Receptions of French Liturgical Music in Bohemia and Central Europe in the High Middle Ages – Háromnapos nemzetközi műhelykonferencia Prágában (2025. november 24–26.)
Amint az a címéből is kiderül, a konferencia tematikus vezérfonala a 13. századi francia liturgikus zene közép-európai (elsősorban csehországi) recepciója volt. A téma nagyonis aktuális, és jól beleillik abba a folyamatba, amely az elmúlt évtized digitális forrásbősége és nyílttá váló publikációs rendszere következtében a Rajnától keletre művelt tudományos kutatás horizontjának soha nem tapasztalt kitágulásához vezetett. Többek között ahhoz, hogy a magunk tudományterületén újra föltegyünk néhány alapvető, egy-egy térség és hagyomány eredetét feszegető kérdést, s hosszú ideje rögzült teóriák érvényességét vonjuk kétségbe. Például azt, hogy az ezredforduló táján születő, hagyományosan német orientációjúnak tekintett közép-európai egyházak liturgikus zenéjét ne csak (dél)német, hanem mondjuk francia és/vagy olasz mintákra vezessük vissza. A dolog persze árnyaltabb annál, minthogy egyszavas válaszokat adjunk az eredetkérdésekre, s az is igaz, hogy a magyarországi gregoriánkutatás mindig is számolt a német nyelvterületen kívülről érkező hatások lehetőségével.
Authenticity in Music – Report on the International Conference organized by the Budapest Bartók Archives
The Budapest Bartók Archives organized an engaging scholarly meeting discussing questions on “authenticity” in editing music, with the participation of distinguished scholars from abroad – held against the backdrop of the Béla Bartók Complete Critical Edition (being published by G. Henle Verlag, Munich and Editio Musica Budapest) announced ten years ago. The conference, which took place on 14 and 15 November 2025 at the Institute for Musicology, ELTE Research Centre for the Humanities, covered a wide range of topics, from Mozart to Bartók and from source analysis to traditional music repertoire. While the central idea of the conference was the notion of “authentic editions” and the criteria necessary for the realization of such an ideal, the papers presented at the four thematic sessions of the symposium offered thought-provoking approaches to various aspects of the concept of “authenticity”.
Repríz 4. adás: Gilányi Gabriella és „Egy 15. századi Graduale Strigoniense rekonstrukciója”
Gilányi Gabriellát, a Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályának tudományos főmunkatársát nemrég megjelent kötete kapcsán – Töredéktől a műhelyig. Egy 15. századi Graduale Strigoniense rekonstrukciója – debütáló műsorvezetőnk, Lipták Dániel kérdezi a középkori magyar és európai gregorián, ill. a töredékek kutatásáról. A Repríz alapkoncepciójának megfelelően az érdeklődők szélesebb körének szánt, közvetlen hangvételű és személyes mozzanatokat is felvillantó tudománynépszerűsítő beszélgetés érinti a zenei fragmentológia munkamódszerét: a liturgikus tartalom, a dallamanyag és a kottaírás elemzését, melyet a hordozókönyv interdiszciplináris megközelítése egészít ki. Szóba kerülnek a töredékek felfedezésének hagyományos módszerei (a történelmi Magyarország területén lévő könyv- és levéltárakba tett kutatóutak) és olyan új lehetőségei, mint pl. a töredékkutatás szakértőinek szóló Twitter-csatornák.
Mingshanwang: Articulating Bach – Lecture Recital
|
|
Mingshanwang: Articulating Bach: Approaching the Unwritten in Bach’s Keyboard Concertos through Historical Sources and Modern Interpretation on the Piano and Harpsichord – Lecture Recital ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2025. november 19. csütörtök, 13 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Beszámoló Kéry János hangversenyéről
2025. október 21-én az ELTE-HTK Zenetudományi Intézete múzeumi tárlatvezetéssel egybekötött hangversennyel ünnepelte Liszt Ferenc születésének 114. évfordulóját. Kéry János zongoraművész, a Zeneakadémia tanára Liszt Transzcendens etűdjeit adta elő.
Liszt, bár 1811. október 22-én a magyarországi Doborjánban látta meg a napvilágot, hazai közép- és felsőfokú zenei oktatási intézmények hiányában külföldön igyekezett megszerezni a tehetségéhez méltó képzettséget, majd felnőttként is nagyrészt hazájától távol tevékenykedett. Magyarországra 1839 karácsonyán, pozsonyi és pesti koncertmeghívásra tért vissza először, és ettől kezdve haláláig ápolta honfitársaival a „hű rokoni” szálakat. A kapcsolatot a magyar politikai és intellektuális elit kezdeményezte, de annak fenntartására és széleskörű bővítésére Liszt maga is vágyott. A két fél együttműködésének legfontosabb eredményeként 1875-ben megalakult a Királyi Zeneakadémia, amely Liszttel és Erkel Ferenccel az elnöki és az igazgatói székben és a zongoratanszakon, majd a rövidesen felálló számos további tanszakkal együtt néhány évtizeden belül már képes volt a magyar tehetségek magas szintű hazai képzésének biztosítására. Liszt és honfitársai gazdag kapcsolati hálójába is bepillantást nyújt a Magyar ábránd: Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában című kiállítás, amelyet Kim Katalin vezetésével a Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársai készítettek és ez alkalommal is ők mutattak be az érdeklődőknek.