|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Csáti graduál 1602. A graduál hasonmása és átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. I. Ferenczi Ilona: Közreadás és bevezető tanulmány. II. Hasonmás kiadás. (= Műhelytanulmányok a 16–17. század zenetörténetéhez 1.1 és 1.2.) HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet, 2024.
 |
 |
A frissen útjára indított Műhelytanulmányok a 16-17. század zenetörténetéhez sorozat legelső kötetpárja a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményében őrzött, hányattatott sorsú Csáti graduált, a legkorábbi fennmaradt, magyar nyelvű, kéziratos protestáns szertartási énekeskönyvet teszi elérhetővé a nagyközönség számára. A kritikai közreadás – fakszimile és átírás – Ferenczi Ilona többéves munkájának eredménye. A szerző a bevezető tanulmányban szólt a könyvműfaj helyéről a korai protestáns időszakban, valamint a Csáti graduál ma megismerhető tartalmáról és feltételezett hiányairól. Az olvasó összefogott tájékoztatást kap a forrás zenei lejegyzésmódjáról, végül a közreadói beavatkozásokról. A kétféle - alfabetikus és műfaji - tartalommutató nélkülözhetetlen segítséget nyújt a fakszimile kötet tanulmányozásához is. A Bevezetés és a Közreadói megjegyzések (a sorozatelőszóval együtt) angol nyelven is olvashatók a kétnyelvű kötetben. Az eredeti kézirat hasonmását tartalmazó második kötet hű képet ad az egyszerű és mégis díszített íráskép mellett a 16-17. század fordulóján használt magyar nyelvről, egyszersmind a reformáció első száz évének értékes énekelt örökségéről egy valószínűleg átlagos kelet-magyarországi protestáns gyülekezet gyakorlatában.
