2023 december 14-én, életének 93. esztendejében elhunyt Végvári Rezső koreográfus, zeneszerző, népzenegyűjtő
Végvári Rezső 1931 július 26-án született Budapesten. Koreográfusi oklevelet a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett, zeneszerzést a Bartók Konzervatóriumban Major Ervinnél tanult. Működött a Vasas Művészegyüttestánckarvezetőjeként, a Duna Művészegyüttes zenekarvezetőjeként, a 100 Tagú Cigányzenekar zeneigazgatójaként. 1969-től kezdve húsz éven át vett részt a Magyar Rádió népzenei műsorainak szerkesztésében. Számos hangfelvételt készített hagyományőrző előadókkal, ismeretterjesztő előadásokat tartott, népdalfeldolgozásai neves énekes előadóművészek tolmácsolásában váltak népszerűvé. Első népzenegyűjtő útja 1952-ben, Kodály Zoltán biztatására, a karancsalji falvakba vezetett, Sárosi Bálint és Avasi Béla társaságában; kapcsolata az MTA Népzenekutató Csoportjával a továbbiakban szorosnak és termékenynek bizonyult. Az MTA-BTK Zenetudományi Intézet Népzenei és Néptánc Archívumában az 1958–1990 közti időszakból huszonkét hangszalag őrzi a mai Magyarország és Erdély 32 településén, továbbá a Tolnába áttelepített moldvai csángók és bukovinai székelyek körében gyűjtött értékes, vokális és hangszeres népzenei felvételeit. A Dunapatajról és környékéről való gyűjtéseiből százhetven dalt tartalmazó daloskönyv-tervezetét közlésre előkészítve bízta nemrégiben Intézetünkre. A kötet várhatóan a jövő év tavaszán megjelenik.
Karácsonyi ünnepség a Zenetudományi Intézetben
A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet december 14-én megtartotta szokásos karácsonyi ünnepségét. Először a Bartók-teremben gyülekeztünk, ahol a munkatársak kisebb és nagyobb gyermekei énekszóval és zongorajátékukkal köszöntötték az ünnepet: a műsor ádventi és karácsonyi énekektől az Evita musical egy slágeréig terjedve széles spektrumot fogott át, és hangos sikert aratott. Majd a Haydn-teremben folytatódott az összejövetel, a karácsonyfa mellett a munkatársak saját készítésű finomságainak majszolásával, a Richter-pince borainak kóstolásával, a gyerekek könyvajándékainak átadásával, néptánc-tanulással és a legkisebbek részéről heves fogócskázással. Nagy öröm, hogy a mindennapok gondjai mellett azért nyílik még alkalom ilyen vidám és felhőtlen munkahelyi együttlétre is.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Tánctudományi Tanulmányok – kötetbemutató
Két év telt el a Magyar Tánctudományi Társaság szakfolyóirata, a Tánctudományi Tanulmányok legutóbbi kötetének megjelenése óta. Az eltelt időben a tánckutatók újabb eredményekkel jelentkeztek, amelyeket a kötet szerkesztői, Fuchs Lívia, Fügedi János és Péter Petra négy tematikus egységbe rendeztek: táncantropológia, gesztuskutatás, táncpedagógia és forráskutatás. A kötet nyitótanulmányában Colin Quigley a szerkesztők felkérésére írta meg a táncantropológia történetét a kezdetektől napjainkig, elsősorban az amerikai és a brit eredmények figyelembe vételével. A táncantropológia fejezet mutatja be Joan Kealiinohomoku írását a balettről mint etnikai táncról, valamint Bondea Vivien funkcionalista szemléletű tanulmányát egy moldvai falu tánckultúrájáról. A gesztuskutatáson belül Darida Veronika és Kormos Janka filozófiai értelemben tekintenek a táncra mint gesztusra. Gál Eszter a kontaktimprovizáció oktatását ismerteti, tanulmányára mintegy korszaknyitó eredményre tekinthetünk, amely mozdulatelemzési eszközökkel vizsgálja a modern tánc e szinte strukturálhatatlan válfaját. A kötetet két, forrásokat feltáró tanulmány zárja, Lenkei Júlia a színháztudományi szempontjából jelentős Németh Antal kapcsolatát mutatja be a mozdulatművészettel, Keresztény Csenge pedig Martin György 1969-es romániai gyűjtéseit veti erős kritika alá.
A kötet bemutatójának ezúttal is a BTK Zenetudományi Intézet Bartók terme adott otthont. Az estét Harcsa Veronika és Szabó Réka performansza nyitotta meg, majd a szerkesztők ismertették röviden a kötet tartalmát. Ezután a jelenlévő és online becsatlakozó szerzők osztottak meg gondolatokat a kutatásaikról. A kötet jellemzője és nagy értéke a tánc sok szempontú, igen színvonalas vizsgálatának felmutatása. Az esemény nemcsak a tánctudósok és kutatók, de gyakorló táncművészek számára is vonzó program volt, jó példaként demonstrálva az elméleti és a gyakorlati szakemberek egymást inspiráló együttműködését. A kötet a Magyar Táncművészeti Egyetem és a Magyar Tánctudományi Társaság közös kiadásaként jelent meg.
Szabó Bálint és Fügedi János
Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában – Ünnepi konferencia Eckhardt Mária tiszteletére
|
|
Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában – Ünnepi konferencia Eckhardt Mária tiszteletére HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2023. december 13. szerda, 9:30 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának ünnepi tudományos konferenciája Eckhardt Mária tiszteletére.
A konferencia meghívója és programfüzete letölthető az alábbi linkekre kattintva:
A konferencia személyesen és online részvétellel is látogatható.
Program
9:30–12:45
Az ünnepeltet köszönti Richter Pál (a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatója) és Kim Katalin (a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatóhelyettese, a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője)
Elnök: Domokos Zsuzsanna
Kelemen Éva: „Ezek sorsszerű dolgok...” Néhány gondolat Eckhardt Mária és az OSZK Zeneműtára kapcsolatáról
Kaczmarczyk Adrienne: Liszt műsorválasztása Pest-Buda számára
Watzatka Ágnes: Liszt Ferenc responzóriumai – egy megoldott talány?
Kim Katalin: Az Erkel-operák kanonizációjáról. 19. századi lexikonok Erkel-szócikkei
Szünet
Elnök: Richter Pál
Grosz Sára Aksza: „Lisztnek egy barátja” – Ponori Thewrewk Emil
Cselényi Máté: Adalékok Liszt Ferenc Esztergomi mise bemutatójának előzményéhez
B. Kaskötő Marietta: Isoz Kálmán Pest–Budája: római katolikus egyházzenei élet a pest-budai mindennapokban (1800–1850)
Illyés Boglárka: Léo Delibes, Liszt és a budapesti társasélet
EBÉDSZÜNET
14:30 – 17:30
Elnök: Kaczmarczyk Adrienne
Tóth Emese: Egy főváros nevezetességei – Jankó János Pest-Budája
Szőnyiné Szerző Katalin: Az 1880-as évek Budapestjének hangja. Madárlátta kenyérdarabocska egy londoni Liszt-matinéról
Simény Beáta: Brassai Sámuel – a Szépirodalmi Lapok zenekritikusa
Békéssy Lili Veronika: „Zeng az ének, s fogy a beafsteake.” Az Auróra-kör Lloyd-palotában rendezett zeneestélyeiről
Bokor Lilla Dóra: Mit hegedült Reményi? Krémeset és cukrosat? – sajtó- és repertoárkutatás az 1861-es évvel bezárólag
Szünet
Elnök: Kim Katalin
Gusztin Rudolf: Herr Álmos, Herr Schupfer és egyéb polémiák a fővárosi dalegyletek körül
Horváth Pál: A pesti Nemzeti Színház zenekara és zenészei
Vizinger Zsolt: Harmónia & Hungária – Az első magyar zeneszerző-társaságok története
Illés Szabolcs: A régizenei repertoár jelentősége a zeneakadémiai oktatásban az intézmény első évtizedeiben
17:45
Balog József, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész hangversenye
Liszt Ferenc: Funérailles
Bartók Béla: Három csíkmegyei népdal, Allegro barbaro
Liszt Ferenc: Csárdás obstinée
Liszt Ferenc: 13. Magyar rapszódia
A konferenciát a Nemzeti Kulturális Tanács és a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.
A konferenciát a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben a Magyar Zenetörténeti Osztály honlapján is elérhetővé teszi. A valós idejű közvetítéshez a Zoom-alkalmazásban az alábbi adatokkal tud csatlakozni:
Meeting ID: 818 3553 4767 Passcode: 032563