Quadraginta annis! Nemzetközi konferencia a középkori liturgikus zenéről
2024. július 30-án a gödöllői Premontrei Apátság épületeiben, előadótermeiben kezdetét veszi a Nemzetközi Zenetudományi Társaság (International Musicological Society) Cantus Planus gregorián munkacsoportjának 40. jubileumi konferenciája. A Quadraginta annis alcímet viselő tanácskozás a legnagyobbnak ígérkezik a kutatóközösség történetében: az ötnapos rendezvényen 106 előadó 100 előadása hangzik el, 21 párhuzamosan futó szekcióülés, 2 plenáris ülés és 2 kerekasztal-beszélgetés keretei között. Első ízben lesz Forum of the Next Generation, amelyen 13 fiatal előadó mutatkozhat be 10-perces villámelőadással. Az előadók Európa szinte minden országából érkeznek, de számos kolléga jön az Amerikai Egyesült Államokból és Kanadából, a Közel- és a Távol-Keletről, a világ vezető kutatóműhelyeiből. A legtöbben a nyugati latin egyház középkori és kora újkori egyszólamú zenéjével, a gregorián énekkel és annak liturgikus kereteivel, hagyományaival foglalkoznak, de itt lesznek a bizánci és más keleti egyházak zenéjének kutatói is, sőt, a buddhista rituális zenéről is szó esik majd.
A konferencia rendezői a gödöllői házigazdák mellett a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Régi Zenetörténeti Osztálya és az itt működő ‘Lendület’ Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport, valamint az ELTE Vallástudományi Tanszéke és annak Liturgiatörténeti Kutatócsoportja.
A konferencia rendezési joga a Nemzetközi Zenetudományi Társaság 2022-es athéni kongresszusán nem véletlenül került Magyarországhoz: a Cantus Planus munkacsoport megalakulását 1984-ben éppen a magyarországi zenei medievisztika akkori vezető szakemberei – Rajeczky Benjamin, Dobszay László és Szendrei Janka – kezdeményezték a kor legnevesebb európai és amerikai gregoriánkutatóival együtt. Az első tanácskozásra Veszprémben került sor, majd ezt követően, egészen 2004-ig az egyre nagyobb létszámú munkacsoport 2-3-évente mindig Magyarországon találkozott. A mostani 40. konferencia rendezőinek szakmai pályafutása nagyrészt valamelyik korai Cantus Planus-konferencián kezdődött: a magyar gregorián- és liturgiakutatás mai középnemzedéke a múlt század nyolcvanas-kilencvenes éveiben felvirágzó kutatóműhelyekben nőtt fel.
Czagány Zsuzsa
A konferencia honlapja, benne a teljes programmal, itt elérhető: https://cp2024.zti.hu/
Béla Bartók’s Viola Concerto Revisited
Violist Tabea Zimmermann, together with the director G. Henle Verlag, Munich, Norbert Gertsch visited the Budapest Bartók Archives. Zimmermann first performed Bartók’s last work, left behind in sketches, some forty years ago in the version prepared for publication by Tibor Serly (published by Boosey & Hawkes in 1949). Ever since, she regularly performs and teaches this important work of the viola repertoire. This is why she has come to Budapest to discuss with Bartók scholars the possibility of knowing a more authentic form of the piece. For this special occasion, the Bartók Archives organised an English-language conference devoted to the work. At the conference, greeted by Pál Richter, director of the Institute for Musicology, several aspects of this difficult work were addressed by the different speakers. These included the biographical background (László Vikárius), questions of style and references to earlier works by the composer (Virág Büky), the role of the viola in Bartók’s other works (Péter Laki); Bartók as orchestrator (Csilla Mária Pintér), special problems of the autograph draft and its interpretation (Yusuke Nakahara), and formal and structural characteristics of existing reconstructions (Zsombor Németh). The work that has become performable at all thanks to Tibor Serly’s “reconstruction,” and orchestration of the incomplete draft score, can now be studied in an excellent-quality facsimile edition accompanied by a transcription (Nelson Dellamaggiore) and a philological commentary (László Somfai), edited by Peter Bartók. This is why it is worth reconsidering how the composition could be better presented in a new critical edition based on principles of modern Urtext editions.
Nemzetközi konferencia Bartók Béla Brácsaversenyéről
|
|
Nemzetközi konferencia Bartók Béla Brácsaversenyéről HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. július 22. hétfő, 15 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A HUN-REN BTK ZTI Bartók Archívum – a G. Henle Verlaggal és az Editio Musica Budapesttel közösen – július 22-én, hétfőn15 órától angol nyelvű, nemzetközi zenetudományi konferenciát rendez Bartók Béla töredékben maradt Brácsaversenyéről, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várunk. A részletes program és az előadások összefoglalói a meghívón olvashatók.
Kurtág György nyerte el a 2024. évi zeneművészeti Wolf-díjat
Kurtág György zeneszerző, zongoraművész és zenepedagógus, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja nyerte el a 2024. évi zeneművészeti Wolf-díjat a Magyar Tudományos Akadémia és annak zenetudományokat is magában foglaló I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya felterjesztésére. „Kurtág György zenéje hozzájárul a világ kulturális örökségéhez” – indokolta döntését a rangos izraeli kitüntetést odaítélő nemzetközi zsűri.
További részletek a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.
Fotó: BMC / Hrotkó Bálint
Múzeumok Éjszakája a Zenetörténeti Múzeumban
Június 22-én az állandó kiállítás megtekintésén felül koncertekkel és kurátori tárlatvezetésekkel várta az érdeklődőket a Zenetörténeti Múzeum.
Az első programon Bartók műveket hallgathatott a közönség Ábrahám Márta (hegedű) és Borbély László (zongora) előadásában. A két muzsikus a Szonáta no. 2. és a Rapszódia no. 2. darabokkal kápráztatta el a nagy létszámú hallgatóságot. A múzeum első termében Laskai Anna zenetörténész tartott lebilincselő előadást a Filharmóniai Társaság 170 évéről készült kiállításban. Olyan, a mai napig is használatos unikális dokumentumot is megtekinthettek az érdeklődők, mint az ún. „Aranykönyv”, vagyis az emlékkönyv, amelyben a zenekarral közreműködő muzsikusok és karmesterek bejegyzéseit olvashatjuk. A Bartók teremben tartott második koncerten kamarazenék csendültek fel. Két, Londonban élő japán művész, Naoko Inoue (hegedű) és Eri Yamamoto (zongora) már többször szerepelt Budapesten. A Szent Iván éjjelén Fülep Márkkal (fuvola) kiegészült kamaraegyüttes változatos műsort kínált a nagy mesterek ismert műveitől a ritkán hallható érdekességekig. Fülep Márk egy rendkívül szép hangú, különleges fuvolán játszik, amely a magyar állam tulajdona, és ezzel a fellépéssel is köszönetét fejezte ki a hangszer használatáért. Az este folytatásában ismét Bartók Béla kapott főszerepet. Erdősné Borz Zsófia művészettörténész olyan változatos műfajú képzőművészeti alkotásokat mutatott be, amelyeknek Bartók volt az ihlető forrása. A látogatók egy interaktív terminállal saját maguk is készíthettek emailban küldhető mail artot. Az este zárásaként Mozart A-dúr, illetve Brahms h-moll klarinétötösét hallgatgatta a közönség az Erdődy palotában. Varga Gáborhoz (klarinét) budapesti zenekarok tagjaiból álló vonósnégyes csatlakozott. A koncertek műsorvezetője Gombos László zenetörténész volt, aki az elhangzó művekről tartott előadásával még színesebbé tette a koncertélményt.