Beszámoló Kéry János hangversenyéről
2025. október 21-én az ELTE-HTK Zenetudományi Intézete múzeumi tárlatvezetéssel egybekötött hangversennyel ünnepelte Liszt Ferenc születésének 114. évfordulóját. Kéry János zongoraművész, a Zeneakadémia tanára Liszt Transzcendens etűdjeit adta elő.
Liszt, bár 1811. október 22-én a magyarországi Doborjánban látta meg a napvilágot, hazai közép- és felsőfokú zenei oktatási intézmények hiányában külföldön igyekezett megszerezni a tehetségéhez méltó képzettséget, majd felnőttként is nagyrészt hazájától távol tevékenykedett. Magyarországra 1839 karácsonyán, pozsonyi és pesti koncertmeghívásra tért vissza először, és ettől kezdve haláláig ápolta honfitársaival a „hű rokoni” szálakat. A kapcsolatot a magyar politikai és intellektuális elit kezdeményezte, de annak fenntartására és széleskörű bővítésére Liszt maga is vágyott. A két fél együttműködésének legfontosabb eredményeként 1875-ben megalakult a Királyi Zeneakadémia, amely Liszttel és Erkel Ferenccel az elnöki és az igazgatói székben és a zongoratanszakon, majd a rövidesen felálló számos további tanszakkal együtt néhány évtizeden belül már képes volt a magyar tehetségek magas szintű hazai képzésének biztosítására. Liszt és honfitársai gazdag kapcsolati hálójába is bepillantást nyújt a Magyar ábránd: Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában című kiállítás, amelyet Kim Katalin vezetésével a Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársai készítettek és ez alkalommal is ők mutattak be az érdeklődőknek.
Ajtón lakattal – zenés beszélgetés Dalos Annával
Mi történik, amikor a hangzás maga válik kérdéssé, párbeszéddé, új nyelvvé?
Dalos Anna zenetörténész könyvében, Ajtón lakattal – Zeneszerzés a Kádár-kori Magyarországon, a korszak zenéjét, gondolkodásmódját és fordulópontjait idézi meg. A művek nemcsak koruk tükrei, hanem a zenei gondolkodás útkeresésének pillanatai is. A kötet most angol nyelven, átdolgozott kiadásban is megjelent (With a Lock on the Door. New Music in Hungary (1956–1989), Berlin: Peter Lang, 2025), így a nemzetközi közönség számára is láthatóvá válik ez az izgalmas, sokszínű zenei világ.
A szerzővel Bándoli Katalin, a FSZEK Zenei Gyűjteményének vezetője beszélget arról, hogyan alakult át a magyar zeneszerzés gondolkodása, milyen új hangzások és formák születtek, és mit hallhatunk ma ezekből a művekből.
A programot zenei részletek kísérik, hogy a közönség együtt fedezhesse fel a korszak zenéjének különleges hangulatát.
Helyszín: FSZEK Ötpacsirta Szalon, Budapest VIII. kerület, Ötpacsirta utca 4.
Iődpont: 2025 november 14. péntek, 18 óra
A belépés ingyenes, de a részvételhez előzetes regisztráció szükséges. További információk az esemény Facebook oldalán találhatóak.
Kiállítás Dévai Tibor emlékére
|
|
Kiállítás Dévai Tibor emlékére ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Zenetörténeti Múzeum, 2025. november 11., kedd, 16 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
2025. november 11-én, kedden 16 órakor a Zenetörténeti Múzeum megnyitja a Dévai Tibor zongoraművész és pedagógus hagyatékát bemutató kamarakiállítást.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Hivatása: Kutató – Somfai László
Az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Hivatása: Kutató című interjúsorozatának hetedik adásában Somfai László zenetörténészt kérdezi életéről, munkásságáról és a Zenetudományi Intézet Bartók Archívumának történetéről kollégája Vikárius László.
Somfai László, a Zenetudományi Intézet kutatóprofesszora, a Bartók tematikus műjegyzék szerkesztője, a Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása alapító szerkesztője. A hazai muzikológia és a szakmai képzés területén évtizedek óta meghatározó személyiség. 1972-től több mint három évtizeden át vezette a Bartók Archívumot. A Haydn-kutatás és a zenei forráskutatás terén elért eredményei révén a nemzetközi zenetudomány legjelentősebb kutatói közé tartozik.
Őt kérdezi Vikárius László, a Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Bartók Archívum jelenlegi vezetője, aki Somfai László tanítványaként és munkatársaként több évtizede dolgozik vele együtt.
Forrás: ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja
Megjelent Szabó Ferenc János új monográfiája
Többéves kutatás eredményeként 2025 októberében megjelent Szabó Ferenc János az Eternola Mechanikai Rt. történetét és diszkográfiáját feltáró kötete a Jazz Oktatási és Kutatási Alapítvány kiadásában, a kiadó magyar diszkográfiasorozatának folytatásaként. Az Eternola Mechanikai Rt. története és jellegzetesen 1920-as évekbeli repertoárja az 1980-as évek óta vonja magára a magyar hanglemeztörténet kutatóinak figyelmét, hangfelvételei iránt pedig a 2010-es évek végétől kezdődően már a nemzetközi diszkográfiai kutatás is érdeklődni kezdett. A Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum tudományos munkatársának kötete az Eternola Mechanikai Rt. történetének és hanglemezeinek első monografikus összefoglalása. A könyv első része egy részletes tanulmány, amely bemutatja az Eternola Mechanikai Rt. történetét, nemzetközi kapcsolatrendszerét, illetve elemzi a cég repertoárját. E tanulmány mintegy bevezetőként szolgál a kötet nagyobb részét kitevő diszkográfiához, amelyet a szerző a magyar és külföldi gyűjteményekben fennmaradt eredeti lemezek, valamint a magyar és jugoszláv lemezkatalógusok és más szekunder források alapján állított össze. Bár maga a cég csak rövid ideig létezett – nem élte túl a gazdasági világválságot –, s mindössze kettő dokumentálható hangfelvételi ülést tartott, a Trianon utáni Magyarország első önálló lemezcégeként mégis fontos mind a magyar hanglemeztörténet, mind pedig a zenetörténet szempontjából.