korabeli táncokból ma levonható tanulságokról, a színpadi énektechnika rekonstrukciós lehetőségeiről és a korabeli librettók tanulmányozásából nyerhető információkról is.

A kifejezetten eredményes vitákat és megbeszéléseket generáló konferencia kiváló lehetőségeket teremtett a hasonló témában, de különböző területeken és országokban kutató művészek és zenetudósok eszmecseréjére és gondolataik ütköztetésére. A beszélgetések során teljes egyetértés született a konferencia céljának tekinthető, a kutatás és forráselemzés fontosságát kiemelő alapelvekről, melyek az egyre tágabban értelmezett és ezáltal nagymértékben kommercializálódó régizenélés mai környezetében a szükségesnél lényegesen kevesebb alkalommal kerülnek az előadások fókuszába.

Illés Szabolcs

• konferencia
• 2023
• beszámoló

2023. október 18-án a Makovecz utcai Akadémiai Szalonban tartott díjátadó ünnepségen kimagasló zenepedagógiai munkássága elismeréseképpen oklevelet kapott Kaczmarczyk Adrienne, a BTK ZTI Magyar Zenetörténeti Osztályának munkatársa, a Nemzeti Kulturális Tanács által támogatott Új Liszt Összkiadás főszerkesztője, valamint Vavrinecz Veronika nyugalmazott zenei könyvtáros. 

Kaczmarczyk Adrienne 1995-től óradíjasa, 2003 óta rendes oktatója a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenetudományi Tanszékének. 2005-ben vette át az Editio Musica Budapestnél megjelenő Liszt Ferenc Zeneműveinek Kiadása kritikai kottakiadás sorozatszerkesztési feladatait. 1996 óta több mint huszonöt kötet szerkesztése fűződik a nevéhez, azon felül pedig legalább húsz önálló közreadást, kommentárt, revideált újrakiadást jegyez. „Boronkay Antal méltató szavai szerint Adrienne méltó gazdája lett a nagy elődök örökségének, s ezzel a tevékenységével az eddig mintegy 1000 Liszt-mű közreadásával büszkélkedő Liszt Összkiadás több mint egynegyede – közel 300 Liszt zongoramű megjelenése fűzhető Kaczmarczyk Adrienne munkásságához.” (Idézet Szőnyiné Szerző Katalin laudációjából.) A Liszt-kötetek tudományos mérlegre tett, hiteles kottaközlései és mellettük a tartalmas bevezető tanulmányok egyaránt messzemenően szolgálják nemcsak a szűken vett tudományosságot, hanem a gyakorló muzsikusokat is. 

Az idén 90. születésnapját ünneplő Vavrinecz Veronika mintegy hat évtizedes aktív zenei könyvtárosi tevékenységet tudhat maga mögött. Alapítója és vezetőségi tagja volt a Magyar Könyvtáros Egyesület Zenei Szekciójának, máig aktív tagja a nemzetközi szövetség (IAML) Magyar Nemzeti Bizottságának. 1984-től 1994-ig vezette az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárát, majd jelentékenyen hozzájárult a győri Richter János Archívum létrejöttéhez. Hazai és nemzetközi zenei bibliográfiák adatgyűjtői és szerkesztői munkája mellett a Zenetudományi Intézet megbízásából Bárdos Kornél várostörténeti köteteihez több magyarországi város egyházi és főúri gyűjteményében fennmaradt kottaállományról készített tematikus műjegyzéket. „A sok ezer számba vett 18–19. századi kézirat és nyomtatvány egy elfeledett régi Magyarország zenei örökségét tárta fel a kései utódok számára.” (Idézet Szőnyiné Szerző Katalin laudációjából.) Nyugdíjas évei kezdetétől tevékenyen részt vállal a BTK Zenetudományi Intézet életében: a könyvtári állományrevízióban és adatfeldolgozásban, többek között a Major Ervin hagyaték kottáinak feldolgozásában.

Az elismeréshez mindkettejüknek szívből gratulálunk!

Szőnyiné Szerző Katalin laudációi teljes terjedelemben olvashatók a világhálón a Parlando 2023/5. számában. 

A rendezvényről beszámoló az MMA oldalán itt olvasható. 

• díj, kitüntetés
• 2023

A Magyar Zenetörténeti Osztály négy jelenlegi munkatársa, Békéssy Lili Veronika, B. Kaskötő Marietta,  Gusztin Rudolf, Illés Szabolcs és Tóth Emese előadást tartott a 2023. október 5–6-án megrendezésre került „Zenetörténetk Budapestről” c. Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság által szervezett éves szakmai konferencián. A rendezvényre a Zenetudományi Intézet Bartók-termében került sor.

Az előadások címei (az előadás sorrendjében):

• Illés Szabolcs: Derék bécsi vendégünk”. Leopold Alexander Zellner történeti hangversenyei Pesten
• Tóth Emese: Óbudáról Újpestre. Ellinger József és a főváros arcai
• Gusztin Rudolf: …oratóriumot reggelizünk, simphoniát ebédelünk és hymnuszt vacsorálunk.” Fővárosi dalegyletek és az 1865-ös pest-budai dalártalálkozó
• Békéssy Lili Veronika: Táncvigalmak, bálok, flânerie. Nyilvános társasélet Pest-Budán az 1850-es években
• B. Kaskötő Marietta: „De hála Istennek, aki megadta nekünk a győzelmet […].” (1Kor 15,57) Egy évforduló (egyház)zenei epizódjai

A konferencia programfüzete itt olvasható.

Az Operaház 2022. márciusi újranyitása alkalmából készült Hunyadi-produkció több mint 90 év után ismét az ősváltozatban csendült fel az MTA Zenetudományi Intézet és Szacsvai Kim Katalin által közreadott 2006-os kritikai kiadás nyomán. A helyreállított darab hűen tükrözi azokat a bel canto és francia nagyoperákra jellemző stílusjegyeket, amelyek az eredeti művet is jellemezték, míg a rendező, Ókovács Szilveszter DLA az énekesek bevonásával készített szövege is az Egressy Béni-féle eredeti alapján készült, az elavult, értelmét vesztett vagy nehezen énekelhető részeket saját megoldásokkal és a Nádasdy-féle változat felhasználásával javítva.

Forrás: opera.hu

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) 54. Vándorgyűlését 2023. július 12-14. között Tatabányán, az Edutus Egyetemen rendezte meg. Az MKE Zenei Könyvtárosok Szervezete július 14-én, a délutáni ülésszak keretében tartotta szekcióülését. A szekcióülésen három előadás hangzott el. Kim Katalin és Vikárius László a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet két kutatási műhelyének képviseletében beszélt, míg Grégász Miklós a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának könyvtárosa élményszerű lelkes beszámolóban ismertette Jan Kubelik (1880—1940) hegedűművész és zeneszerző életével kapcsolatos személyes kutatásait, „Jelenetek Jan Kubelik és családja életéből, varrónőjük vizuális örökségén és a kortárs magyar sajtón keresztül” címmel.

Kim Katalin a Magyar Zenetörténeti Osztály 18. százados kutatásairól számolt be „Vokális-hangszeres zenélés a 18. századi Magyarországon” című előadásában, a zeneélet azon szegmensét mutatva be, amely a korszakban a legjelentősebb volt. A Bárdos Kornél által megalapozott várostörténeti kutatások közül az előadás kiemelt példaként foglalkozott Tata zeneéletével, amely a 19, század elején az Esterházy Ferenc gróf (1746–1811) által megszervezett és Menner Bernát (1786–1846) által vezetett együttes működésének köszönhetően lendült fel. Volt munkatársunk, Rennerné Várhidi Klára hagyatékában fennmaradt piarista jegyzetanyag megerősíti Bárdos feltételezését, miszerint Tatán rendelkezésre álltak a rendszeres vokális-hangszeres gyakorlat feltételei már a 18. század második felében is.

Vikárius László a Bartók Archívum legfontosabb hosszútávú projektjébe, a 2016 óta megjelenő Bartók Béla Zeneműveinek Kritikai Összkiadása munkálataiban engedett bepillantást. „Egy sajátos zenei könyvműfaj: zeneművek kritikai összkiadása — Bartók példáján” című előadásában a zenében az összkiadások kivételes jelentőségét hangsúlyozta. Egyetlen példasorból, a Tizenöt magyar parasztdal (1914, rev. 1918), az ahhoz kapcsolódó későbbi Három magyar népdal (1942), valamint első ízben az összkiadásban megjelenő kiadatlan további darabok keletkezéstörténetéből kiindulva ismertette magát a sorozatot, eddig megjelent nyolc kötetét (szeszélyesnek tűnő, ám szigorú műfaji rendet követő kötetszámozását) és a közreadásokhoz felhasznált kéziratos és nyomtatott zenei, illetve népzenei források sokféleségét.

Kim Katalin

Vikárius László

Grégász Miklós

• 2023

A Répertoire International de Líttérature Musicale (RILM) és a Barry S. Brook Center for Music Research and Documentation 2023. április 12–13. között kétnapos nemzetközi konferenciát szervezett Global Digital Music Studies címmel New Yorkban, amelyen Kim Katalin is előadott. A nemzetközi konferencia a zenetudomány és a digitális világ metszéspontjait vizsgálta, Kim Katalin előadása 19th-century music history of Hungary under construction in the information age címmel a Tatjana Marković, zenetörténész, az Osztrák Tudományos Akadémia kutatója által szervezett ülésszak keretében hangzott el és a 19. századi magyar zenetörténeti kutatások jelenlegi projektjeit mutatta be.

A prezentáció mellékleteként készült honlap az alábbi linken érhető el: http://zti.hu/files/mzt/rilm_examples/.

A konferencia programfüzete itt olvasható: https://www.rilm.org/wp-content/uploads/2023/03/Global-Digital-Music-Program.pdf.

2023. április 13–15. között rendezték meg az ELKH–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport XVI. Lelkiségtörténeti Konferenciáját (Budapest, PPKE Sophianum – Mikszáth tér 1). A konferencia idei témája – „A lelkiségi és a világi irodalom, illetve művészet egymásra hatása a magyar régiségben“ – remek lehetőséget kínált a zenetörténészek bekapcsolódására. A nyitó ülésszakon, amelynek helyszíne a PPKE Jogi Karának Szentkirályi utcai díszterme volt, B. Kaskötő Marietta a zenei kontrafaktum fajtáiról és természetéről tartott bevezetést, majd Papp Ágnes adott elő Esterházy Pál nádor nótajegyzékéről és az abban fellelhető átjárásokról egyházi és világi műfajok között. Utóbbi munkatársunk már korábban is részt vett a Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport konferenciáin (2016-ban és 2022-ben). A következő években várhatóan intenzívebbé válik a kutatócsoport és a Zenetudományi Intézet együttműködése a Régi Magyar Költők Tára XVII. század soron következő kötetének előkészítő munkálataiban, mely a Náray György szerkesztette nyomtatott énekeskönyv (1695), valamint a Magyar Cantionale kézirat anyagának közreadását célozza.

A Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársa, Gusztin Rudolf a Magyar Nemzeti Bank és a Petőfi Irodalmi Múzeum által 2023. január 23-án megrendezett, „Himnusz” megnevezésű ezüst és színesfém emlékérmék hivatalos kibocsátási ünnepségén tart előadást a Himnusz keletkezéséről és történetéről. A zártkörű eseményt Demeter Szilárd, a PIM igazgatójának beszéde nyitja meg. Előadást tart még többek között az emlékérméket tervező Soltra E. Tamás szobrászművész is.

Az év utolsó napján, 2022. december 31-én, szombaton délután 16:33-tól vetíti az M5 televíziós csatorna a Penna – az élő bölcsészet magazinja utolsó, 10. részét.

A BTK Zenetudományi Intézet egyik büszkesége Erkel Ferenc három operájának, a Báthory Máriának, a Hunyadi Lászlónak és a Bánk bánnak összkiadásos megjelentetése. Az újévet várva a Himnusz zeneszerzője, Erkel Ferenc előtt tisztelgünk Kim Katalin tudományos főmunkatárs, osztályvezető, igazgatóhelyettes segítségével.

• 2022

A BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztálya egynapos évfordulós emlékülést szervez id. Ábrányi Kornél, Legánÿ Dezső és Németh Amadé tiszteletére. 

Az emléknap személyesen és online részvétellel is látogatható.

A konferencia meghívója és részletes programja letölthető az alábbi linkekre kattintva:

Meghívó

Program

Programfüzet

A konferenciát a BTK Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben a Magyar Zenetörténeti Osztály honlapján is elérhetővé teszi. A valós idejű közvetítéshez a Zoom-alkalmazásban az alábbi adatokkal tud csatlakozni:A konferenciát a BTK Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben a Magyar Zenetörténeti Osztály honlapján is elérhetővé teszi. A valós idejű közvetítéshez a Zoom-alkalmazásban az alábbi adatokkal tud csatlakozni:

Meeting ID: 872 6899 5779       Passcode: 775192

2022, az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója számos konferenciát hívott életre, ezek közé tartozott a Bölcsészettudományi Kutatóközpont intézetei részvételével a Magyar Tudományos Akadémián, a Magyar Tudomány Ünnepe sorozat keretében megtartott Aranybulla 800 konferencia is.

A tanácskozás középpontjában nem az Aranybulla, azaz a kiadásához vezető út, a szöveg elemzése állt, hanem az a szellemi és építészeti környezet, amelyben a törvény megszületett, valamint az a hatás, amelyet évszázadok alatt kifejtett. Az előadások jól szemléltették az egyes intézetekben folyó kutatások összetartozását, továbbá a bölcsészettudományok mellett a természettudományok és az informatika kínálta lehetőségeket is felhasználták.

Kim Katalin, a BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, az intézet igazgatóhelyettese „Díszmű” Ferenc József és Erzsébet 1857-es nemzeti színházi látogatása alkalmából. Erkel Ferenc – Franz Doppler – Karl Doppler: Erzsébet című előadása az opera komponálásának és bemutatójának körülményeit, fogadtatását és elfeledését, és mindezek hátterét mutatta be. Ferenc József 1857-es országjárásának látványos előkészületei közül kiemelkedik az a zárt körű pesti nemzeti színházi előadás, amelyen a társulat három zeneszerzőjének ez alkalomra komponált operáját, az Erzsébetet mutatták be. Az igazgató, gróf Ráday Gedeon meglehetősen későn döntötte el az alkalmi üdvözlő zenemű megíratását, innen ered a darab többszerzősége. Az Erzsébet lelkes fogadtatásának ugyanakkor politikai felhangja is volt.

További részletek és videó az eseményről a BTK honlapján!

• 2022

2022. október 13-án Telegdi, Mossóczy és az Agendarius – Rítusok, népnyelvűség és lelkipásztorkodás a XVI. század végi Magyarországon címmel rendezett konferenciát a Földváry Miklós István vezette MTA-ELTE Lendület Liturgiatörténeti Kutatócsoport az ELTE-BTK Trefort-kerti kampuszában, a Zenei Tanszék Kodály-termében. Aktualitást a rendezvénynek egy új könyvmegjelenés adott: Telegdi Miklós püspök 1583-as Agendariusának modern közreadása. A tridenti zsinat után, két korszak határmezsgyéjén Telegdi műve a középkori esztergomi rituálehagyományt képviselő Obsequiale Strigonienséhez (1490) képest sok újat hozó reformkiadványnak számított. A könyvbemutatóval egybekötött és kerekasztal-beszélgetéssel záruló egész napos eseményen a témában érintett szakterületek képviselői tartottak előadást. Papp Ágnes, mint zenetörténész meghívott a rituále „hozzávalóival” foglalkozó délelőtti ülésszak keretében adott elő „A rituále énekei Magyarországon XVI–XVIII. századi énekeskönyvekben” címmel. Az agenda vagy rituále a középkorban és azután azokat a rítusokat tartalmazta, amelyek kívül estek a mise és a zsolozsma szokásos keretein, és végzésük nem volt püspöki kiváltság. A rituále egyes énekelt részei – köztük a halotti szertartás latin nyelvű énekei – csak kis számú, több szempontból is periférikus, kora újkori kéziratban maradtak az utókorra; megörökítésük körülményei ugyanakkor kellő alapot adnak arra, hogy azokban középkori maradványokat véljen fölfedezni a kutató.

Kim Katalin, a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője „»Díszmű«. Ferenc József és Erzsébet 1857-es nemzeti színházi látogatása alkalmából. Erkel Ferenc – Franz Doppler – Karl Doppler: Erzsébet” címmel tart előadást az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója alkalmából megrendezett interdiszciplináris konferencián. 

A konferencia 2022. november 10. 10.00-16.00 óra között kerül megrendezésre az MTA Székházának Nagytermében. Az eseményt online is közvetítik.

A konferencia előadásai az Aranybulla és kora – a királyi rezidencia, az udvari kultúra, a gazdasági reformok és a genetikai vizsgálatok eredményei – mellett annak kései recepcióját mutatja be az irodalomban, a zenetudományban, a tankönyvirodalomban, a populáris irodalomban és a politikai gondolkodásban.

Az esemény közvetítését itt érheti el: https://www.youtube.com/channel/UCwvmTYb1iERAdzswk2XLeOQ/featured

Az előadások összefoglalói itt érhetők el: https://mta.hu/data/dokumentumok/Magyar%20Tudomany%20Unnepe/2022/1110_4553_Aranybulla_800.pdf

2022 januárjában megkezdte működését a Liszt Ferenc kéziratainak digitalizálására és zeneművei digitális műjegyzékének elkészítésére létrehozott heidelbergi központú német munkacsoport. A „Digitales Liszt Quellen- und Werkverzeichnis” (LisztQWV) vezetője Christiane Wiesenfeldt, a Szász Tudományos Akadémia tagja és a heidelbergi Karl Ruprecht Egyetem zenetudományi tanszékének professzora. A Deutsche Forschungsgemeinschaft támogatásával megindult projekt várhatóan 12 év alatt fogja felkutatni és digitalizálni a zeneművek, zenei írások és levelek autográf kéziratait, a Liszt által ellenőrzött másolatait és korrektúralevonatait, s készíti el ezek alapján a mai tudományos igényeknek megfelelni képes Liszt-műjegyzéket. A módszertani részletekről, valamint az ez év június 1-én megkezdett kutatómunka első eredményeiről adtak tájékoztatást a munkacsoport tagjai az október 22-én Heidelbergben megtartott éves beszámolójuk alkalmával. A Liszt születésnapjára időzített első találkozót ünnepi koncerttel kötötték egybe, amelyen a mannheimi zeneművészeti főiskola énekes és zongorista növendékei adtak Liszt-műsort. Az értekezleten jelen voltak a projekt tudományos tanácsadó testületének tagjai is, köztük Kaczmarczyk Adrienne, a Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársa és az Új Liszt-Összkiadás főszerkesztője.

2022. július 29-31 között, Prágában került megrendezésre az Association Répertoire International d’Iconographie Musicale (RIdIM) Looking Popular: Representations of the Popular in Music Visual Culture című 21. nemzetközi konferenciája. A rendezvény résztvevői európai, amerikai és ázsiai országokból érkező kutatók, doktoranduszok a populáris kultúra valamint népzene koronként-területenként eltérően megjelenő mozzanatait szemléltették a vizuális művészetek segítségével. A rendezvényen a Magyar Zenetörténeti Osztály két munkatársa is részt vett. Grosz Sára Aksza A musical-pictorial game: Tailleferre and Morisot és Tóth Emese "Circus" - Clown figures and historical musical instruments in Gene Kelly's pantomime címmel a különböző zenei műfajok képzőművészeti kapcsolatáról tartottak ikonográfiai előadásokat. Az 1971-ben alapított RIdIM nemzetközi könyvtári, dokumentációs és múzeumi támogatással (IAML, IMS, CIMCIM, ICOM) támogatja az ikonográfiai kutatásokat, amely a Magyar Zenetörténeti Osztályon újrainduló ezirányú vizsgálatokhoz is fontos elemzési szempontokat nyújthat. A szervezet jelenlegi elnöke, Dr. Antonio Baldassarre hangsúlyozta a személyes jelenléttel ismét megtartható összejövetel jelentőségét. A RIdIM-konferencia idei vendéglátója, a prágai Zenetörténeti Múzeum (Národní Muzeum - České Muzeum Hudby) volt, amelynek igazgatója, Dr. Eva Paulová, intézménytörténeti összefoglalóval egybekötött csoportos szakmai vezetéssel mutatta be a múzeum gazdag hangszergyűjteményét.

Programfüzet

Absztraktok

2022. május 16-án, Krakkóban került sor a Visegrad Grant Toward a common regional history of our nation building strategies című pályázatának harmadik hangversenyére Magyarország krakkói Főkonzulátusán. Az eseményt dr. Gerencsér Tibor főkonzul nyitotta meg a diplomatákból, tanárokból és egyetemistákból álló közönség számára. Az előadásokkal egybekötött hangversenyen Kertesi Ingrid, Liszt Ferenc-díjas operaénekesnő és növendéke, Kovács Júlia Mária lépett fel Kaposi Gergely zongorakíséretével. A koncertprogramot a projektben résztvevő zenetörténészek – Jana Laslavíková, Tomasz Pudłocki, Kim Katalin, Lenka Křupková és Jiří Kopecký – állították össze olyan különleges áriákból, amelyek a visegrádi országok 19. századi zenés színházi gyakorlatát, repertoárját és nemzetépítő stratégiáit leginkább jellemezték. Az egyes zeneművek előtti bevezető előadásokat Jana Laslavíková, Kim Katalin, Lenka Křupková és Jiří Kopecký képviseletében Tomasz Pudłocki, valamint Békéssy Lili Veronika és Ali Yansori mondták el. A hangversenyt követő állófogadás szakmai diskurzusokra is lehetőséget adott.

 Photos: Krakko.mfa.gov.hu

Az Országos Széchényi Könyvtár kiadásában 2021-ben jelent meg az 1938. évi budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hangfelvételeiről szóló kötet („Eritis mihi testes”. Az 1938-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hangfelvételei. Sound Recordings of the 1938 International Eucharistic Congress), melyet Szabó Ferenc János, a ZTI 20-21. Századi Magyar Zenei Archívumának tudományos munkatársa szerkesztett. A magyar és angol nyelvű kötetben Szabó Ferenc János és a Magyar Zenetörténeti Osztály fiatal kutatója, B. Kaskötő Marietta tanulmányai hanglemeztörténeti és egyházzene-történeti szempontból tárgyalják a kötet CD-mellékletében megjelent hangfelvétel válogatást.

Háromféle hangzó dokumentumtípus is megőrizte a kongresszus eseményeit: kereskedelmi forgalomba került gramofonlemezek, a Magyar Rádió stúdiófelvételei, valamint rádióközvetítések röntgenlemezre rögzített privát hangfelvételei is fennmaradtak. A három típus három különböző nézőpontból mutatja be az eucharisztikus kongresszust. A Radiola-lemezek az előkészületeket támogatták, a Magyar Rádióban felvett és lemezre vágott stúdiófelvételek a rádió Hangmúzeumának történeti felvételeit gazdagították, míg az élő hangközvetítések privát rögzítései pillanatfelvételként őrizték meg a kongresszus eseményeinek hangulatát.

E kiadvány felvételei valódi egyház-, kultúr- és köztörténeti időutazás részesévé avatják a hallgatót. Ily módon betekintést engedve abba a komplex, szakrális és művészeti aspektustól egyaránt átitatott élményvilágba, amelyet a 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus reprezentatív ünnepségsorozata közvetített résztvevőinek.

A kötet elnyerte az Association for Recorded Sound Collections (ARSC) 2022. évi díjai között a Best Historical Research on General Recording Topics kategóriában a „Best Discography” díjat. Ez a magyar zenetörténész és zenei könyvtáros szakmának egyaránt komoly nemzetközi elismerés, és egyedülálló eredmény a magyar hangfelvétel-történeti kutatások területén. A hivatalos sajtóközlemény és a díjazottak teljes listája ide kattintva olvasható.

A Magyar Zenetörténeti Osztály négy jelenlegi munkatársa, Gusztin Rudolf, Kim Katalin, Tóth Emese és Vizinger Zsolt, valamint professor emeritusa, Tallián Tibor előadást tartott a 2022. október 6–8-án megrendezésre került „Modell és inspiráció” c. Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság által szervezett éves szakmai konferencián. A rendezvényre a Zenetudományi Intézet Bartók-termében került sor.

Az előadások címei:

• Tallián Tibor: „Művek: a – b nélkül soha sem jött volna létre, mégis jobb”. Kodály hatásról, modellről, inspirációról
• Tóth Emese: „Jesus ist mein neues Lied” – A szívben éneklő Megváltó
• Kim Katalin: A Dózsa György kompozíciós forrásai
• Vizinger Zsolt: „…bár csak három rövid részből áll, maga képes egy egész zene-estélynek teljes hatását előidézni”. Az Op. 131 tagolásának problémája a 19. században
• Gusztin Rudolf: Modell és inspiráció. Az 1864. évi pécsi országos dalárünnepély szerepe a hazai dalár­mozgalom történetében

2022. május 27-én pénteken és 28-án szombaton kerül sor a BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának Towards a Common Regional History of Our Nation-Building Strategies című Visegrad Grant pályázata lezárásaként szervezett nemzetközi műhelykonferenciára és hangversenyre.

A program az esemény honlapján itt érhető el: https://zti.hu/files/mzt/v4_conference/

Az esemény a koncert kivételével Zoomon keresztül is megtekinthető. (Meeting ID: 827 3173 1152 – Passcode: 513082, link: https://us06web.zoom.us/j/82731731152?pwd=bkRieitpMnFKenNmUm9MNjlxR05CUT09). 

2022. május 13-án a „Towards a common regional history of our nation building strategies. Traveling directors, musicians” elnevezésű Visegrad Grant projekt keretén belül osztályunk munkatársa, Gusztin Rudolf egy újabb előadást tartott Zene és politika. Esettanulmányok a 19. és 20. századi magyar zenetörténetből címmel a szegedi Magyar Evangéliumi Testvérközösség gyülekezetében. A résztvevők a 19. századi dalármozgalomról és a Kádár-korszak jazzhez fűzödő viszonyáról egyaránt hallhattak az egy órás előadás során.

A Magyar Zenetörténeti Osztály nevében szeretettel hívjuk a Toward a common regional history of our nation building strategies c. Visegrad Grant pályázat keretében szervezett hangversenyre, melyre 2022. május 27-én 19 órakor kerül sor az Intézet Bartók-termében.

 A belépés ingyenes.

További információk a meghívón.

A Károli Gáspár Református Egyetem Néderlandisztika MA szakos hallgatóinak, az Egyetem Zenekultúra és irodalom-kurzusán belül tartott három vendégelőadást zenei ikonográfia és zenetörténet témákban osztályunk munkatársa, Tóth Emese. Ezek egyike a Visegrad Grants 2020–2022 Towards a common regional history of our nation building strategies. Traveling directors, musicians tematikáját is érintő „Ellinger József operaénekes pályája hollandiai vonatkozásokkal” című előadás volt, 2022. március 23-án.

Osztályunk munkatársa, Tóth Emese „Angyalkoncert, grófi portré – A Zichy család óbudai ágának zenei mecenatúrája” című előadásával vett részt a BTK Irodalomtudományi Intézet Lendület „Irodalmi nyilvánosság a polgárosuló Nyugat-Magyarországon, 1770–1820” keretén belül 2022. február 10–11-én megtartott Magyar-olasz irodalmi és művelődési kapcsolatok a 18. században című online-konferenciáján.

https://iti.abtk.hu/hu/78-lendulet-nyugat-magyarorszag/1119-magyar-olasz-irodalmi-es-muvelodesi-kapcsolatok-a-18-szazadban-tudomanyos-konferencia

2022. május 5-én a „Towards a common regional history of our nation building strategies. Traveling directors, musicians” elnevezésű Visegrad Grant projekt keretén belül osztályunk munkatársa, Gusztin Rudolf Zene és politika. Esettanulmányok a 19. és 20. századi magyar zenetörténetből címmel tartott előadást a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának hallgatóinak. A téma keretén belül a 19. századi dalármozgalomról és a Kádár-korszak jazzhez fűzödő viszonyáról egyaránt szó esett.

Száztíz, a közös akadémiai jelöltlistára felkerült kutató közül választotta meg az Akadémikusok Gyűlése az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait május 3-án, kedden.

A közgyülés az akadémia rendes tagjává választotta intézetünk korábbi igazgatóját, Tallián Tibor professor emeritust. Megválasztásához szívből gratulálunk!

• 2022

Kaczmarczyk Adrienne, a Magyar Zenetörténeti Osztály tudományos munkatársa és az Új Liszt Összkiadás főszerkesztője 2022. április 28-án előadást tart a Zenetudományi Intézet Tudományos Fórum sorozata keretében "A weimari revízió szerepe Liszt szimfónia-koncepciója kiforrásában" címmel. Bővebb információ itt érhető el.

A Cambridge University Press Composers in Context című sorozatában 2021 októberében jelent meg a Lisztről szóló kötet. A Joanne Cormac szerkesztette mű több szerző munkájának eredménye. A 33 fejezet közül három („Family background”, „Improvisation”, „Publishers”) a Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársa, Kaczmarczyk Adrienne munkája.

https://www.cambridge.org/core/books/liszt-in-context/4BA771D74FB617B0D1726B3EEFB131B3   

Az Andrássy úti Ybl-palota öt évadon át tartó felújítás után Erkel Ferenc Hunyadi László című operájával nyitotta meg újra kapuit 2022. március 13-án, Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának rendezésében. A bemutató alapjául szolgáló partitúra a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete Magyar Zenetörténeti Osztályán készülő Erkel Ferenc Operák kritikai közreadás keretében készült. Tallián Tibor, a Zenetudományi Intézet professor emeritusa és volt igazgatója 1998-ban indította el az Erkel Ferenc Operák kritikai közreadás-sorozatot, amelynek részeként a 2006-ban megjelent háromkötetes partitúrát Szacsvai Kim Katalin, a Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője adta közre.

A Hunyadi Lászlót annak 1844-es pesti Nemzeti Színházbeli bemutatóját követően Erkel Ferenc egy nyitánnyal és további számokkal bővítette az általa vezetett előadások során. Számos előadási utasítás, apróbb kiegészítés, húzás, transzponálás, áthangszerelés is módosította időlegesen vagy akár véglegesen a premieren elhangzott műalakot. A Hunyadi László kritikai közreadása a szerzői kézirat és ennek korai másolata mellett az Erkel keze alatt használt és kisebb hiányokkal fennmaradt nemzeti színházi szólamanyagegyüttes (összesen mintegy 6000 kottaoldal) minden eltérését feldolgozva kísérelte meg beazonosítani és rögzíteni a Fassung letzter Handnak tekinthető szerzői változatot. A közreadott opera tehát egy olyan, 1862 táján kialakult műalakot rögzít, amelyben már minden utólagos betét szerepel, ugyanakkor mellőzi a későbbi idegenkezű (nem szerzői), ám mindmáig meggyökeresedett beavatkozásokat.

A Zenetudományi Intézet által rendelkezésre bocsátott kritikai kiadás partitúrája alapján a közreadott változatot a debreceni Csokonai Színház operatársulata mutatta be 2010-ben, Kocsár Balázs karmester vezetésével, majd 2012-ben Héja Domonkos irányításával a Magyar Állami Operaház együttese készített ebből CD felvételt (MÁO Opera Trezor sorozat, 2017). 2022. március 13-án ugyanez a közreadott verzió szólalt meg – a Magyar Állami Operaház színpadán rendezett változatban első alkalommal – az Andrássy úti palota ünnepélyes megnyitásakor.

Osztályunk két munkatársa Kodály Zoltán Zenei Alkotói Ösztöndíjat nyert a 2022. évre. Gusztin Rudolf pályázatának címe: „A magyar dalármozgalom zenei repertoár- és sajtóadatbázisa 1867-ig (soproni Dalfüzér, Pécsi Dalárda, fővárosi dalegyletek és Debreceni Dalárda)”. Horváth Pál pályázatának címe: „Doppler Ferenc: Ilka és a huszártoborzó című opera kritikai közreadása”.

Megjelenésre került a Horvát Zenetudományi Társaság (Hrvatsko muzikološko društvo) által a 2019. évben megrendezett „Music, Arts and Politics: Revolutions and Restorations in Europe and Croatia, 1815–1860” tematikájú éves konferenciájának tanulmánykötete. A Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia (Hrvatska akademija znanosti i umjetnosti) és a Horvát Zenetudományi Társaság által kiadott vastag kötet, 47 tanulmányt tartalmaz, köztük Osztályunk két munkatársának angol nyelvű tanulmányát is. Békéssy Lili Veronika „Military Bands as Symbols in Pest-Buda in the 1850s”, Gusztin Rudolf pedig „Choral Movement and Nationalism in Nineteenth-Century Hungary” címmel publikált.

Dante Alighieri (1265–1321) halálának 700. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia és a Szegedi Tudományegyetem Antikvitás és Reneszánsz: Források és Recepció Kutatócsoport tanulmánykötetet jelentetett meg a római Aracne kiadó Dante nel mondo sorozatában. A Vígh Éva és Draskóczy Eszter szerkesztette kötetben olvasható angol és olasz nyelvű tanulmányok az itáliai költő magyarországi recepciójával foglalkoznak.

A magyar és olasz kutatók munkái között helyet kapott a Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársa, Kaczmarczyk Adrienne írása is, címe: „»Vexilla regis prodeunt«: The Close Union of Music with Poetry in the Inferno Movement of Liszt’s Dante Symphony”.

Vígh Éva–Draskóczy Eszter (Szerk.): Quella terra che 'l Danubio riga. Dante in Ungheria (Rome: Aracne, 2021).

A tanulmány részben egyezik a Szegedi Tudományegyetem Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék 2016-os kötetében megjelent „»Vexilla regis prodeunt«. Költészet és zene bensőbb kapcsolata a Dante-szimfónia Inferno-tételében” c. tanulmánnyal.

Draskóczy Eszter–Ertl Péter–Pál József (Szerk.): Elhallgatom, hogy rájöhess magadtól: az Isteni Színjáték forrásai és hatása (Szeged: Szegedi Tudományegyetem Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék, 2016).

2021. december 16-án, szerdán került sor a Magyar Zenetörténeti Osztály egykori vezetője, Bárdos Kornél zenetörténész születése centenáriumának megünneplésére a Zenetudományi Intézet Bartók termében. A Magyar Zenetörténeti Osztály által szervezett esemény részeként az ebből az alkalomból készült kamarakiállítás bemutatása mellett elhangoztak Bárdos Kornél egykori tanítványainak és munkatársainak emlékbeszédei. Ezen az ünnepélyes alkalmon került sor továbbá a BTK Zenetudományi Intézet és a Haydneum – Magyar Régizenei Központ közötti együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírására is.

A Bárdos Kornél születésének 100. évfordulója alkalmából megrendezett emlékdélután keretében Vashegyi György karmester, a Haydneum – Magyar Régizenei Központ két rezidens együttese, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus művészeti vezetője és Richter Pál, a BTK Zenetudományi Intézet igazgatója mondott nyitóbeszédet. A két intézmény közötti megállapodási szerződést Káptalan István, a Haydneum – Magyar Régizenei Központ főigazgatója és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont részéről Richter Pál írta alá.

Az ünnepségen Kim Katalin, a Zenetudományi Intézet igazgatóhelyettese, a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője ismertette Bárdos Kornél életművét és bemutatta a Magyar Zenetörténeti Osztály által készített kamarakiállítást Bárdos Kornél hagyatékának részleteiből.

Ezt követően került sor Bárdos Kornél életművének méltatására. Bárdos egykori tanítványai és munkatársai osztották meg személyes és szakmai élményeiket. Beszédet mondott Csányi Tamás, a budapesti Villányi úti Ciszterci Szent Imre-templom karnagya, Farkas Zoltán zenetörténész, a Bartók Emlékház igazgatója és a ZTI Magyar Zenetörténeti Osztály volt tudományos munkatársa, Gupcsó Ágnes zenetörténész, a ZTI Magyar Zenetörténeti Osztály nyugalmazott szakalkalmazottja, Bárdos Kornél Székesfehérvár-monográfiájának társszerzője, Király Péter, Németországban működő zenetörténész, Szőnyiné Szerző Katalin zenetörténész, az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának nyugalmazott vezetője, az MMA rendes tagja, a ZTI Magyar Zenetörténeti Osztály volt tudományos munkatársa, és Vavrinecz Veronika zenetörténész, az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának nyugalmazott vezetője, Bárdos Kornél várostörténeti köteteinek társszerzője.

A program részeként a Quartetto Speranza Joseph Haydn Op. 17 No. 4 c-moll vonósnégyesének 1. és 2. tételét, továbbá az esemény zárásaként az Op. 76 No. 1 G-dúr vonósnégyes 2. és 4. tételét adta elő.

Az esemény keretében emlékhonlap is készül a Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársainak szerkesztésében. A honlapon az emléknapon elhangzott beszédek írásos változatai, a jelenlegi kamarakiállítás virtuális változata, Bárdos Kornél zenetörténész életrajza és bibliográfiája mellett elérhetők lesznek a Papp Ágnes zenetörténész, a Zenetudományi Intézet tudományos titkára és a Magyar Zenetörténeti Osztály tudományos munkatársa által az emléknapra készített interjúk és megemlékezések is.

A program itt érhető el.

A Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztálya ezúton tisztelettel meghívja a Magyar Zenetörténeti Osztály egykori vezetője, Bárdos Kornél születésének centenáriuma alkalmából rendezett ünnepélyes megemlékezésre.

Az eseményhez kapcsolódva kerül sor a Zenetudományi Intézet és a Haydneum – Magyar Régizenei Központ közötti együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírására.

ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Bartók-terem (1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 7.)
2021. december 15. szerda, 15 óra

Az eseményt személyes részvétellel tartjuk, de Zoom-alkalmazáson is követhető. Személyes részvétel esetén a maszkviselés és az oltási igazolvány bemutatása a hatályos előírásoknak megfelelően kötelező.

A meghívó itt érhető el.

• 2021

Németh István Csaba zenetörténész, a BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának munkatársa 2021. november 23-án a Pesti Vigadó Makovecz termében tartott előadást az MMA Művészetelméleti Tagozata „Mind magyarok vagyunk!” – Egység a sokféleségben című, a határon túli magyar művészeteket tematizáló új sorozatának első egynapos konferenciáján. A szervezők célja az volt, hogy minél több tájegység (Erdély, Felvidék és Délvidék) minél több művészeti ágáról (irodalom, zene, fotó, képző-, ipar-, film-, és építőművészet) beszéljenek határon túli gyökerekkel rendelkező előadók. Németh István Csaba „A legutóbb születettek kategóriája” – Csíky Boldizsár új művei címmel tartott előadást.

A streamelt változat visszanézhető a https://vimeo.com/646428506 linken (01:42:00-02:12:00). Az előadás előreláthatólag nyomtatásban is megjelenik majd. Kivonata itt olvasható:

„A legutóbb születettek kategóriája” – Csíky Boldizsár új művei

Egy 2015-ös interjúban Csíky Boldizsár saját műveinek stílusáról beszélve – a magyar népzene és a második bécsi iskola által ihletett kompozíciók, illetve az egyszerűbb hangvételű, többnyire vallásos kórusok mellett – külön stíluskategóriába sorolja, ezáltal pedig határozottan kiemeli művei közül „a legutóbb születettek kategóriáját” (a korszak Csíky számára a 2002-ben Balassi Bálint versére komponált, A fülemülének szól c. madrigállal kezdődik). A fenti szerzői önreflexió önmagában is figyelemre méltó és Csíky néhány további, szintén a stílusfejlődésére vonatkozó nyilatkozatával, illetve egyes elemzők (Terényi Ede, Selmeczi György) megfigyeléseivel kiegészítve vezet el a teljes, meglehetősen összetett kép megrajzolásához. Az azonban kétségtelen, hogy a 85. életévét taposó marosvásárhelyi zeneszerző az elmúlt két évtized folyamán korát meghazudtoló vitalitással ontja magából az új műveket, az életművet hagyományosan meghatározó műfajokban. Az előadás ennek a legújabb kori gazdag termésnek a számbavételére vállalkozik. Az énekkarokat a 2019 októberében Németországban megjelent nagyszabású antológia, a Válogatott kórusművek alapján tekinti át, mely 1959-től 2018-ig, egy híján 60 év kóruskompozíciót tartalmazza. A szimfonikus művek esete annyiban különleges, hogy közülük a 2017 nyarán írt Obsessiones a komponista szerint „valamiféle összefoglalás szeretne lenni, zenei képe sok évtized kísértő emlékeinek”, a zenei anyag intertextualitása pedig szinte követeli az időben visszafelé tartó haladást. A főbb állomások az Erdélyi rapszódia (2012), és különösen a Gulag szimfonikus emlékmű (2008), illetve a Concertatio (2007), végül az 1979-es főmű, A hegy című szimfonikus költemény. Az áttekintés a kamarazenei és a szólóhangszerre írott műveket is tárgyalja – Missa instrumentalis, Szillogizmus (2008), 2. és 3. vonósnégyes (2018) – ugyanakkor érinti Csíky Boldizsár műveinek játszottságát és esetenként kitér a zeneszerzőnek új előadókkal kialakult, műveket ihlető kapcsolataira is.

A Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztálya tárlatvezetéssel és fakultatív kvízjátékkal kapcsolódott az MTA Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatához. 2021. november 10-én az Intézet Zenetörténeti Múzeumában a 250 éve született Ludwig van Beethoven tiszteletére „a zene a kifejezés határára érkezett” – Beethoven Magyarországon címmel rendezett kiállításban az Osztály munkatársai – Kim Katalin, Békéssy Lili, Horváth Pál és Vizinger Zsolt – a zenetörténészek szemével mutatták be az érdeklődő középiskolásoknak Beethoven életének és alakjának magyarországi kapcsolatait, beleértve a hazai operajátszást, szimfonikus- és kamarazenét, valamint a magyarországi főnemesség művészetpártoló tevékenységét. A zeneszerző centenáriumi ünnepségeinek eseményei a nemzetközi Beethoven-kultuszra is rálátást adtak. A tárlatvezetést követően a középiskolások a tárlatvezetés és kiállítás anyagából összeállított interaktív vetélkedőn vehettek részt, melyet kreativitásra építő keresztrejtvény- és stílusgyakorlatok tették kötetlenné. A vetélkedő kérdéssorának összeállításában Murvai-Bőke Gabriella és Tóth Emese vettek részt. A délután moderátora Gusztin Rudolf volt.

2021. november 12–13-án a Pécsi Tudományegyetem által megrendezett angol nyelvű 10. Jubileumi Interdiszciplináris Konferencián a Magyar Zenetörténeti Osztály tudományos segédmunkatársa, Murvai-Bőke Gabriella „The artistic ensembles of the socialist armed forces in Central-Eastern Europe – The socialist friendship project” címmel tartott előadást, amellyel a művészeti szekció legjobb előadójának díját is elnyerte.

A Magyar Zenetörténeti Osztály öt munkatársa, Kim Katalin, Békéssy Lili Veronika, Gusztin Rudolf, Horváth Pál és Vizinger Zsolt előadást tartott 2021. október 18-án a  “Liszt és magyar kortársainak kapcsolata Magyarország művelődéstörténetének tükrében” c. konferencián, amelyet Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Liszt Ferenc Kutatóközpontja, valamint az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztálya és Zenetörténeti Múzeuma munkatársai szerveztek a Régi Zeneakadémián.

Kim Katalin: Erkel és Liszt. Adalékok a Hunyadi László külföldi előadásaihoz

Horváth Pál: Liszt látogatásai a pesti Nemzeti Színházban

Békéssy Lili Veronika: „Vox populi.” Liszt Ferenc 1873-as művészi jubileuma

Gusztin Rudolf: Liszt Ferenc és az 1865-ös pesti országos dalárünnepély

Vizinger Zsolt: Liszt Ferenc és Pest-Buda kamarazenei élete

A Magyar Zenetörténeti Osztály négy munkatársa, Békéssy Lili Veronika, Gusztin Rudolf, Tóth Emese és Vizinger Zsolt előadást tartott a 2021. október 8–9-én megrendezésre került  “Zenekritika és zenei ismeretterjesztés” c. Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság által szervezett éves szakmai konferencián. A rendezvényre a Zenetudományi Intézet Bartók-termében került sor.

Az előadások címei:

• Tóth Emese: Görbetükör vagy jószándékú kioktatás? Ellinger József operaénekes a korabeli sajtóban
• Gusztin Rudolf: Fővárosi dalegyletek a korabeli sajtó tükrében (1843–1867)
• Békéssy Lili Veronika: Kulturális „jogkiterjesztés” és nemzeti indoktrináció. Koncerthirdetések az 1850-es évek pest-budai sajtójában
• Vizinger Zsolt: „A quartett, e nem magyar műfaj” honosítási stratégiái és a sajtó válasza a 19. század utolsó harmadában

Jana Laslavíková 2021. március 18-án tartott online előadást a bécsi Universität für Musik und Darstellende Kunst "Music Culture/s in Central Europe. Lectures and Discussions" című rendezvénysorozatának keretében. Laslavíková előadásában nemrég megjelent monográfiáját (Mestské divadlo v Prešporku na sklonku 19. storočia) mutatta be, kiemelve a pozsonyi Városi Színház 19. század végi jelentőségét a városi kulturális elit identitásformálásának szempontjából. Előadásában kitért a színház nemzeti és birodalmi kultúrájának közvetítő szerepére, annak repertoárjára, illetve az intézmény építészeti jellemzőire is.

Az előadás ("Vollendet! Das prächtige Werk, die neue Zierde unserer schönen altehrwürdigen Krönungsstadt ist vollendet!" Identitätskonstruktionen der städtischen Elite am Beispiel des Stadttheaters in Pressburg) absztraktja a itt érhető el.

2021. március 19-én és 20-án a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem szervezésében került megrendezésre a The Common Space of Theatre – The Theatre of the Common Space (A színház közös tere – a közös tér színháza) című nemzetközi online konferencia, amelyen a Magyar Zenetörténeti Osztály két kutatója, Kim Katalin és Horváth Pál adtak elő. A konferencia apropója a kolozsvári kőszínház avatásának 200. évfordulója volt. Kim Katalin a népszínműről The Népszínmű (Popular Song-play) Repertoire of the Pest National Theatre (1843–1846), Horváth Pál a Kolozsváron bemutatott első magyar énekesjátékról tartott előadást Az első magyar Singspiel: Kolozsvár–Kassa–Pest-Buda.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. a 2021-es évben is meghirdette állami zenei ösztöndíj-pályázatait, melyek szakmai lebonyolítója a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. A Kodály Zoltán zenei alkotói ösztöndíj célja, hogy a pályájuk elején lévő fiatal zeneszerzőket és zenetudósokat segítse, és lehetőséget teremtsen a magas színvonalú alkotótevékenységhez.

Az átadó ünnepségre 2021. február 20-án, rendhagyó módon került sor. Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár online közvetítés keretében köszöntötte az idei díjazottakat, köztük Békéssy Lilit és Horváth Pált, a Magyar Zenetörténeti Osztály két fiatal munkatársát.

A 2020-as Fischer Annie-ösztöndíjas zeneművészek koncertjét, és egyben a 2021-es ösztöndíjak ünnepélyes átadóját itt nézhetik végig.

2020. november 19-én megjelent a Magyar Állami Operaház OperaTrezor-sorozata keretében az Erzsébet c. opera Erkel Ferenc által komponált II. felvonásának felvétele. Az előadás a Zenetudományi Intézet által kiadott Erkel Ferenc Operák kritikai összkiadása kapcsán előkészített partitúra alapján jött létre (közreadta Kim Katalin, a közreadó munkatársa Horváth Pál), a lemezen hallható élő felvétel az Erkel Színházban készült 2019. október 19-én. A CD-t kísérő ismertetőfüzetet Kim Katalin, a Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának tudományos főmunkatársa írta. A megjelenés kapcsán vele beszélgetett a Bartók Rádió „Összhang” c. műsorának 2020. november 25-i adásában Bolla Milán. Az interjú elérhető erre a linkre kattintva.

A megjelenés kapcsán lásd az Opera „Erzsébet napon jelenik meg az Opera legújabb Erkel-felvétele” c. cikkét.

2020. november 29-én osztályunk munkatársa, Békéssy Lili „Zenei reprezentáció és mindennapi zeneélet. Az 1857-es császár-látogatás Pest-Budán” címmel tartott előadás a Zenetudományi Intézet Tudományos Fórum előadássorozata keretén belül. Az előadás megtekinthető a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Youtube-csatornáján, erre a linkre kattintva.

Bővebben ...

2020. március 15-én a Zenetudományi Intézet munkatársai közül a Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársa, Berlász Melinda nyugalmazott főmunkatárs Széchenyi-díjat vehetett át. Kitüntetéséhez gratulálunk!

2020. február 2. – március 4.között „Beethoven és Magyarország” címmel kiállítás tekinthető meg a Müpában, melyet Osztályunk két munkatársa, Kim Katalin és Horváth Pál állított össze. Fókuszban Ludwig van Beethoven magyar vonatkozású kapcsolatai állnak. A kiállításról szóló információk elérhetőek a Müpa honlapján.

 2019. november 21-én 12 órától 14 óráig tárlatvezetés tart a Magyar Zenetörténet Osztály diákoknak az Erkel-műhely kiállításon, amelyen a Himnusz megzenésítésének körülményeit és utóéletét mutatják be. Aznap délután 5 órától ugyanazon a kiállítás egyórás tárlatvezetés lesz felnőttek részére is.

Az eseményekről a Magyar Tudományos Akadémia honlapja is tájékoztat az alábbi két linken: Diákfoglalkozás és vetélkedő a BTK Zenetudományi Intézetében a Hymnusz megzenésítésének 175. évfordulója alkalmából rendezett Erkel-műhely c. kiállításban, Tárlatvezetés: a BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztálya Erkel-műhely című kiállításán.

2019. október 19-én műsorra tűzte a Magyar Állami Operaház Erkel Ferenc Erzsébet c. operájának II. felvonását. Ahogy az Operaház honlapján is fel van tüntetve, az előadás játszópéldánya a BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályán készülő Erkel Ferenc Operák kritikai közreadás-sorozat keretében előállított partitúra.

2019. szeptember 24-én a Magyar Rádió Gyermekkórusa különleges látogatást tett a Zenetörténeti Múzeumban, ahol Békéssy Lili, Gusztin Rudolf és Murvai-Bőke Gabriella a Magyar Zenetörténeti Osztály Erkel-műhely c. kiállítását mutatták be a diákoknak, vetélkedővel és játékkal egybekötve. Az interaktív bemutatón a gyerekek bepillantást nyerhettek a megzenésítésének körülményeibe, megismerhették a pályázat részleteit és nemzeti énekünk utóéletére is rátekinthettek. A tárlatvezetést hangzó példák színesítették.

A látogatás apropója, hogy szeptember 28-án a Bartók Rádióban megrendezésre kerül a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek napja, ahol egész napos műsorfolyammal lesznek jelen az MR Együttesek, köztük a Gyermekkórus is. A koncerteket a Bartók Rádió élőben közvetíti. Ennek keretén belül a Magyar Rádió Gyermekkórusának 7-8. osztályos tanulói és a rádióhallgatók egy vetélkedőn vesznek részt, melynek anyaga a Magyar Zenetörténeti Osztály által 2019 április–júniusában, a Hymnusz 175. évfordulója alkalmából megrendezett I. Játékos Magyar Zenetörténet Vetélkedő kérdéssorából válogat. A Gyermekkórus látogatása az élő vetélkedőre való felkészülés jegyében telt, mely során a diákok a Magyar Zenetörténeti Osztály által 2019-ben összeállított online iskolai segédanyagot használták.

Osztályunk munkatársa, Murvai-Bőke Gabriella a Hymnusz megzenésítésének 175. évfordulója alkalmából rendezett vetélkedőről írott beszámolóját a Parlando 2019/4-es számában publikálta. A cikk elérhető erre a linkre kattintva.

A Magyar Zenetörténeti Osztály két munkatársa, Gusztin Rudolf és Horváth Pál 2019 szeptemberében elnyerte az öthónapos ÚNKP (Új Nemzeti Kiválóság Program) ösztöndíját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen keresztül. Gusztin Rudolf „Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Mosonyi Mihály és Ábrányi Kornél férfikari műveinek vizsgálata és recepciója” címmel, Horváth Pál pedig „A Nemzeti Színház zenekari repertoárja 1837−1865. Beethoven szimfóniái” adta be pályázatát.

A Múzeumok Őszi Fesztiválján idén a Magyar Zenetörténet Osztály is részt vesz két programmal, melyek a 2019. július 12-én megnyílt „Erkel-műhely” című kamarakiállításhoz kapcsolódnak.

Szeptember 27. (péntek) 17:00 – 18:30

KONCERT 18:30 – 19:30

Játszd újra! – Beavatás a Hymnusz megzenésítésének rejtelmeibe

Tárlatvezetés és vetélkedő a Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztálya által a Hymnusz megzenésítésének 175. évfordulója alkalmából rendezett Erkel-műhely című kiállításban.

Kurátor: Kim Katalin. A kurátor munkatársai: Békéssy Lili, Elek Martin, Gusztin Rudolf, Horváth Pál, Murvai-Bőke Gabriella, Tóth Emese, Vizinger Zsolt.

A vezetést követően minden érdeklődőt szeretettel várunk a Zenetudományi Intézet Bartók-termében a Magyar Zenetörténeti Osztály által szervezett koncertre és műhelybeszélgetésre. Bevezetőt mond Kim Katalin, az előadókkal és a zeneszerzőkkel Molnár Szabolcs zenetörténész beszélget.

Műsor: 

VARGA Abigél: Nimmersatte Liebe 

GULYÁS Gergely: Héja-nász az avaron

LÁZÁR Dániel: Urban  

NÉMETH Zoltán: A hazatért kedvesről. 

Közreműködnek: Kósa Lőrinc (bariton), Józan Vivien (szoprán), Persányi Zsófia (zongora), Boros Tekla (zongora), Németh Zoltán (zongora)

Az 1000 (felnőtt) és 500 (diák, nyugdíjas, pedagógus) forintos belépőjegyek a vezetésre és a hangversenyre is érvényesek.  

Október 24. (csütörtök) 17:30 – 19:00

KONCERT 19:00 – 20:00

 Játszd újra! – Beavatás a Hymnusz megzenésítésének rejtelmeibe

Tárlatvezetés és vetélkedő a Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztálya által a Hymnusz megzenésítésének 175. évfordulója alkalmából rendezett Erkel-műhely című kiállításban.

A vezetést követően minden érdeklődőt szeretettel várunk a Zenetudományi Intézet Bartók-termében a Magyar Zenetörténeti Osztály által szervezett koncertre és műhelybeszélgetésre. Bevezetőt mond Békéssy Lili, az előadókkal és a zeneszerzőkkel Molnár Szabolcs zenetörténész beszélget.  

Műsor:

BALOGH Máté: Fiatal asszonyok éneke 

SZŐCS Márton: Hangzók 

KEDVES Csanád: Istenek bűne 

TORNYAI Péter: Voilà for Viola 

KURTÁG György:  Hommage à R. Sch.

SÁNDOR László: Szomorúfűz

Közreműködnek: Molnár Anna (ének), Bartek Zsolt (klarinét), Taraszova Krisztina (zongora), Sándor László (hegedű), Tornyai Péter (brácsa), Balogh Máté (zongora) 

 Az 1000 (felnőtt) és 500 (diák, nyugdíjas, pedagógus) forintos belépőjegyek a vezetésre és a hangversenyre is érvényesek.  

Október 26. (szombat) 11:00 – 12:30

Családi nap az Erkel-műhelyben 

Tárlatvezetés a Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztálya által a Hymnusz megzenésítésének 175. évfordulója alkalmából rendezett Erkel-műhely című kiállításban.

Kurátor: Kim Katalin. A kurátor munkatársai: Békéssy Lili, Elek Martin, Gusztin Rudolf, Horváth Pál, Murvai-Bőke Gabriella, Tóth Emese, Vizinger Zsolt.

A programokra váltott 1000 (felnőtt) és 500 (diák, nyugdíjas, pedagógus) forintos belépőjegyek a múzeumba egész nap érvényesek.

Mint ahogy arról korábban hírt adunk, a Magyar Nemzeti Bank a Hymnus megzenésítésének 175. évfordulója alkalmából kibocsátott emlékérméjének tematikai szakértője zenei részről Osztályunk munkatársa, Gusztin Rudolf volt. A kibocsátás kapcsán interjú készült a Kossuth Rádió és a Magyar Katolikus Rádió részéről, melyek rövid bepillanást engednek a megzenésítés körülményeibe.

	A Magyar Katolikus Rádió a Régiók üzenete című műsor július 6-i adásában tette közé a beszélgetést. Az interjú meghallgatható erre a linket kattinva. A felvétel a Magyar Katolikus Rádió tulajdona. Hossza: 11:22.
	A Kossuth Rádió által készített felvétel a Vasárnapi újság 2019. július 7--i adásában került sugárzásra (link a műsorról itt). Az interjú meghallgató erre a linkre kattinva. A felvétel a Kossuth Rádió tulajdona. Hossza: 9:02.

Az emlékérme 2019. június 2-án lett bemutatva Gyulán az Erkel Ferenc Emlékházban. Ez alkalomból előadást tartott Gusztin Rudolf a Hymnus megzenésítésének körülményeiről és történetéről. A helyszínen Gyula TV rövid interjút készített, mely elérhető ezen a linken, illetve megtekinthető az alábbi videóban.

Az emlékérme kibocsátásáról „Bemutatták az Erkel-emlékérmet a zeneszerző gyulai szülőházában” címmel cikket közölt a Gyulai Hírlap.

2019. június 22-én  a Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeumában a Múzeumok Éjszakája programsorozat keretében a Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársai tárlatvezetést tartottak az Osztály által rendezett Erkel-műhely kiállításban. A Kölcsey Hymnus megzenésítésének 175. évfordulójára emlékező kiállításban tartott vezetés során olyan plusz információk és érdekességek is elhangzottak, amelyek a látogatók elől általában rejtve maradnak. A június 22-i vezetés során a Magyar Zenetörténeti Osztály által nemrég szervezett országos Játékos Magyar Zenetörténeti vetélkedő anyagát felhasználva az Osztály munkatársai gyerekfoglalkozást is tartottak. Az érdeklődésre való tekintettel tervben van a kiállításvezetések és diákoknak szervezett foglalkozások rendszeresítése.

A Magyar Tudományos Akadémia saját honlapján közli a Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársainak, Kim Katalin és Murvai-Bőke Gabriella ismertetését az Osztály által rendezett Erkel-műhely kiállításról és országos zenetörténeti vetélkedőről. A beszámoló ide kattintva olvasható.

2019. július 2-án kerül sor a Magyar Nemzeti Bank a „Himnusz megzenésítése” elnevezésű, 20 000 Ft névértékű ezüst és 3000 Ft névértékű színesfém emlékérmék hivatalos kibocsátási ünnepségére. Az emlékérme a Hymnusz megzenésítésének 175. évfordulója alkalmából készült, tematikai szakértője zenei részről Osztályunk munkatársa, Gusztin Rudolf volt, aki az ünnepségen rövid szakmai előadást is tart a Hymnuszról. Az érmék próbaveretei az MNB jóvoltából részét képezik a Zenetörténeti Múzeum Erkel-műhely kiállításának korlátozott ideig, így elsőként az országban, még a hivatalos kibocsátás előtt megtekinthetőek.

2019. július 12-én az MTA BTK Magyar Zenetörténeti Osztály egész napos rendezvénnyel ünnepelte a Hymnusz megzenésítésének 175. évfordulóját. Délelőtt 10 órától délután 3 óráig a Játékos Magyar Zenetörténet országos döntőjére került sor a Zenetudomány Intézet falain belül. A tavasszal meghirdetett országos zenetörténeti vetélkedőre ötvenkilenc csapat nyújtotta be jelentkezését, majd az online fordulót követően tizennyolc csapat jutott be a döntőbe. Ez csapatonként négy főt jelentett az ország legkülönbözőbb területeiről. A nyertes csapatoknak ezúton is gratulálunk az eredményhez!

Az „Erkel-műhely” című kamarakiállítás megnyitójára délután 4 órakor került sor az Intézet Bartók-termében. Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatójának köszöntését követően beszédet mondott Földesi Ferenc, az Országos Széchényi Könyvtár különgyűjteményi igazgatója a költeményről, és Horváthné Rudolf Teréz, a Magyar Pénzverő Zrt. vezérigazgatója, aki pedig a Magyar Nemzeti Bank Hymnusz-emlékérme pályázatát ismertetette. Az évforduló alkalmából készült érme tematikai szakértője zenei részről Osztályunk munkatársa, Gusztin Rudolf volt, innen a két intézmény közötti kapcsolat. Ezt követte Kim Katalin, a Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának vezetője, aki beszédében röviden ismertette a kamarakiállítás tartalmát. A megnyitón zenei betétek is elhangzottak Balogh József zongoraművész, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene szakos hallgatói jóvoltából. A beszédek és koncertet követően a kiállítást Kim Katalin mutatta be a Zenetörténeti Múzeumban az érdeklődőknek. A megnyitó különlegessége volt, hogy aznap a Kölcsey- és Erkel-féle kézirat, valamint az 1844-es Hymnusz-pályázatra benyújtott példány mind megtekinthető volt eredetiben.

Bővebben ...

A Magyar Zenetörténeti Osztály négy munkatársa, Békéssy Lili Veronika, Gusztin Rudolf, Horváth Pál és Kim Katalin meghívást kapott a Horvát Zenetudományi Társaság „Music, Arts and Politics: Revolutions and Restorations in Europe and Croatia, 1815–1860” címmel megrendezésre kerülő éves konferenciájára (Zágráb, 2019. október 16–19.). Tervezett előadásaik a Magyar Zenetörténeti Osztály 2014--2019 között futó, "Erkel Ferenc és műhelye" (OTKA K112504) pályázata keretében készülnek.

A Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársa, Bozó Péter is előadást tart majd a párizsi Sorbonne Egyetemen, a Jacques Offenbach születésének 200. évfordulója alkalmából 2019. október 17–18. között rendezendő konferencián. (Az ülésszak szervezői: Stéphane Lelièvre és Jean-Claude Yon).

A 2019. március 12-én Játékos magyar zenetörténet címmel 13–16 éves korosztályt magában foglaló 4 fős iskolai csapatok részére meghirdetett diákvetélkedőre az alábbi linken található jelentkezési lap kitöltésével lehet jelentkezni. A jelentkezési határidő: 2019. április 30.

További információ a Hymnus-emléknap aloldalán található.

A Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársa, Gusztin Rudolf is előad a Pécsi Tudományegyetem Doktorandusz Önkormányzata által immár nyolcadik alkalommal meghirdetett, számos tudományterületet összefogó nemzetközi konferenciáján. Előadásának címe: „War of National Identities? Choral Movement in 19th-century Hungary”.

A Magyar Zenetörténeti Osztály két munkatársa, Gusztin Rudolf és Horváth Pál is részt vesz a Debreceni Egyetem által doktoranduszok számára rendezett konferencián, amelyen készülő disszertációjuk kutatási eredményeit mutatják be.

A Palacký Egyetem (Olomouc) Művészeti Tanszékének Muzikológia tanszékvezetője, doc. PhDr. Lenka Křupková, PhD,  előadást tart „Fremde und Exoten in der tschechischen Musik – zwischen Anziehung und Abstoßung. Eine Studie tschechischer Fremd- und Selbstbilder anhand einiger Beispiele” címmel 2019. árilis 25-én csütörtökön 10 órakor az MTA BTK Zenetudományi Intézet Bartók termében.

A Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársa, Németh István Csaba „’in den Rang hoher und höchster Kunst’ – Egy kolozsvári zeneszerző Baden-Württembergben” címmel tartott előadást Vermesy Péterről 2019. április 11-én, csütörtökön Kolozsváron, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Kara, ill. az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zenetudományi Munkaközössége által szervezett zenetudományi konferencián. Továbbá elnökként vezette a konferencia április 12-én délelőtt sorra kerülő 3. ülésszakát.

Az erdélyi és magyarországi résztvevők jelenlétében lezajlott kétnapos rendezvényen a Zenetudományi Intézet egy másik munkatársa is tartott felolvasást. Németh Zsombor (Bartók Archívum), akinek doktori disszertációját Tallián Tibor, a Magyar Zenetörténeti Osztály előző vezetője irányítja, 2019. április 12-én, pénteken „Farkas Ferenc kolozsvári éveinek filmzenéi”-t mutatta be.