Hírek, események |
|
|
Büky Virág: Bartók éjszaka-zenéi - Egy tételtípus fejlődéstörténete |
Az 1926-ban írt Szabadban ciklus Az éjszaka zenéje címet viselő negyedik száma már a mű bemutatója idején rendkívüli hatást gyakorolt a hallgatóságra. Jól mutatja ezt, hogy a hangverseny után született kritikájában Tóth Aladár még a Zongoraszonátánál is részletesebben ír erről a darabról. A zongoramű és a nyomában létrejött új bartóki tételtípus, Bartók éjszaka-zenéinek varázsa igen tartósnak bizonyult, s ennek köszönhetően számos tanulmány született róluk, melyek szerzői a legkülönfélébb aspektusokból vizsgálták ezeket a kompozíciókat. Maria Anna Harley a csalogány énekét, annak szimbolikus jelentését/jelentéseit kereste bennük, míg David Schneider a ’26-os kompozíció és az általa „pastoral lassúnak” is nevezett, többnyire a magyar puszta képét felidéző verbunkos hallgatók közti összefüggésekre világított rá. A tételtípus Bartók életművén belüli előzményeiről viszont lényegesen kevesebb és kevésbé rendszerezett ismerettel rendelkezünk, ahogyan az éjszaka-zene típusú tételekről sem született még összefoglaló leírás. Jelen előadás ezért először általános áttekintést kíván adni az éjszaka-zenék főbb karakterisztikumairól, majd a típus lehetséges előzményeire keres példát egy-egy korábbi Bartók-műben vagy műrészletben.