Gregorián paleográfia


 

  • A gregorián paleográfia a katolikus egyház hangjelzett középkori kódexeinek koronként és területenként egyéni formát mutató egyszólamú éneklejegyzéseit vizsgálja.
  • Művelésének magyarországi kezdetei:
    • 1922: Isoz Kálmán (Latin zenei paleográfia és a Pray-kódex zenei hangjelzései)  
    • 1950-es évek: Falvy Zoltán (1954: A Pray-kódex zenei paleográfiája) majd
    • 1963: Falvy Zoltán–Mezey László: Codex Albensis. Ein Antiphonar aus dem 12. Jahrhundert. Az első tudományos igényű magyar forráskiadás.
    • 1960-as évektől a magyarországi forrásfeltárásokkal párhuzamosan Szigeti Kilián, Rajeczky Benjamin, Dobszay László és Szendrei Janka munkássága.
  • Szendrei Janka részletgazdag kutatásai nyomán 1999-ben készül el az első átfogó magyarországi hangjelzéstörténet, melynek központi témája a Szendrei Janka által azonosított „esztergomi notáció” történetének, jellegzetességeinek, alakváltozatainak bemutatása.

Szendrei Kozepkori hangjegyirasok 

 

  • Újabb források – főként kódextöredékek – felbukkanása, ezzel együtt a töredékkutatás stratégiai fontosságú témává érlelődése indokolja a gregorián paleográfiai kutatások felelevenítését és folytatását az osztályon.