Megjelent három, 19. századi alföldi kéziratos énekes- és kántorkönyv hasonmás kiadása
Harangozó Imre – Kővári Réka (közread.): Magyar isteni szolgálat... – Alföldi kéziratos kántorkönyvek a 19. századból. Ipolyi Arnold Népfőiskola, Újkígyós, 2022. 261 p.
Az elmúlt századokból elő- vagy nyilvánosságra kerülő egy-egy kéziratos énekeskönyv mindig felkelti a vallásos énekek, népénekek iránt fogékony ember érdeklődését. Ha pedig mindehhez még kotta is társul, akkor a kutató már a mennyben érzi magát.
Még a múlt évezredben került az akkor ifjú tanító, hitoktató, a népi kultúra megőrzéséért és megismertetéséért azóta is híven munkálkodó újkígyósi Harangozó Imre tulajdonába három kéziratos énekeskönyv, amelyek a 19. század folyamán íródtak az Alföld különböző pontjain. A most megjelent kötet első, legnagyobb, zenei szempontból legértékesebb (a dél-alföldi Bácska területéről való) adai, valamint az utolsó, legrövidebb (a közép-alföldi Békésben fekvő) újkígyósi énekeskönyv a címlapon közli az utókorral, hogy hol is készült, ill. hol voltak használatban a bennük rögzített énekek, énekszövegek. A második kéziratos keletkezési helyét a közreadás során sikerült megállapítanunk, amikor is néhány (halottas) énekszövegben a helység plébánosának és papjának neveit olvastuk: Jászfényszaru (Észak-Alföld, Jászság).
A kántorkönyvek anyaga ugyan eltér egymástól, azonban – akár e három kéziratost együtt, akár csak a legelsőt tekintjük – jól mutatják a kor egyházzenei és kántori gyakorlatát. A teljes énekanyag túlnyomó többsége szentmisékre való, de emellett Újkígyóson zsolozsma-anyagot is olvashatunk (igaz, átköltött formában). Az adai kántorkönyv a magas zeneművészettől (M. Haydn-szerzemény magyarítása) a népi(es) műzenén (az ún. pásztormisén) keresztül a személyes halottas énekekig új és régi énekanyagot egyaránt tartalmaz, közülük többet kottával, néhányat kísérettel is. A jászfényszarui énekeskönyv főként halottas anyagával mutatja azt a – különben az adai kéziratosban is meglévő – gyakorlatot, hogy a halotti vagy emlékmisére a hozzátartozók mit vártak el a kántortól (az elhunyt nevén kívül pl. foglalkozására vonatkozó adatokat is olvashatunk az énekszövegekben).
A kötetben közreadott kéziratosok a liturgia-, kegyesség-, zene-, irodalom- és helytörténet, valamint a vallási néprajz számára is adalékokkal szolgálnak.
Kővári Réka
Bolyai János Kutatási Ösztöndíj 2023 – A BTK munkatársainak nyertes pályázatai
A Magyar Tudományos Akadémia 1997-ben alapított, teljesítmény-központú, magas presztízsű, országos ösztöndíja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, amelynek célja a kiemelkedő kutatás-fejlesztési teljesítmény ösztönzése és elismerése a fiatal kutatók körében, valamint az MTA doktora cím elnyerésére való felkészülés elősegítése. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai közül 2023-ban Dóbék Ágnes, Papp Ingrid, Riskó Kata, Somogyi Szilvia, Szakál Anna, Turbucz Dávid és Ulicsni Viktor nyerte el az ösztöndíjat.
A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma 2023. június 8-i ülésén döntött az idén benyújtott pályázatokról. Ebben az évben 834 érvényes pályázat érkezett, amelyek közül a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján 155 részesül a támogatásban.
A nyertes pályázatot benyújtó kutatóknak a Bolyai-ösztöndíj elnyeréséről kiállított okleveleket a szeptemberi Bolyai-napon adják majd át.
Zenetudományi Intézet – Zenetörténeti kincsek kutatása világhírű zeneszerzőktől a népzenéig
Az Erdődy–Hatvany Palotában található BTK Zenetudományi Intézet különleges zenetörténeti kincseket, egyedülálló gyűjteményeket, archívumokat őriz. Intézeteinket bemutató videósorozatunk legújabb epizódjában a zenetudományi kutatásokba tekintünk be.
Kiállítótér egyedülállóan a Zenetudományi Intézethez kapcsolódik a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban. A Zenetörténeti Múzeum az 1969-es alapításától gyűjti a zenetörténet Magyarországon fellelhető tárgyi emlékeit: hangszereket, régi hanghordozókat, fotókat, valamint a zenei élethez kapcsolódó képzőművészeti alkotásokat. Farkas Zoltán, a múzeum vezetője számára a legfőbb kihívás az, hogy a zenetudomány eredményeit emberközelien mutassa be a nagyközönség számára.
Az intézetben található Bartók Archívumot 1961-ben alapították a Bartók-hagyaték megőrzésére. Az alapja a híres zeneszerző magyarországi hagyatéka, amelyet ifj. Bartók Béla helyezett el itt tartós letétbe. Az eredeti kéziratok tekintetében a világ második legnagyobb Bartók-gyűjteményének számít. Az archívum az életmű kutatásának központi intézményének tekinthető és a mai napig nemzetközi érdeklődés övezi. Az archívum munkatársainak egyik legfőbb vállalkozása a Bartók-összkiadás elkészítése, amely Somfai László irányításával indult meg, és jelenleg Vikárius László vezetésével folyik.
Az intézet különleges gyűjteménye a magyar népzenei és néptánchagyományt rögzítő hang- és filmfelvételek. Ezek archiválása, hiteles adatolása, sokoldalú feltárása, hozzáférhetőségük biztosítása fontos feladat. Az archívum a hangzó felvételekből mintegy 18 500 órányi anyagot őriz. Arról, hogy ezek digitalizálása miként zajlik, Buzás Attila hangmérnök mesél a filmben. A Néptánc Archívum Európa egyik legnagyobb néptáncgyűjteményét óvja, amely főként a Kárpát-medence magyarságának táncaira, tánczenéjére és táncéletére vonatkozik. Az archívum filmtára mintegy 400 ezer méter filmen majdnem 700 óra terjedelmű anyagot tartalmaz, a kézirattára pedig több tízezer lap terjedelmű kéziratos anyagot őriz. Emellett a táncfotótára és a táncírástára is szintén fontos része, ez utóbbinak a kétharmadát a lábánkinetográfiai lejegyzések teszik ki. Hogy ez pontosan mit jelent, azt Karácsony Zoltán mondja el az archívum bemutatása mellett.
Fotók: Szilágyi Adrienn projektvezető
Lipták Dániel gyakorló népzenészek sorából érkezett és kezdte el feldolgozni Dincsér Oszkár hagyatékát, aki a magyar népzenekutatás egyik kulcsfigurája volt. Nevét leginkább a Két csíki hangszer című úttörő szemléletű tanulmány, valamint a népzenei gramofonfelvételek kapcsán ismeri a szakma. Hagyatéka 2018 végén bukkant fel, és 2019 májusában került az intézet birtokába.
A 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport elsődleges célja a 20. századi magyar zene dokumentumainak összegyűjtése, archiválása és kutatása. Az archívumban olyan kiemelkedő gyűjtemények találhatók, mint Dohnányi Ernő és Lajtha László hagyatéka. Idén tavasszal nyílt meg a Zenetörténeti Múzeumban a kutatócsoport és a bázeli Paul Sacher Alapítvány által közösen rendezett Ligeti-labirintuscímű kiállítás, amely a száz éve született Ligeti György művészi alkatába, elgondolásaiba és eredményeibe nyújt betekintést. Ligeti egy alkalommal így jellemezte alkotói útkeresését: „műről műre tapogatózom előre, különböző irányokban, mint egy vak a labirintusban”. A labirintusba a kiállítás kurátorai, Dalos Anna és Kerékfy Márton vezeti be a nézőket.
Fotók: Szilágyi Adrienn projektvezető
Forrás: abtk.hu
Múzeumok Éjszakája a Zenetörténeti Múzeumban
|
|
Múzeumok Éjszakája a Zenetörténeti Múzeumban – hangversenyek és kiállításvezetések BTK Zenetudományi Intézet, Zenetörténeti Múzeum, 2023. június 24. szombat, 18.00–24.00 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
18.00 A 100 éve született Ligeti György kórusai és kamaraművei. Pax et Bonum Kamarakórus (Bartók terem)
Vezényel: Kiss Boldizsár, km. Bene Róza - csembaló, Thurnay Viola – ének, Kérges Barnabás – zongora
Két kánon no.1: Ha folyóvíz; Bujdosó; Magos kősziklának; Magány; Pápainé (Pax et Bonum Kamarakórus, vezényel: Kiss Boldizsár)
Passacaglia ungherese; Hungarian Rock (Bene Róza – csembaló)
Öt Arany-dal (Thurnay Viola – ének, Kérges Barnabás – zongora)
Két kánon: II. Pletykázó asszonyok; Haj, Ifjúság! (Pax et Bonum Kamarakórus, vezényel: Kiss Boldizsár)
Continuum (Bene Róza – csembaló); Kállai kettős (Pax et Bonum Kamarakórus, vezényel: Kiss Boldizsár)
19.00 Ligeti labirintus (múzeum 1-2. terem). Kerékfy Márton kurátor tárlatvezetése a centenáriumi Ligeti György kiállításban
20.00 Megszólal a legendás fehér Bösendorfer zongora (múzeum 4. terem)
Richter Anna Zsófia – zongora, Dósa Csenge – hegedű, műsorvezető: Gombos László zenetörténész
Brahms A-dúr szonáta op.100; Beethoven: c-moll zongoraszonáta op.111. II. tétel (Arietta)
21.00 Lajtha László emlékszoba (múzeum 6. terem)
A 60 éve elhunyt zeneszerző emlékszobáját Szabó Ferenc János zenetörténész mutatja be.
21.30 In memoriam Lajtha László (múzeum 4. terem)
Nyiredi Fanni – fuvola, Vida Mónika Ruth – zongora, műsorvezető Gombos László zenetörténész (múzeum 4. terem)
Lajtha László és kortársai: Bartók Béla, Claude Debussy, Járdányi Pál és Francis Poulenc művei
22.30 Fúvósötös az éjszakában. A Scherzo Kvintett hangversenye (Bartók terem)
Szalóky Andrea – fuvola, Nagy Attila – oboa, Herr Benedek – klarinét, Badacsonyi Péter –kürt, Szöllősy Szellő – fagott. Műsorvezető Kerényi Judit oboaművész, a Weiner Konzervatórium tanára.
Mozart: Divertimento; Franz Danzi: 2. fúvósötös; Haydn: B-dúr divertimento
Mozart: Sonata da chiesa; Rheinberger: Sonata; Hidas Frigyes 3. fúvósötös 4. t.
A valamennyi budapesti rendezvényre érvényes központi karszalagok a múzeum pénztárában már megvásárolhatók! Felnőtt: 2500 forint, 6-18 korig: 1200 forint.
A múzeum saját jegyei (felnőtt 2000, nyugdíjas/diák 1000 ft) helyben egész estére érvényesek!
The Medieval Music Manuscripts of the Cistercian Order in Poland. A Palaeographic Approach – online előadás
Irina Chachulska (Varsó) előadása a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport online fórumán
A kutatócsoportunk részvételével, cseh és szlovák társprojekt-vezető kollégáinkkal együttműködve 2020-ban alakult és 2023 februárja óta a Visegrád+ program támogatását élvező Early Music in Central Europe: Local Elements – Transregional Connections – International Research nemzetközi online fórum következő eseményére kerül sor 2023. június 14-én 17.00 órakor. Az előadó ezúttal Irina Chachulska, a Lengyel Tudományos Akadémia Művészeti Intézetének fiatal munkatársa, a középkori gregorián paleográfia művelője. Az előadás a ZOOM rendszerén keresztül követhető, mely előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a meghívóban megadott linken lehet június 13-án 17.00 óráig. Szeretettel várunk minden érdeklődőt!